Rétság nem hátrányos kistérség
-
Egy 2007. október 31-i MTI hír szerint a Kormány 94 kistérséget határozott meg hátrányos helyzetűnek. Később több kormányszóvivői tájékoztató is elhangzott ez ügyben, bár a konkrét listát nem látta az egyszerű olvasó. Aztán kiderült, hogy Rétság és Balassagyarmat is abban a szerencsében részesült, hogy az újonnan megállapított listán már nem hátrányos kistérség. Most akkor ennek örülni kell, vagy nem?
      Ma Balassagyarmaton Balla Mihály országgyűlési képviselő tartott sajtótájékoztatót a témában, ahol megerősítette, hogy sem Rétság, sem Balassagyarmat nem tartozik már a hátrányosok közé.
Indokolatlannak tartja, hogy egy kormányrendelet kivonta Balassagyarmat és Rétság kistérségét a hátrányos helyzetűek köréből, mert az érintett települések ezáltal pályázati lehetőségektől esnek el, miközben mutatóik romlottak. Mint elhangzott Balassagyarmat és Rétság "átmenetileg kedvezményezett" kistérség ugyan, vagyis 2008-ban még hátrányos minősítést kap, de 2009-től kikerül a támogatotti körből. Ez azzal jár, hogy az érintett önkormányzatok 2009-től már nem indulhatnak bizonyos régiós pályázatokon, és elveszítik azt a lehetőséget, hogy minimális, 5-10 százalékos önrésszel pályázhassanak.
     Balla Mihály azért nevezte indokolatlannak a döntést, mert szerinte a nyugat-nógrádi kistérségek gazdasági, szociális mutatói 2004-hez és az elmúlt évhez képest is romlottak, a munkanélküliség az országos átlag kétszerese, az önkormányzatoknál pedig 10 százalékos hiánynövekedés várható.

Eddig a hír. Rövid elemzés is kívánkozik
     Az országban 174 kistérség működik. Ebből jelenleg 94 tartozik a háztrányos, és 47 a halmozottan hátrányos települések közé. A jelenlegi döntés 11 kistérséget érintett, Nógrád megyéből a gyarmatit és a rétságit "emelték ki." Az új besorolást a KSH adatai segítségével öt szempont, illetve 50 mutató figyelembe vételével készítették el. Ezekben a mutatókban, illetve ezek súlyozott összegében mégiscsak rengeteget fejlődött e két kistérség az elmúlt évtizedben. Ha másra nem, csak egy másik MTI hírre utalunk, mely szerint Rétságon már a helyi adót ledolgozással is ki lehet váltani. Ez már csak a jólét jele lehet, mert ilyet sehol az országban nem híresztelnek. Még akkor sem, ha ez a helytelen testületi döntés rossz interpertációja.

Jó, vagy rossz az átminősítés?
     Ha arra gondolunk, hogy ezzel a döntéssel felértékelődnek az ingatlanok, megnövekedhet egyfajta befektetői kedv, nagyobb bizalom jelenhet meg a térség iránt a turisztikai célok felkeresése érdekében, egyértelműen, és anyagiakban is mérhetően jó volt a döntés. Ez elismerése lehet a korábbi egy évtized városvezetéseinek, hogy olyan gazdasági infrastruktúrát, munkahelyek százait (ennél lényegesen többet, csak Rétságon 1200-1600 kürüli munkahelyet) hoztak létre, hogy a térség gazdaságilag megerősödött. Olyannyira, hogy a helyi iparűzési adóból már oly sok folyt be, hogy abból az állam el is vont. Ennek fényében tehát elismerésnek kell tekinteni az átminősítést, hiszen az konkrét mutatószámok viszgálata alapján történt. Ebben pedig az előző időszakban - a többiekhez képest - jelentősen javultak a térség mutatói.

