Szent István ünnepe városunkban
-
Szent István
ünnepe városunkban a kialakult hagyományok továbbéltetésével zajlott. Az
ünnepség délelőtt a templomkertben rendezett - szabadtéri mise keretében
megtartott - új kenyér megszentelésével kezdődött, majd délután a nagyparkolóban
felállított szabadtéri színpadon folytatódott.
A délutáni programban elsőként Kozák Katalin, a Lajotorrja néptániskola
növendékeinek táncscsoportja, valamint az énekes tánctanárnő kollégái,
barátai léptek színpadra, és adtak elő igazán fergeteges közös programot.
Kozák Katalin énekszóval kezdte a műsort, s abban több tájegység táncaiból
adtak elő szóló és közös táncokat. A hálás közönség vastapssal köszönte
meg közreműködésüket, ugyanúgy, mint a következő bemutatók esetében is.
A "lajtorjásokat" a Rák Orsi táncstudió modern tánckoreográfiájája váltotta
a színpadon, majd "SLÁGERCSOKOR" címmel a NÓGRÁD Operett Társulat musical,
táncdal és operett összeállítása következett, amelyben többféle műfaj,
többféle slágere megszólalt. Éppen a "Hazám-hazám" ismert dala csendült
fel szinte ünnepi himnuszként, amikor leszakadt az ég. A gyülekező felhőket
fürkésző közönség és a szervezők is drukkoltak, hogy legalább a műsorblokk
végéig birja ki a sok víz ott fenn, de hiába a fohász, az eső esett, majd
megállt, aztán még erősebb zuhatagban hullott alá.
A szervezők pillanatok alatt áttelepítették a technikát a színházterembe,
és a közönség is helyet foglalt a bársonyos székeken. Pár perc elteltével
- minha mi sem törte volna meg a dallamok ívét - folytatódott a műror.
A Honfoglalás slágerdalával búcsúzó operettegyüttest a humor követte. A
Mikroszkóp Színpad fiatal művészei - Kokas Piroska és Aradi Tibor - szórakoztatták
a közénséget. Majd az utcabál helyett az intézmény előcsarnokában került
sor a bálra, ahol a Három Amigó szolgáltatta a talpalávalót.
A mulatozástól a hűvös idő miatt elpártolt közönség azért 10 órarára ismét
gyülekezni kezdett, és a tüzijáték kezdetére talán ezren is eljottek. Meg
is telt a nagyparkolótól kezdve egészen a környező utcák járdáitól minden,
ahonnan jól lehetett látni a napot koronázó látványosságot. A közel 10
percig tartó - szó szerint színpompás - égre festett kompozíció méltó befejezése
volt a nap gazdag eseménysorának.
Igazán kár, hogy az időjárás - immár másodjára - nem kegyes a rendezőkkel
és a közönséggel. És talán nem ünneprontás megemlíteni, hogy ilyen esetekre
jobban fel tudna készülni a szervezés oroszlánrészét reggeltől szinte éjjfélig
magára vállaló művelődési központ, ha a kinti hangtechnika mellett lenne
a színháztermet állandó jelleggel ellátni képes hangosítása, mert akkor
annak bekapcsolása után azonnal folytatható lenne bármilyen program. Sajnos
nincs, és ez a Nemzetiségi napon ugyanúgy mint jelenleg mintegy tízperces
megtorpanást okozott a közönségnek, és megfeszített munkát az intézmény
dolgozóinak, hogy a résztvevők illúziója, a műsor üteme ne törjön meg.
Képes összefoglalónkkal rövid keresztmetszetét adjuk az eseménysornak.
GiK
|
