Ausztria kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően nemcsak sokféle európai kultúra lenyűgöző keveréke, hanem az egyik legkedveltebb európai úticél is. A mindössze 83.854 km2 területű Ausztria látnivalók és élmények különleges tárházát kínálja, amelyeket érdemes közelebbről megismerni: a lehető legkülönbözőbb természeti formákat - a gleccsertől a síkságig - és valamennyi kultúrtörténeti korszak építészeti és művészeti emlékeit. Mindenféle sport gyakorlására is adott a lehetőség: a túrázástól az extrém hegymászásig, vitorlázás, szörf, búvárkodás, kajaktúra, golf, kerékpározás, hegyi kerékpározás, sárkányrepülés és gyepsí várja az érdeklődőket. Remekül kiépített autópályák és utak szelik át az országot, a városokat és falvakat vasútvonalak és buszjáratok kötik össze. Még az ország legmagasabb hegycsúcsát, a 3797 m magas Großglocknert is jól meg lehet közelíteni autóval (vagy busszal). A híres Großglockner-Hochalpenstraße egészen 2576 m magasságig vezet.

• A kilenc szövetségi tartomány politikai egységet alkot, természeti és kulturális megjelenését tekintve azonban nagy változatosságot mutat. Bécs, a gazdag hagyományokkal rendelkező császárváros, egyszerre jellemző rá a modern, jövőbe mutató építészet és egy metropolisz lüktető élete, kulturális csemegéi. A várost körülvevő Wienerwald (Bécsi-erdő) egyedülálló üdülőterület, alig akad olyan európai nagyváros, amely hasonlóval büszkélkedhet.
• Az ország keleti szélén található Burgenland messzefutó, termékeny síkságokkal a Fertő-tó körül, amely Közép-Európa egyetlen sztyeppei tavai és a páratlan madárvilágot rejtő Nemzeti Parkkal.
• A Bécset körülölelő Alsó-Ausztria keleten lankás szőlőhegyekkel, északon erdőkkel borított. A Wachau - a melki és a göttweigi barokk kolostorok között fekvő romantikus Duna-völgy - a tartomány egyik legnépszerűbb üdülőhelye.
• A Semmering hegyes vidéke átnyúlik Stájerország területére, amelyet rendkívül dús erdejei miatt Ausztria "zöld szívének" is neveznek. A gleccserfedte Hohe Dachstein (2995 m) és a Graztól délre húzódó szelíd dombos bortermő vidék között különböző természeti formák és kulturális emlékek sokaságát találjuk. A Bad Aussee körüli stájer Salzkammergut tavaival és hegyeivel a tartomány egyik legvonzóbb területe.
• A szép Salzkammergut egy része Felső-Ausztriához tartozik. A természet és a kultúra itt is ideális feltételeket kínál a kikapcsolódni vágyóknak. A környék I. Ferenc József császár és felesége Sissi révén vált ismertté, akik sok nyarat töltöttek Bad Ischlben. A Mühlviertel erdős dombjai északon a cseh határig nyúlnak.
• Ausztria déli részén Karintia csábítja a látogatókat nagy, fürdőzésre alkalmas tavaival, mint például a Wörther See, Ossiacher See és Millstätter See. Itt található Ausztria legmagasabb pontja, a Großglockner, de a művészet és a kultúra területén is bőven kínál felfedeznivalót a tartomány.
• A túrázók és természetbarátok egyik legkedveltebb úticélja, a Hohe Tauern Nemzeti Park köti össze Karintiát Salzburg tartománnyal. Fővárosa, Salzburg neve elválaszthatatlan a zenétől. Nemcsak azért, mert itt áll W. A. Mozart szülőháza a Getreidegassen, hanem a világhírű nyári ünnepi játékok miatt is.
• A hagyományokban gazdag "hegyek közti tartomány" Tirol főbb kulturális eseményei úgy futnak végig az Inn völgyén, mint egy gyöngysor szemei, például Innsbruck, Hall, Schwaz és Rattenberg. Az ismert völgyek - pl. Ziller-, Stubai- és Ötztal - a kikapcsolódást keresők és a hegymászók Eldorádója.
