Rétság bemutatkozik
A
VÁROS TÖRTÉNETÉBŐL
Ha
a kisváros történelmében búvárkodunk, egyértelműen megállapíthatjuk, hogy
az a tényező volt reá igazán jelentős hatással, hogy fontos közlekedési
útvonal mentén fekszik. Századokon át működött itt a postakocsik stációja,
ezért vált a körzet közigazgatási központjává, ennek köszönheti napjainkban
a korszerű ipar megtelepülését.
Az
oklevelek keltezése igazolja, hogy maga a második honalapítónak nevezett
IV. Béla királyunk is gyakorta átvonult rajta, mikor kedvenc vadászterületei
felé vonult.
Fekvése ugyanakkor nem csupán előnyökkel
járt, hisz mindannyiszor megszenvedte a népe,
ha a közeli Nógrád, vagy Drégely
el- illetve visszafoglalására haladt rajta keresztül a török, német, vagy
magyar sereg.
A települést 1393-ban a Losonczy
család birtokában találjuk Réthi Saagh néven.
A XVI. század közepén behódolván
a töröknek, 1559-ben 26 házzal szerepel az összeírásokban. 1562-63-ban
Mehemed Daud hűbérbirtoka volt, ezt követően pedig egy, a Husszein budai
pasa livájából való török tiszt nyerte el. A török veszedelem elmúltával,
1715-ben két magyar és három tót háztartást találtak itt az összeírók.
Az ezt követő századok folyamán a Wattay és a Sréter család, valamint a
váci káptalan voltak legfőbb földesurai.
TEMPLOMUNKRÓL
A
településnek már a török hódoltságot megelőzően is volt temploma, melyről
Dwornikovich váci püspök jelentésében az áll, hogy "rongált ugyan, de javítható".
Lakosai a protestáns tanok terjedésével reformátusokká lettek. Egy 1643-ból
származó összeírás szerint a rétsági reformátusokat a drégelypalánki szuperintendentiához
tartozóként sorolják fel. A török utáni felmérés még kálvinista prédikátort
jelez, ki a Vattay földesúr házában lakik. A katolikus vallás újbóli térhódítása
attól az időponttól számítható, mikor 1713-ban Berkes András nagyprépost
megvásárolta Vattay Jánostól a falu egy részét. Így került birtokosként
Rétságra a váci káptalan, mely jelenlegi templomát is építette 1729-ben,
Szent András tiszteletére. Ha
barokk jellegű, egyhajós, háromboltszakaszos templomba belépünk, egyből
szembetűnik a templom védőszentjének XVIII. században készült főoltárképe.
A szentélyrészt a XIX. század végén bővítették. Érdemes kitekinteni a temlomkertbe
is, a templom külső falán ugyanis emléktábla őrzi a második világháború
áldozatainak meglepően hosszú névsorát. A szomszédos apró park az emlékezés
kertje. Itt található ugyanis az első világégés emlékoszlopa, a millecentenárium
alkalmából állított kopjafa és a pestis elmúltát hirdető Szentháromság
szobor is.
LÁTNIVALÓK - NEVEZETESSÉGEK
A
művelődési központ bejáratánál látható emléktábla kapcsán szólni kell az
1848/49-es szabadságharc rétsági csatájáról. A sikertelen váci ütközet
után Görgey már 1849. július 16-án délután elhatározta, hogy az éjjel Rétságon
át Gyarmatra nyomul. A menekülő lakosság többezres szekérhada azonban hátráltatva
a csapamozgást, fölborította terveket, így csak 17-én indulhattak.