Amiben rossz lehet
     Hát bizony hátrányokat is jelent ez a minősítés mindazoknak, akik eddig nem ébredtek fel. Egészen pontosan azon pénzforrások megszerzésére gondolok, amelyek a hátrányos és a halmozottan hátrányos települések részére pályázható. Nos ebből még - méltányosságból - 2008-ban juthat valami azon lakóközösségeknek, ahol vannak jól előkészített tervek és koncepciók. (Rétságon pedig nincsenek, azt az ÁSZ viszgálata már többedszerre megállapította.) Ez után pedig azokból a pénzforrásokból eleve nem pályázhatnak, amelyek a hátrányos településeknek íródik ki. Sajnos a többiből van kevesebb, tehát azt lehet mondani, hogy Rétság pályázati esélyei radikálisan visszaestek ezzel a kormánydöntéssel.
     Persze nem tudni, segített volna-e, ha nem sorolják át. Hiszen az elmúlt 5 évben bőségesen voltak pályázati lehetőségek, amelyeken Rétság eleve nem is indult, vagy nem jól pályázott, és olyan is volt ahol jól pályázot, de nem nyert. (Pl. a legutóbbi útfelújítási pályázatokon egyértelműen szerepelt a kiírásban, hogy csak olyan utakra lehet pályázni, ahol a vízelvezetés megoldott. És több más feltétel is meg volt adva. Rétság nem olyanra pályázott, nem is csoda, hogy nem nyert.) Csak ezeket a tényeket elfelejtették kommunikálni.
     Az eddigi pályázatokon mindig az önrész hiányára hivatkozott városunk, bár a - páláyzati lehetőségek tekintetében - azonos feltételekkel rendelkező Balassagyarmat mindamellett, hogy több százmilliós hiányú költségvetéssel dolgozott, mégis 2 miliárd értékben nyert. Ugyancsak nyertek a és szépen fejlődtek környezetünk települései, ahol aktív polgármesterek megfelelő pályázatokat adtak be. Rétság nem nyert.

Akkor most mi a teendő?
     Ha eddig nem volt önrész, akkor most már ne is gyűjtsenek erre forrásokat, mert nem lesz rá szükség. Az átminősítés után szinte nem lesz mire pályázni. Ha mégis, akkor az önrész legalább 50%, vagy több, és a kisoztható forrásra jóval több jelentkező akad.
     Balla Mihály sajtótákékoztatójából is azt lehet levonni - bár ő maga nem így fogalmazott - hogy aki eddig nem pályázott, annak alig lesz esélye támogatást szerezni a jobb minősítés miatt. A gyarmati alpolgármester Csach Gábor meg is fogalmazta, hogy arra kérik az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsot, hogy a jövő évi pályázatoknál kiemelten kezeljék Balassagyarmat és Rétság projektjeit, hiszen ez az utolsó év, amikor még a jól előkészített pályázatokban a tanács tud segíteni.
     Most már csak arra vagyok kiváncsi, hogy Rétság első embere milyen véleményt alakít ki ebben az ügyben, ő megteszi-e a szükséges lépéseket a hátrányok csökkentésére, avagy csak szidja a kormányt, hogy az milyen egy ... Igen, ha azt nézzük, hogy ezután nem kap több pénzt, aki eddig sem kért, akkor sokmindent el lehet mondani. De aki csak várta, hogy a sok pénz, mint a sült galam, majd kormányajándékként komolyabb munka nélkül bekopog az ablakon, hát azt kell mondanom, hogy téved. Bár ezzel nem hiszem, hogy bárkinek is újat mondok. Bár sajnos igaz, a  döntés nem csak a várost, hanem az eddig eredményesen pályázó környező községeket is érinti.
     A sajtótékékoztatóról tudósító kollégánk képeket nem tudott küldeni, így hát, hogy ne maradjunk képtelenek Rétság Kistérség legutóbbi tanácsának üléséről készített fotókkal illusztráljuk rövid elemzésünket. Itt rendszeresen a polgármesterek tanácskoznak a közös, fontos ügyekről.

GiK 
www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-