Rétság nem hátrányos kistérség
-
Egy 2007.
október 31-i MTI hír szerint a Kormány 94 kistérséget határozott meg hátrányos
helyzetűnek. Később több kormányszóvivői tájékoztató is elhangzott ez ügyben,
bár a konkrét listát nem látta az egyszerű olvasó. Aztán kiderült, hogy
Rétság és Balassagyarmat is abban a szerencsében részesült, hogy az újonnan
megállapított listán már nem hátrányos kistérség. Most akkor ennek örülni
kell, vagy nem?
Ma Balassagyarmaton Balla Mihály országgyűlési képviselő tartott
sajtótájékoztatót a témában, ahol megerősítette, hogy sem Rétság, sem Balassagyarmat
nem tartozik már a hátrányosok közé.
Indokolatlannak
tartja, hogy egy kormányrendelet kivonta Balassagyarmat és Rétság kistérségét
a hátrányos helyzetűek köréből, mert az érintett települések ezáltal pályázati
lehetőségektől esnek el, miközben mutatóik romlottak. Mint elhangzott Balassagyarmat
és Rétság "átmenetileg kedvezményezett" kistérség ugyan, vagyis 2008-ban
még hátrányos minősítést kap, de 2009-től kikerül a támogatotti körből.
Ez azzal jár, hogy az érintett önkormányzatok 2009-től már nem indulhatnak
bizonyos régiós pályázatokon, és elveszítik azt a lehetőséget, hogy minimális,
5-10 százalékos önrésszel pályázhassanak.
Balla Mihály azért nevezte indokolatlannak a döntést, mert szerinte a nyugat-nógrádi
kistérségek gazdasági, szociális mutatói 2004-hez és az elmúlt évhez képest
is romlottak, a munkanélküliség az országos átlag kétszerese, az önkormányzatoknál
pedig 10 százalékos hiánynövekedés várható.
Eddig a hír.
Rövid elemzés is kívánkozik
Az országban 174 kistérség működik. Ebből jelenleg 94 tartozik a háztrányos,
és 47 a halmozottan hátrányos települések közé. A jelenlegi döntés 11 kistérséget
érintett, Nógrád megyéből a gyarmatit és a rétságit "emelték ki." Az új
besorolást a KSH adatai segítségével öt szempont, illetve 50 mutató figyelembe
vételével készítették el. Ezekben a mutatókban, illetve ezek súlyozott
összegében mégiscsak rengeteget fejlődött e két kistérség az elmúlt évtizedben.
Ha másra nem, csak egy másik MTI hírre utalunk, mely szerint Rétságon már
a helyi adót ledolgozással is ki lehet váltani. Ez már csak a jólét jele
lehet, mert ilyet sehol az országban nem híresztelnek. Még akkor sem, ha
ez a helytelen testületi döntés rossz interpertációja.
Jó, vagy
rossz az átminősítés?
Ha arra gondolunk, hogy ezzel a döntéssel felértékelődnek az ingatlanok,
megnövekedhet egyfajta befektetői kedv, nagyobb bizalom jelenhet meg a
térség iránt a turisztikai célok felkeresése érdekében, egyértelműen, és
anyagiakban is mérhetően jó volt a döntés. Ez elismerése lehet a korábbi
egy évtized városvezetéseinek, hogy olyan gazdasági infrastruktúrát, munkahelyek
százait (ennél lényegesen többet, csak Rétságon 1200-1600 kürüli munkahelyet)
hoztak létre, hogy a térség gazdaságilag megerősödött. Olyannyira, hogy
a helyi iparűzési adóból már oly sok folyt be, hogy abból az állam el is
vont. Ennek fényében tehát elismerésnek kell tekinteni az átminősítést,
hiszen az konkrét mutatószámok viszgálata alapján történt. Ebben pedig
az előző időszakban - a többiekhez képest - jelentősen javultak a térség
mutatói.
Amiben rossz
lehet
Hát bizony hátrányokat is jelent ez a minősítés mindazoknak, akik eddig
nem ébredtek fel. Egészen pontosan azon pénzforrások megszerzésére gondolok,
amelyek a hátrányos és a halmozottan hátrányos települések részére pályázható.