• Ausztria legnyugatibb tartománya Vorarlberg. Kis területen megtalálható itt az átmenet a Silvretta gleccservilágától a Rajna-völgyi síkságig. A Bodeni tavon Vorarlberg Németországgal és Svájccal osztozik. A tavi színpadon rendezik meg évről évre a világ egyik legnagyobb operafesztiválját, a Bregenzi Ünnepi Játékokat.

Hasznos, érdekes információk Ausztriáról
Bevezető: A Habsburgok uralma alatt Ausztria Közép-Európa domináns politikai hatalma volt. A szép évek elmúltak, a nagyság a múlté, de a kornak köszönhető építészeti emlékek, a zenei hagyományok kiegészülve az Alpok nyújtotta sportlehetőségekkel turisztikai nagyhatalommá teszik. Évente sok millió élményekkel teli turista tér vissza Ausztriából úgy, hogy a határ átlépésekor már tudják, Ausztriába vissza kell térni. 
Környezet, éghajlat: Ausztria Közép-Európában fekszik, határai: Németország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Olaszország és Svájc. Az ország déli és nyugati részét az Alpok uralja, legmagasabb pontja a Großglockner (3797 m). Az ország legtermékenyebb területe a Duna-völgye. Ausztriában két fő turisztikai szezon határolható el: a nyári szezon májustól októberig, a síszezon pedig decembertől áprilisig tart. Az éghajlat az ország nagy részén kontinentális. A hegyekben a hőmérséklet a magassággal változik, nyáron átlagosan 20 °C körül van, tavasszal és ősszel körülbelül 10 °C. A turistáknak ajánlatos a hegyekben óvakodni az erős napsütéstől, mivel ilyen magasságokban a sugárzás nagyon veszélyes lehet. 
Történelem: A korai időszakaiban az Ausztriaként ismert területet, a Duna Völgyét útként felhasználó törzsek és seregek foglalták el egymás után - Kelták, Rómaiak, Vandálok, Vizigóthok, Hunok, Avarok és Szlávok. Charlemagne hadvezér egy ilyan térséget hozott létre a Duna Völgyében 803-ban Ostmark néven, és a terület keresztény vallású, illetve elsősorban német befolyású lett.
    1278-ra a Habsburgok átvették az irányítást, és a hatalmas dinasztiának egészen az I. Világháborúig sikerült vezetnie Ausztriát. Noha a Habsburgok nem idegenkedtek az erőszak alkalmazásától, előnyben részesítették a kevésbé erőszakos módszereket területük bővítésére és így Ausztria fokozatosan bővült ki az igazságos területvásárlásoknak és politikai házasságoknak köszönhetően. Egy ilyen házasság gyümölcsei a két fiú: az idősebb I. Károly spanyol király, később V. Károly néven a Szent-Római Császárság uralkodója; és a fiatalabb fiú, Ferdinánd, aki az első olyan Habsburg lett, aki Bécsben élt, és kinevezték Ausztria, Magyarország és Csehország uralkodójává. 1556-ban Károlyt leváltották mint császárt, és I. Ferdinándot koronázták meg a helyette. Károly megmaradó birodalmát fia, II. Fülöp, a Habsburg dinasztiát két elkülönülő területre - Spanyolországra és Ausztriára -- osztotta fel.
