Zselizi táncegyüttes ünnepelt András nap
-
Kozák Kati művészete, szervezőkedve, kitartása, sokoldalúsága olyan csoda, amit lassan nem illik említeni, mert úgy tűnik e témában írt cikkeim csak az ő dícséretéből állanak. Mégis ki kell emelni, hogy az elismerések teljesen megalapozottak, vállalom az elfogultság bűnét, ha bűn elismerni e kivételes tevékenységet. Mondhatni intézményesült munkája nem csak a kisebb-nagyobb tánccsoport tanításából neveléséből áll, nem csak színvonalas produkciókkal, felkészülten résztvesznek a város szinte minden rendezvényén, hanem gyakorta szerveznek önálló programokat is.
      Most is így volt. A Városi Művelődési Központ és Könyvtár színházterme és előtere az András napi bálra várta a közönséget. Kozák Kati szép hagyományt teremtett azzal, hogy november végén valami kiemelkedő eseményt szervez. Az már csak hab a tortán, hogy ezen események - úgy Katalin naptól András napig kapcsolódnak a város templomának búcsújához, és az Advent kezdete előtt kellő hangulatot teremtenek a meghittebb családi ünnepre való lelki felkészüléshez.
      A műsor elején Kozák Kati köszöntötte a megjelenteket, majd a vendégegyüttes "házatájáról" szólt  Polka Pál, Zseliz város alpolgármestere.
      Igazán kiváló és fergeteges műsorral jelentkezett a zselizi Kincső Táncsegyüttes, akiket a Gereben zenekar kisért. Vezetőjük Juhász Eszter, egészen különös programot állított össze, ami eltér a sokásos konferálás, bemutatás, tánc, szóló, tánc programsorozattól. A szinpad egyszerre volt egy lakodalom helyszíne és a táncok megjelenésének helye. A humoros, játékos felvezetések, a kiválóan bemutatott táncprodukciók mellett a "lakodalomban" még a nézőtérről felszóllított nézőket is megvendégelték pogácsával, itallal, hogy minden egy igazi falusi lagzi hangulatát idézze. Maga  műsor leírhatatlan, nem is kisérletezek vele, a képek valami kevés betekintést adnak az ottani vidám hangulatba. Volt ott minden, ami egy belevaló lagzihoz kell. Menyasszony, vőlegény, banda, legények, lányok, násznép kicsik-nagyok, hangulat, tánc, dínom-dánom.
     A közönség sem maradhatott ki, hiszen egy lagziban az egész falunépnek helye és dolga van. Táncolni, mulatni. No arra később is volt mód, de bizony a színpad előtt is el kellett járni a táncot, amit kis vonakodás után, de nagy lelkesedéssel és jókedvvel vállaltak a sorokban ülőkből kiválasztottak.
      A szinpadi produkciók végén kis ajándékokkal köszönték meg a fellépést. Majd - mivel nem soká Mikulás kopogtat - az Aprócska és Kereplő táncegyüttes tagjai kaptak egy-egy mikuláscsomagot vezetőjüktől.
     Az intézmény aulájában közben terített asztal várta a vendégeket. A messze földről érkezetteket és a helybelieket is. A vendéglátást a "táncos szülők" áldozatkészségéből és konyhaművészetéből állították össze, így igen változatos finomságok kerültek a "lakodalmi asztalra". Időközben a zenekar áttelepült és kezdetét vette az igazi lakodalom. Vidám hangulat, jó zene, sok-sok tánc. Juhász Eszter és Kozák Kati vezette táncházat szinte vezetni sem kellett, mert az magától, egészen kifulladásig.
     Egy nemes kezdeményezés, szép példáját láthattuk. Kiváló programot, magánkezdeményezésből a művelődési központ tevékeny közreműáködésével. Köszönet a szervezőknek.
     Megint kikerülhetetlen néhány ünneprontó szó, hiszen még a cikk megjelenése előtt a  hozzászólások helyén az olvasó máris méltatlankodott. Joggal, hiszen elvárhatta volna, hogy a város vezetése valamelyest képviseltesse magát a rendezvényen. Aztán nem volt sem polgármester, sem alpolgármester, aki a zseliziek második emberének szavaira helyben reagált volna. Pedig ha olyan messziről egy nagyobb város tisztségviselője megtisztelte Rétságot jelenlétével, az a minimum - bármi történjék is - hogy kellő módon fogadják és köszöntsék a várostól. Nem voltak itt sokan, akikre a szervezők számítottak, képviselők, intézményvezetők, állampolgárok. Az ok pedig rendkivül egyszerű, csak érthetetlen. Az eredetileg csütörtökre tervezett képviselő-testületi ülést egy nevetséges indokkal a polgármester átütemeztette éppen arra a napra, ami már hónapokkal előbb ki volt tűzve, és ismertnek kellett volna lenni. E figyelmetlenség folyománya, hogy nemcsak a képviselők, intézményvezetők voltak "kötve", hanem - mivel közmeghallgatás is volt - az ebben érdekeltek, a tv előtt az eseményeket követő nézőknek is döntenie kellett, melyiket választja. Igazán kár, hiszen ez a program megérdemelte volna, hogy ezen a napon a város kiemelt figyelmének középpontjában egyes-egyedül ez az esemény szerepeljen. (Bár Dr. Katona Ernő rövid időre a műsor utáni bál folyamán megjelent, ez mit sem változtat a fentieken.) Így aztán olyan sem volt, aki a városvezetés nevében - így névnapja környékén - a lelkes szervezőt egy csokor virággal köszöntse, mint ahogyan az előző évben megtörtént. Pedig, hogy "klasszikust" idézzek, a jó szó ingyen van. Kár, hogy ítt mégy úgy sem. Úgy gondolom, ha a városvezetés helyett nem is, de a résztvevő közönség nevében őszintén kívánhatjuk: Sok kitartást, szép műsorokat és Boldog névnapot Kati! 
GiK 
www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-