"Végh Károly az iskolánkívüli népművelés fáradhatatlan, lelkes', buzgó apostola. Évről-évre tanfolyamokat rendez, hogy községe felnőtt lakosságának tudását gyarapítsa, érzelemvilágát nemesítse. Szervezett gazdasági, gyümölcsfaápolási, háztartási, fűzvessző-fonási, varró- és főző-, tánc- és nótatanfolyamot, általános közismereti tanfolyamot stb. Szépen működő énekkart is szervezett... Iskolánkívüli munkája .alapján megérdemelten foglal helyet a törvényhatósági iskolánkívüli népművelési bizottság tagjai sorában."(22)

Két gyöngy c. színdarab, 1929. december 31.

     A járás nevezetesebb ünnepségei Diósjenőn zajlottak. "Lélekemelő ünnepség keretében tartották meg a Diósjenő-környéki iskolák a madarak és fák napját. A közös ünnepségen öt község iskolásai vettek részt. Mintegy 700 gyermek jelent meg a gyönyörű erdei tisztáson. Felnőtt vendégek is nagy számmal voltak. A Hiszekegy eléneklése után Végh Károly igazgató-tanító tartott a gyermekekhez lelkes beszédet, majd szép mesét mondott a madarakról és a fákról. Azután minden iskola külön programot adott elő... A diósjenői református iskolások zenés tornamutatványai is nagy sikert arattak. Öröm volt nézni az egyformán (ingbe-gatyába) öltözött árvalányhajas kis magyarokat, akiket tanítójuk, Kuti Géza vezetett. Végül a diósjenői római katolikus iskola növendékei a "Tavaszi hangok" és "A visszhang" című szavalókórust adták elő, Kliment Lajosné és Végh Ferenc betanításában."(27)
     A vármegyei tanítóegyesület lapja 1937-ben a felsőfokú elismerés hangján szól az április 22-én Diósjenőn megtartott kerületi közgyűlés, pedagógiai szeminárium és kultúrkiállítás rendezvénysorozaláról:(28). "A csodálkozás spontán megnyilvánulása lebbent fel a terembelépők ajkáról. Mint egy gigászi pillangó szárnyai terítették be az iskola fehér falait az ezer színből mozaikszerűen összerakott kézimunkák tömege. Már az első és általános pillantás is a szemlélők elé tárta a nem mindennapi látnivalót. Midőn azután analizálásba fogott a szem, csak fokozni tudta a lélek gyönyörködését. Az ügyes kézre valló körbefutó hófehér emelvényeken csoportosított anyaghalmaz lenyűgözte a szemlélők seregét.
     A belépő előtt a diósjenői római katholikus iskola hatalmas mennyiségű és rutinos szakszerűséggel kiállított anyaga tűnt fel elsősorban és' joggal! A leány és fiúkézimunkák változatos gazdagsága, a fa és növénybetegségek döbbenetesen reális szemléltetése, szép ásvány és éremgyűjtemény, kísérleti eszközök kaleidoszkópjáról alig akar tovább siklani a szem.
     Az illusztris látogatók meleg elismeréssel gratuláltak Végh Károly igazgató-tanító, körzeti felügyelőnek a kiállítás mintaszerű megrendezéséért, de ugyanez a dicsérő elismerés fénye reszket az egyszerű földműves asszonyka szavában is, midőn meghatottan hullatja a csodálkozásban fogant jelzőket, önmaga megfeledkezésében. Figyelem, ahogy szemeivel simogatja, becézi a hatalmas anyag minden egyes darabját, úgy nől előtte a "tanító" alakja és izmosodik a tekintélye!
     A kiállítás idejével párhuzamosan a ref. iskola modernül megépített tantermeiben folyt le. a közgyűlés és pedagógiai szeminárium nívós tárgysorozata, mely fokozta a kiállítás jelentőségét. Végh Károly ker. felügyelő "A tanítói munka" címmel nyújtott mély értékű tanulmányt, átszűrve azon forrás vizét, melyből a tanítónak inni kell, ha szorgos munka közben üdítő, energiát fokozó ital után vágy a lelke...
     Este a Hangya Szövetkezet hatalmas kultúrtermében a szokásos tanítóbál, azt megelőzően színielőadás volt. A rétsági és diósjenői műkedvelők együttese Bónyi Adorján "Az elcserélt ember" c. három felvonásos színművét adta elő cizellált interpretálásban. Az anyagi siker a vármegyei tanítók Internátusa alapját, az erkölcsi siker pedig Végh Károly főrendező személyén keresztül a Délnógrád tanítói karának presztízsét gyarapítja."