A korábban szerzett fejlövése miatt
lázzal küszködő Görgey a Váctól Rétságig tartó harcot személyesen irányította
testvérbátyja, Görgey Ármin segítségével Leiningen Károly honvédtábornok
Poeltenberg Ernő hadával egyesülve
Rétságnál visszaszorították az oroszokat. Az ellenség a III. hadtestnek
azt a felét, mely őt még Rétság elött feltartóztatta üldözőbe vette, és
azzal kezdte meg a következő támadást, hogy Rétságot hevesen ágyúzta. A
község ennek következtében több helyen kigyulladt. Ezalatt Poeltenberg
tábornok a VII. hadtesttel a Rétság mögötti magaslatokon tartható állást
foglalt el, s ezt az ellenség rendkívül erős tüzérségi támadása ellenére
sötét éjszakáig megtartotta. A rétsági helytállásnak volt köszönhető, hogy
a fősereg zavartalanul megérkezhetett Balassagyarmatra.
A Templom utca végén, az egykori laktanya bejáratánál egy kettős emlékmű
található. Az egyik Mindszenty József hercegprímás emlékezetét őrzi, ki
1956. november 30-án a felsőpetényi fogságából kiszabadulva, a laktanyában
vendégeskedett. Kiszabadítójának, a mártírhalált halt gróf Pallavicini
/Pálinkás/ Antal őrnagynak, az alakulat akkori törzsfőnökének tiszteleg
az emlékpark kopjafája.
PIHENÉS - SZÓRAKOZÁS
Pusztaszántót
már 1299-ben említi a budai káptalan iktató levele, mely a váci püspökség
részére átadott nógrádi részbirtok határait sorolja fel. 1460-ban önálló
községként, mint "terra Zantho" szerepel. A település a török idő alatt
szinte teljesen elpusztult, s a hódoltság után lassan éledt újjá. Az 1871-es
megyei összeírás szerint a lakosainak száma 217 fő volt, nem is sokkal
kevesebb, mint a korabeli Rétságé. Községi önállóságát véglegesen 1901-ben
vesztette el, mikoris határát Rétsághoz csatolták. Ha valaki a mai Pusztaszántóra
érkezik, nem túl sokat talál meg az eltűnő faluból. Néhány ház csupán,
mely jelzi a hajdanvolt utca vonalát. Az egykori uradalmi kúria viszont
a Szondy Ipari Szövetkezet vendégházaként régi pompájában díszeleg. Minden
év augusztusának elején népes vendégsereg érkezik mégis ide. Ekkor rendezik
ugyanis az elmúlt évek során önmagának rangos szerepet kivívó Penny Kupa
lovasversenyt, mely nem csupán az ősi magyar virtus, a lovas sport szerelmeseit
vonzza, hanem százával érkeznek a látvány kedvéért is. Pusztaszántó, Nógrád
megye lovas sportjának fontos fellegvárává vált e nevezetes verseny által.
Ha néhány száz méterrel tovább haladunk a völgyben, a horgászatért rajongók
is ideális környezetet lelnek, és bőséges halfogást remélhetnek nemes szenvedélyükhöz.
A magántulajdonban lévő apró tavakban szakszerű tenyésztés biztosítja a
folyamatos utánpótlást.
Megközelítés:
Közúton a 2-es számú főúton Vác illetve
a parassapusztai határátkelő irányából, valamint a 22. számú úton Balassagyarmat
felől.
Vasúton a Vác-Balassagyarmat vonalnak
Diósjenőn elágazó romhányi szárnyvonalán.
Rétság
nem csupán közigazgatási, gazdasági, kereskedelelmi és kultúrális központja
a körzetének, hanem fontos kiindulópontja is a térség idegenforgalmi nevezetességeit
meglátogató kirándulásoknak. Rövid autós út után elérhetjük a megyénknek
is nevet adó Nógrádi várat, részünk lehet a Diósjenőről induló csodálatos
börzsönyi túrákban, élvezhetjük a bánki tó fürdésre, csónakázásra és horgászásra
is egyaránt alkalmas vizét, de egy horpácsi látogatással tiszteleghetünk
Mikszáth emléke előtt, s felkereshetjük Drégely várát is, hol Szondy György
példája emlékeztet bennünket önfeláldozó hazafiságára.
|