A rétsági városi művelődési központ immár hatodik éve szervezi meg a Honismereti Akadémia előadássorozatot. Az egyes előadások témáit minden esetben úgy választják ki, hogy az érintse a nyugat-nógrádi térség múltjának egy-egy szeletét.
     Így került sor többek közt a nógrádi és a drégelyi várak történetének bemutatására, a horpácsi Mikszáth emlékek, az alsópetényi Werbőczy vonatkozások feldolgozására, de szó esett már boszorkányperekről, hírességekről, zenei kultúránk értékeiről, a népi vallásosság és a népművészeti gyöngyszemek egyedi vonásairól is.
     Azt, hogy a legutóbbi alkalomra Szent László életét, s a hozzá fűződő legendakört tűzték ki célul, két helyi vonatkozás is indokolta. A térség egyik legszebb, legősibb temploma Tereskén látható, melynek büszkesége a Szent László legendát ábrázoló freskósor. A másik, hogy több – a térséghez tartozó – település első írásos említését onnan ismerjük, hogy az onnan származó, egymással perben álló feleket gyakorta küldték Nagyváradra Szent László sírjához istenítéletre. Ez abból állott, hogy a perben állóknak egy tüzes vasat kellett kézben tartva elvinnie egy szakaszon, és a sebük gyógyulásából következtettek a vétkességükre. A gyakorlatban persze a per legtöbbször úgy oldódott meg, hogy a haragosok inkább kibékültek, mintsem vállalják a hosszú utazást, s a kínokkal járó próbát.
     A sorozat előadói minden esetben az egyes témák legkiválóbb értői voltak. Szent László legendáiról, Kővé vált pénzek címmel Dr. Hála József néprajzkutató, az ELTE Néprajzi Tanszékének adjunktusa mesélt az érdeklődőknek.