"Embernek lenni
jó!"
A budapesti Nyugati téren /vénebbeknek
a Marx téri felüljárónál/ van egy múlt századi épület, amelyben az Alexandra
Könyvesház lakik. 2200 négyzetméteren kínálja a magyar és külhoni könyvkultúrát,
no meg a zenét. A Könyvesház egy éves fennállása alkalmából hirdetett novellapályázat
eredményhirdetésére kaptam meghívót, melynek szívesen tettem eleget, mert
így - azt reméltem, talán - alkalmam lesz nagyra becsült Írómmal, Konrád
Györggyel találkozni, aki maga is döntnök volt. A dedikálás reményével
cipeltem el hat kötetét. A bejárat őrző-védőinek megmutattam a könyveket,
mosolyogtak, és egyáltalán nem tűntek izom-agyúaknak. Matyi Dezső, a tulajdonos
erre is figyel, gondoltam.
A földszinten
újdonságok, utazás, sport és áttekintés az áruház kínálatából. Az első
emeleten krimi, horoszkóp, romantika, ezotéria, sci-fi és fantasy. A harmadikon
a testesebb irodalom és a kávézó, még feljebb a Panoráma Terem, ahol napról-napra
író-olvasótalálkozók, zenei bemutatkozások és sok egyéb színes, a mai magyar
művészet palettájáról. Aki idáig kapaszkodik; az alkotó vagy őrült, kultúr-sznob
vagy művészet-imádó.
Az áruház
belső terei meghittek, ődöngésre alkalmat adóak, miket finoman sző át a
láthatatlan hangszórókból szitáló zene. Háttér-technikája fővárosi rangú,
kínálata európai. Közhangulata kultúrált.
A Panoráma
Terem 50-70 ember befogadására alkalmas fél-manzárdja meghitt, visszafogott,
tisztes tegeződésekre csábító. Az alacsony pódiumra utolsónak érkezik Konrád
György - lefogta a pesti közlekedés. Összehúzódva mered maga elé, néha
felveti loboncos nagy fejét és valami hihetetlen nyíltsággal néz a közönségre.
Mellette színészi rutinnal Jordán Tamás ül, másik oldalán Vámos Miklós
szemtelen mosolya. Spiró György farmerban is doktoros, majd Radnóti Sándor
ősz hajú optimizmusa csillog. A fél karéj végén Závada Pál, az éppen befutottak
extrovertáltságával beszél - szépen. Mintha kézzelfogható értékek lebegnének
az alacsony mennyezet alatt. A díjátadás moderátora, finom ízléssel, a
pódium mellett, mondhatni "talajszinten".
Eredményhirdetés:
négy dicséret, két harmadik, két második és két első helyezett. A művekből
Jordán Tamás adott ízelítőt. Aztán zsongás, pezsgőspoharak csendülése,
amitől oly távol volt a világ haragja, nyelvelése, durvasága.
A Mester
beírta nevét könyveimbe - melyek árnyékában 32 éve hajszolom a teljességet
-, s azt kérdezte, hány éves vagyok. Mondtam az eredményt, hunyorított,
s azt felelte: "Akkor még van idő!" Akár el is hihetjük, Mester Úr, de
annyi már bizonyos, hogy legalább egy napra, megint, jó volt embernek lenni!
|