    1571-ben, amikor a császár vallási szabadságot adományozott, az osztrákok nagy többsége áttért a protestáns hitre. 1576-ban az új császár, II. Rudolf, magáévá tette az ellenreformációt, és az ország nagy részét egy kis erőszakkal visszatérítette a katolicizmusra. Az a kísérlet, hogy a katolicizmust rákényszerítsék Európa protestáns területeire, váltotta ki a Harcmincéves Háborút, amely 1618-ban kezdődött el és tönkretette Közép Európát. Végül 1648-ban jött létre a béke a Westphaliai Szerződéssel. Az ország egy részét megszállták, hogy feltartóztathassák a törökök Európába való előrenyomulását. Bécs majdnem kapitulált egy 1683-as török győzelem következtében, de a várost megmentették a keresztény német és lengyel seregek. Az egyesült seregek kiűzték a törököket Európa dél-keleti részére. A török veszély elmúlása felgyorsította a barokk építkezést sok városban, és I. Leopold, a muzikális császár alatt Bécs a zenészek és zeneszerzők fővárosává vált.
    1740-ben Mária Terézia került trónra és 40 éven át uralkodott. Ez az időszak általában úgy ismert, mint Ausztria modern álammá fejlődése. Uralkodása alatt a hatalmat központosították, polgári szerkezetet hoztak létre, a hadsereget és a gazdaságot megreformálták és egy közoktatási rendszert vezettek be. A fejlődés azonban megállt, amikor Napóleon megverte Ausztriát Austerlitzben 1805-ben. Az európai konfliktus a Bécsi Kongresszuson került nyugvópontra 1814-15-ben. Ausztriát megbízták a német konföderáció irányításával, de veszteségeket szenvedett az 1848-as forradalmakban és az 1866-os osztrák-porosz háborúban. Ez vezetett 1867-ben az osztrák-magyar duális monarchia létrejöttéhez Ferenc József alatt, és a Bismarck által egyesített német császárságból való kiűzetéshez. A fejlődés időszaka következett, de Ausztria expanziós törekvései a Balkánon, és Bosznia-Hercegovina elfoglalása 1908-ban a császár öccsének meggyilkolásához vezettek Szarajevóban 1914 júniusában. Egy hónappal később Ausztria-Magyarország kinyilvánította a háborút Szerbiával szemben, de az oroszok Szerbia segítségére siettek, és elkezdődött az I. Világháború öldöklése.
    A háború lezárásaként létrejött kicsi Osztrák Köztársaság arra kényszerült, hogy elismerje a független Csehszlovákiát, Magyarországot és Jugoszláviát, amelyek Romániával és Bulgáriával együtt korábban Habsburg uralom alatt voltak. Az új köztársaság tönkrement gazdasága vezetett a náci-stílusú politika megerősödéséhez. Ausztria fasizálódása azt jelentette, hogy a német csapatok kis ellenállásba ütköztek, amikor bevonultak 1938-ban és bevonták Ausztriát a Harmadik Birodalomba. Ugyanabban az évben egy osztrák referendum támogatta a bevonást. A viselkedése miatt Ausztria jelentős bombatámadásokat szenvedett el a II. Világháborúban és 1945-re a győztes hatalmak helyreállították az 1937-es határait. Az elfoglaló amerikai, angol, francia és orosz csapatok négy zónára osztották fel, akik egy évtizeden keresztül tartózkodtak ott, mielőtt visszavonultak, megengedve Ausztriának a semlegesség kinyilvánítását.
    A háború utáni korszakban Ausztria kemény munkát végzett, hogy legyőzhesse a gazdasági problémáit és szabadkereskedelmi szerződést írt alá az Európai Unióval (EU), (akkoriban EEC) 1972-ben. Eltekintve a korábbi német katonatiszt és ENSZ főtitkár, Kurt Waldheim, Ausztria Elnökévé való megválasztásától 1986-ban, az osztrák politika inkább a konszenzusok, mint a konfliktusok területe volt. A keleti országok összeomlását követő kelet-európai népvándorlás eredményezte a jobboldali bevándorlást ellenző Szabadság Párt létrejöttét az 1980-as évek végén. A mérsékeltek aggodalmát megerősítette a korábbi Jugoszláviából származó menekültek áradata. Az osztrák emberek erőteljesen támogatták az EU-ba való belépést az 1994-es szavazáskor és formálisan 1995 január 1.-én lépett be az Unióba.