A kővé vált pénzek - Honismereti Akadémia 
-
Hosszú a sora annak, mi mindenről volt már szó a Honismereti Akadémia előadássorozat majd 5 éves léte alatt. Volt helytörténeti téma ugyanúgy mint néprajzi. Legutóbb ugyancsak egy olyan gondolatkörből hallottunk felkészült, érdekes előadást, ami a néprajz tárgykörébe tartozik. A program bemutatója Dr. Hála József néprajzkutató, egyetemi oktató, több kiváló könyv szerzője, aki nem először járt Rétságon, hogy legfrisebb kutatásairól számot adjon az érdeklődő közönségnek. Végh József az intézmény igazgatója - maga is jeles helytörténeti kutató - köszöntötte a vendéget.
     Aztán volt itt szó geológiáról, őslénytanról, történelemről, legendáról, irodalomról, híres kutatókról, és mindezt természetszerűleg fogta össze egy Szent László nevéhez fűződő legenda, a kővé vált pénzek históriája.
     Az előadó igen részletesen elemezte a mondát, és hogy ne kelljen üres zsebbel hazatérnie senkinek, pénzeket osztott ki. No nem azért, hogy azok kővé váljanak, mert már ilyen állapotban hozta azokat a kicsiny korong alakú puha kőzetre emlékeztető tárgyakat amit Kalotaszeg környékén gyűjtött, ahol nem csak a máig élő legenda lelhető fel, hanem bőségesen lehet találni ilyen "pénzeket".
     A monda szerint midőn László király üldözőbe vett egy ellenséges sereget - kunokat - azok érezvén vesztüket, s mivel menekülni nemigen tudtak a hős király vezette csapat elől, aranypénzeket dobáltak szét lóhalálában történő vágtatásuk közepette. Azt gondolták, hogy a magyar vitézeket elkápráztatja az arany, felhagynak az üldözéssel. De a csodatévő király imát mondott, a pénzek kővé változtak, és a magyar lovasok szakadatlanul folytatva útjukat elérték és legyőzték a kunok seregét.
      Ahogy a tudós előadó elmondta, ez a történet számtalan változatban jelenik meg azóta is, és nem csupán a magyarok emlékeiben. De szó volt László király egyéb csodatételeiről is, amit a nép ajkán áthagyományozódó történetek ugyanúgy megőriztek, mint az előbb idézett mondát. A legende szerint egy menekülés közben - imát mondva - úgy menekült meg üldözőitől, hogy meghasadt mögötte a föld, üldözői megtorpantak, vagy belezuhantak a szakadékba. Ez a Tordai hasadék története, ahol - sok más hely mellett - felfedezni vélik a király lovának megkövült patkónyomát is. Másik csodatétele, amikor kardjával vizet fakasztott a sziklából. Emberségéért, hasonló csodáiért avatta szentté az egyház.
      Aztán fény derült a kőpénzek - nummilitiszek - igazi eredetére is, amit természettudósok kutattak évszázadokon át. Szó szerint fény derült, mert a számtalan vetített képpel illusztrált előadás során szinte megelevenedtek előttünk az események, a mondavilág szereplői és azok kutatói. Röviden összefoglalva a lényeget, a "pénzek" több tízmillió évvel ezelőtt élt előlények maradványai, amelyek az akkori tengerfenék, tengerpart puha homokjába süllyedve, az évmilliók során puha kőzetekké sőrősödött rétegekbe záródtak. Majd a tengerek elvonulása után ahol e laza kőzet betekintést enged - és sok helyen enged - vagy mállani kezd, előkerülnek ezen kerek megküvült ösmaradványok. A kővé vált pénzek.
     No arra nem vállalkozom, hogy a teljes előadást elmondjam. Aki nem tudott eljönni, de érdekli a téma Hála József Kőpénzek című igen alapos könyvéből mindent megtudhat.
     Képeink a rendezvényen készültek.
GiK
www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-