András napi
táncünnep
Szent
András napja után következik az Advent, és a karácsonyi készülődés. Lélekben
és az üzletek polcai előtti tanácstalanságban egyaránt. A Kereplő Gyermek
Néptáncegyüttes már évek óta úgy gondolja, hogy legyen még egy vidáman
átmulatott este, mielőtt a várakozással teli szép ünnepre készülnének az
emberek. Így aztán már több esztendeje Szent András havának utolsó hétvégéjén
egy remek táncos mulatságos programot rendeznek. Elsősorban saját maguknak,
a táncosok hozzátartozóinak, és persze minden érdeklődőnek.
Nem is kell mondani, hogy a színházterem zsúfolásig megtelt. Meg tulajdonképpen
az egész ház, hiszen minden szeglete használatban volt az előtértől a különféle
helyiségekig. A lelkes érdeklődők nem is csalódtak, hiszen remek alkalom
készült számukra a szórakozásra, a gyermekek tánctudásának megcsodálására,
és a közös mulatozásra. No de részlezettük egy kicsit az gazdag eseménysort.
Majer Szilvia az est háziasszonyaként köszöntötte a résztvevőket. Elsőként
felidézte a Szent András naphoz kötődő népi legendákat, hagyományokat.
Majd sorra hívta színpadra a táncosokat, zenészeket, fellépőket.
A zenét a Salgótarjánból érkezett "Folt Együttes" szolgáltatta, igazán
kiemelkedő színvonalon. Ez szinte természetes, mert kiváló zeneművészek,
zenetanárok alkotják a "bandát". A rétsági táncosok több korosztályának
pergő ritmusú fellépése mellett ebben az évben Balassagyarmatról hívták
meg vendégszereplésre a "Zobonka" táncegyüttest. Velük kiegészülve remek,
pergű ritmusú műsornak tapsolhatott a közönség. Ezt persze mindenféle biztatás
nélkül ösztönösen meg is tette, alig engedve teret a következő produkcióknak.
Az "Aprócska" óvodásoktól, a kereplősök kisebb csoportjain keresztül, egészen
a nagyokig minden korosztály szívéből táncolva adta elő programját. Sőt
volt egy meglepetés is!
Majer Szilvia a "Táncos lábú szülők" fellépését jelentette be. Előtte elmondta,
hogy az elnevezés kicsit pontatlan, hiszen a már nem első fellépésére készülő
együttes tagjai között bőven vannak olyanok is, akiknek gyermeke nem jár
tánccsoportok valamelyikébe. A biztatás is elhangzott, hogy lehet jelentkezni
és bekapcsolódni a felnőttek csoportjába. Ezt a felhívást itt mi is szivesen
hírül adjuk. Valóban élménytadó elfoglaltság, egészséges mozgás, remek
kikapcsolódás egy ilyen együttes tagjaként készülni és fellépni. Mint ahogyan
most is igen nagy sikert aratott a fináléban a gyermekekkel együttes műsorszám
keretében bemutatott tánc. Azért a koreográfia megengedte, hogy a felnőtt
táncosok megcsillanthassák tudásukat, és a "kicsik" olykor a háttérbe húzódva
engedtek teret a felnőtt táncos lábaknak.
A fergeteges zárószám után még koránt sem ért véget az est. Mondhatni ez
volt az "előétel", a bevezetés a további programokhoz. A ház aulájába gyorsan
átköltöző zenekar húzta a talpalávalót, és kezdődött a táncház. Az aula
egyik szegletében terített asztal várta a táncosokat és a vendégeket, melyet
a Kereplő Együttes biztosított, de a szülök munkája, és pár süteményes
tállal való kiegészítése is hozzájárult, hogy mindenki kóstolhatott kedvére.
Aztán a táncház kis szünetében Kozák Kati az együttes vezetője minden gyermeket
megajándokozott, névre szóló ajándokokkal. Majd folytatódott a táncház,
a tánc, amely később "átcsapott" igazi báli hangulatba. Ha nem is az est
fénypontja, de fontos része volt a tombolahúzás, amikor is a szép számmal
összegyűlt nyeremények találtak sorshúzás alapján gazdára.
Eddig tart az események leírásszerű ismertetése. De mindenképpen ide kivánkozik
a résztvevő tudósítónak nem csak krónikai leírása, hanem személyes benyomása
is.
Egyrészről csodálatos élmény volt az a forgatag, ami itt megvalósult. Valami
olyan érzés vett úrrá a résztvevőkön, mint mondjuk egy örömzenélés részeseként,
ahol kevesebb kötött szabály mellett szabad folyása van a muzsikának. Nos
átvéve a fogalmat nyugodtan lehet "örömtáncnak" nevezni azt a formát, ahogyan
itt minden ritmus élt a színpadon és a "parketten". Öröm volt nézni, ahogy
a gyermekek fesztelenül, lazán, igazán élvezve a zene a tánc hullámzását
hömpölyögtek a színpadon. Nem valami feszes és fegyelmezett fellépést produkáltak.
Annál többet! Már jól látható, nem "betanult" módon adják elő a lépések
sorotzatát, hanem az elemi részükké, lényegükké vált. Ahogyan szokták mondani
profi táncosokra, hogy egyes tájegységek táncát "anyanyelvi" szinten adják
elő. Értve ez alatt, hogy vérükké válva, ösztönösen jönnek a lépések, a
mozgások. Nos igy van ez a helybeli kicsikkal is. Mi sem bizonyítja gondolataimat
jobban, mint a színpad előtti nyüzsgés, az a fajta türelmetlen várakozás,
hogy már ők is ott lehessenek. És ha nem a "világot jelentő deszkákon"
akkor ahol éppen voltak, álltak - függöny mögött, színpad előtt, fellépésre
várva a folyosón - nem is akarták nem is udták megállni, hogy maguk is
ne tánsoljanak. Ha valami ez az eddigi közös munka legnagyobb eredménye.
És nem utolsó sorban! Elengedhetetlen néhány szót szólni az együttes vezetőjéről
Kozák Katalinról, aki fáradhatatlan munkabírásával, állandó tenniakarásával,
szervező erejével és művészi munkájával mindezt elérte. Nem kell szégyelni
elismerni, hogy az ő érdeme, ahogyan a "Kereplős" egyesület tagjaiból,
a táncosok szüleiből igazi közösséget kovácsolva valami olyan lét és tevékenységformát
teremtett városunkban ami egészen egyedülálló. Így hát ez a nap igazán
lehet nem csak a tánc helyi ünnepe, hanem az együttesvezető méltó köszöntése
is. Korábban eleve Katalin napi eseményként hirdették a programot. Nem
tudni miért az a szerénység, ami ezen változtatott. Mindenesetre ez lehet
a legszebb névnapi köszöntő.
Képeinken igyekeztünk bemutatni az esemény fontosabb mozzanatait, bár be
kell vallani erősen válogatni volt szükséges. Minden izgalmas pillanat,
mozdulat, csillogó arc, öröm, nem fér bele a rendelkezésre álló keretekbe.
No nem baj, majd máskor is beszámolunk a táncosok jeles napjairól, mint
ahogyan azt korábban is tettük.
Aki pedig lemaradt volna, vagy még egyszer részt venne egy hasonló eseményen,
szombaton este Nagyorosziban is szeretettel várják.
GiK
|