Ballagás bolondosan és komolyan
-
Bizony már
négy éve annak, hogy Rétságon ismét beindult a nappali tagozatos kézépiskolai
oktatás. Mert persze középiskola levelező és esti tagozatokkal folyamatosan
működött településünkön, de az általánosból kikerült, és napi életüket
tanulással tölteni szándékozó diákoknak Balassagyarmatra vagy Vácra kellett
ingázni. "Elsuhant a négy esztendő" ahogyan szokták mondani, és az első
itt induló évfolyam rövidesen be is fejezi tanulmányait. Az érettségi vizsgák
a jövő héten kezdődnek, így ebben az évben április utolsó hétvégéjére esett
a ballagás.
Hagyomány, hogy a komoly, öltönyös, könnyes, virágos, útravalós ünnepi
beszédes, vándortarisznyás búcsú előtt, egy felhőtlen vidám ballagást rendeznek
a tanulók. Úgynevezett bolond ballagást, amelyben jelmezekben vicces szerelésben
felhíva magukra a figyelmet mondanak búcsút a városnak, a közintézméyneknek,
az itteni emlékeknek. Csütörtökön valamivel dél előtt indultak el, hogy
körútjukon bejárják azokat a helyeket, amelyekhez tanulmányaik, rendezvényeik
emléke köti a csoportot. Mi a művelődési központ előtt vártuk be őket,
és örökítettük meg a felvonulást és a csoportképre összálló 18 éves fiatalokat.
Pénteken délután az iskolatéren kialakított ülőhelyek sora, a halk zene,
a felvirágozott épület, és a gyülekező szülők, hozzátartozók gyűrűje egyértelműen
jelezte, hogy a középiskolában tanulmányokkal töltött 4 esztendő utolsó
hivatalos eseményére, a búcsúzú diákok ballagására kerül sor. A tanulmányok
befejezése után kezükben a bizonyítvánnyal már csak az érettségi vizsgára
készülhetnek, illetve a következő napokban le is tehetik. Bizonyára mindenki
vállalkozik erre, mert mai szabályok szerint a bizonyítvány középiskolai
végzettséget jelent, de továbbtanuláshoz, és sokminden máshoz elengedhetetlen
a diákévek megkoronázását jelentő érettségi vizsga.
Az utoljára megszólaló hangos iskolacsengő szavára, diáknóták kiséretében
vonultak végig az alma mater helyiségein. (Tulajdonképpen jelképesen, hiszen
sok kedves teremre nem lett volna idő.) Majd felsorakoztak a téren. Mocsári
Gergely tagozatvezető köszöntötte a megjelenteket, a tanárokat, a szűlőket,
hozzátartozókat, vendégeket. Majd az intézmény egykori diákja Szájbely
Zsolt szavalata idézte Ady Endre ilyenkor örökzöldnek számító költeményét.
Mezőfi Zoltán polgármester felidézte, hogy 32 év után ismét van nappali
tagozatos ballagás városunkban, és ez történelmi jelentőségű esemény. Ezt
a 10. évfolyam nevében elhangzott útravalók követték, és a ballagók búcsúüzenetei
hangzottak el.
Az intézmény igazgatója Lavaj Árpád foglalta össze röviden a 4 év történéseit,
és szólt a tanulás nehézségeit is vállalni érdemes felnőttéválásról. Szokásos
jókívánságokkal engedte útra a fiatalokat. (Beszéde itt alul megnyitható,
meghallghatható) Egyben a legkiemelkedőbb tanulámányi és közösségi tevékenységet
végzőket jutalmazta. A Szózat hangjai után még egyszer felkeresték tantermüket,
ahol tanáraiktól is búcsút vettek a tanulók. A szülők is itt köszöntötték
virággal, ajándékokkal a felnőtté vált, érni kész gyermekeket. Jó ötletnek
tűnt, hogy a ballagók az ünnepség útjaira ne a rengeteg virággal vonuljanak
végik, hanem jelképesen egy-egy szál szegfűvel. Így a szülői, hozzátartozói
köszöntések a rendezvény utánra maradva, a tanteremben kerültek sorra.
A képek a két nap eseményeiből adnak keresztmetszetet.
GiK
-
|