Nos ebből még - méltányosságból - 2008-ban juthat valami azon lakóközösségeknek,
ahol vannak jól előkészített tervek és koncepciók. (Rétságon pedig nincsenek,
azt az ÁSZ viszgálata már többedszerre megállapította.) Ez után pedig azokból
a pénzforrásokból eleve nem pályázhatnak, amelyek a hátrányos településeknek
íródik ki. Sajnos a többiből van kevesebb, tehát azt lehet mondani, hogy
Rétság pályázati esélyei radikálisan visszaestek ezzel a kormánydöntéssel.
Persze nem tudni, segített volna-e, ha nem sorolják át. Hiszen az elmúlt
5 évben bőségesen voltak pályázati lehetőségek, amelyeken Rétság eleve
nem is indult, vagy nem jól pályázott, és olyan is volt ahol jól pályázot,
de nem nyert. (Pl. a legutóbbi útfelújítási pályázatokon egyértelműen szerepelt
a kiírásban, hogy csak olyan utakra lehet pályázni, ahol a vízelvezetés
megoldott. És több más feltétel is meg volt adva. Rétság nem olyanra pályázott,
nem is csoda, hogy nem nyert.) Csak ezeket a tényeket elfelejtették kommunikálni.
Az eddigi pályázatokon mindig az önrész hiányára hivatkozott városunk,
bár a - páláyzati lehetőségek tekintetében - azonos feltételekkel rendelkező
Balassagyarmat mindamellett, hogy több százmilliós hiányú költségvetéssel
dolgozott, mégis 2 miliárd értékben nyert. Ugyancsak nyertek a és szépen
fejlődtek környezetünk települései, ahol aktív polgármesterek megfelelő
pályázatokat adtak be. Rétság nem nyert.
Akkor most
mi a teendő?
Ha eddig nem volt önrész, akkor most már ne is gyűjtsenek erre forrásokat,
mert nem lesz rá szükség. Az átminősítés után szinte nem lesz mire pályázni.
Ha mégis, akkor az önrész legalább 50%, vagy több, és a kisoztható forrásra
jóval több jelentkező akad.
Balla Mihály sajtótákékoztatójából is azt lehet levonni - bár ő maga nem
így fogalmazott - hogy aki eddig nem pályázott, annak alig lesz esélye
támogatást szerezni a jobb minősítés miatt. A gyarmati alpolgármester Csach
Gábor meg is fogalmazta, hogy arra kérik az Észak-magyarországi Regionális
Fejlesztési Tanácsot, hogy a jövő évi pályázatoknál kiemelten kezeljék
Balassagyarmat és Rétság projektjeit, hiszen ez az utolsó év, amikor még
a jól előkészített pályázatokban a tanács tud segíteni.
Most már csak arra vagyok kiváncsi, hogy Rétság első embere milyen véleményt
alakít ki ebben az ügyben, ő megteszi-e a szükséges lépéseket a hátrányok
csökkentésére, avagy csak szidja a kormányt, hogy az milyen egy ... Igen,
ha azt nézzük, hogy ezután nem kap több pénzt, aki eddig sem kért, akkor
sokmindent el lehet mondani. De aki csak várta, hogy a sok pénz, mint a
sült galam, majd kormányajándékként komolyabb munka nélkül bekopog az ablakon,
hát azt kell mondanom, hogy téved. Bár ezzel nem hiszem, hogy bárkinek
is újat mondok. Bár sajnos igaz, a döntés nem csak a várost, hanem
az eddig eredményesen pályázó környező községeket is érinti.
A sajtótékékoztatóról tudósító kollégánk képeket nem tudott küldeni, így
hát, hogy ne maradjunk képtelenek Rétság Kistérség legutóbbi tanácsának
üléséről készített fotókkal illusztráljuk rövid elemzésünket. Itt rendszeresen
a polgármesterek tanácskoznak a közös, fontos ügyekről.
GiK
|