Rétság - Városunk

Az első népszámlálás

Az első népszámlálást II. József rendelte el 1784. július 16-án. Az első népszámlálás során történt meg először Magyarországon, hogy a nemesség is megszámlálásra került. A népszámlálás során elsődlegesen katonai szempontok érvényesültek, burkolt célja a besorozható újoncok számának felmérése volt. Ezt támasztja alá II. József leirata Gróf Eszterházi Ferenc magyar Főkancellárnak. „… és ezen a nyáron, s azután folytatólag a télen is, …”, „… az alábbi módon összeíratom és a házakat számmal láttatom el, ami többszörös hasznot hoz majd beszállásolásoknál, előfogatok, szállítások és több más politikai intézkedés esetében.”
     Az első népszámlálás természetesen Rétságon is megtörtént. A népszámlálás adatait tekinthetjük az első igazi (hiteles) adatnak, amely városunkról rendelkezésre áll. II. József a népszámlálásra kiadott rendeletében részletesen megszabta, hogy azt kik és hogyan hajtsák végre. A népszámlálást ki kellett minden településen hirdetni, mégpedig a településen élők többsége által beszélt nyelven. A konkrét számlálás megkezdése előtt a település lakosságát össze kellett hívni és tájékoztatni kellett.
      „… A tisztviselők pedig, és más az egyes törvényhatóságok által az összeírás végrehajtására kikül-dött személyek mindegyik községben, ahol az összeírást megkezdik, hivassák össze maguk elébe a lakosságot is olvassák azt fel (a rendeletet a népszámlálásról) az ott honos nyelven, és nyilvánítsák ki a népnek a Mi nevünk-ben, hogy ez az összeírás egyáltalán nem újoncok szedése okából, hanem egyedül a közjó érdekében történik…”
     Az előzőekből is kitűnik, hogy nem az igazságot közölték a néppel.
     A népszámlálást összeírási táblázatokban végezték el. A táblázatokat két nyelven - német és az egyes tele-pülés saját nyelvén - kellett kitölteni. A kétnyelvű kitöltés hitelességét úgy biztosította a rendelet, hogy olyan személyt kellett alkalmazni, aki a német nyelvet és a településen beszélt nyelvet is ismeri és aláírásával igazolta az adatok helyességét. A konkrét összeírást az adott település lelkipásztora (pap) jelenlétében politikai (hivatal-nok) és katonai összeíró végezte az alábbi idézetben leírtak szerint.
      „5. A politikai és katonai összeíró a község papjának, aki ti a helységben a nyilvános lelkipásztori teendőket gyakorolja, bármilyen vallású legyen is az, bemegy sorjában minden házba, tekintet nélkül arra, hogy annak milyen rendű vagy rangú a tulajdonosa, és összeírja a teljes személyi állományt, beleértve mindkét nemű honoratiorokat, nemeseket és mágnásokat, azok szolgáival és bevezeti azt az előírt táblázatok megfelelő rovatai-ba; azután ugyanúgy különbség nélkül minden házat sorjában folyószámmal lát el s egyben kívül a kapuk mellett kb. 3 hüvelyknyi nagyságban fekete festékkel a számot a házra felírja, úgy hogy az időjárás viszontagságai le ne töröljék, s belül is olyan helyre, amelyet nem ér az eső, felírja ugyanazt a számot, amellyel a házat jelöli. Ettől mágnások és nemesek sem irtózhatnak, annál kevésbé, mert maga a császári királyi palota is, amelyben lakunk, ilyen számmal van jelölve.”
     Az adatokat az „Egyéni ház- és családi ívet” előnyomott lapokra rögzítették. Ezeken az íveken egyénenként szerepelt a megszámlált neve és egyéb adatai. Az egyéni adatokból községi összesítőt készítettek, mely példá-nyokban a családnak, a házak számozása rendjében egy-egy sora volt. A községi összesítő négy példányban készült, ebből kettő a községben maradt, a harmadik a megye, negyedik a kerületi katonai parancsnoksághoz került. A megye és a katonai parancsnokság a községek adatait összesítette és a Helytartótanácshoz, illetve a Hadifőparancsnoksághoz terjesztette fel és megküldték a bécsi kormányszerveknek is.
     A népszámlálás során az alábbi adatokat vették fel Rétságon és az akkor hozzátartozó településeken. Rétsághoz tartozott akkor Pusztaszántó és Jásztelekpuszta (Alsó- és Felső Jásztelek). Pusztaszántóról van adat, de Jásztelekpusztáról nincs.

A rétségi adatok:
A pusztaszántói adatok:

     Itt az adatok a férfiak esetében 6 fő eltérést mutatnak.
     Az összeírásnál a házaknál a lakóházakon kívül minden más épületet is (kastély, vár, árvaház, város-háza, stb.) számba vették. Rétságnál külön ki volt emelve, hogy szilárd építésű temploma és két hasonló ven-déglője van. Pusztaszántó esetében az szerepel, hogy van néhány jól épült háza. Jásztelekpuszta esetében konkrét adatok nincsenek, de megemlítik, hogy van „Masszív építésű vendéglő, valamint vendéglő és vadászlak”.
     Érdekes, hogy Rétságon nincs nemes feltüntetve. Ennek az lehet az oka, hogy jogállását úgy tüntet-ték fel, hogy akkor a település (Rétság) a Váci káptalanhoz tartozott. Pusztaszántón 20 fő nemes van számlálva, amit az támaszt alá, hogy a település jogállása szerint közbirtokossági terület volt.
     Az összeírás valódi célját jól mutatja a népesség bontásának azon része, hogy a nőket csak egy ro-vatban jelenítették meg.
     A család helyett inkább a háztartás lenne a jobb meghatározás, mert a rendelet az alábbiakat írja.
„Egy famíliához számláltatnak mindazok, és következésképpen azon egy Arkus Família Táblájába irattatnak be, valakik magoknak külön nem főznek, hanem ugyanazon egy Atyától, vagy Gazdától, Gazdasszonytól, közönsé-gesen együtt tápláltatnak és velek egy Asztalon, egy kenyéren vagynak, akár ezek Házasok legyenek, akár nem…”.
     Az összeíráson kívül II. József rendelte el először az országról katonai térképek elkészítését is. En-nek alapján készültek el az I. katonai felmérés térképei 1782-1785 között. Ma ezek a térképek a Hadtörténeti Intézet Térképtárában találhatók, melyekről készíttettem a fénymásolatot. A fénymásolaton csak fekete-fehérben láthatók a jelek, míg az eredetiek színesek. A térképen látható, hogy az akkori település a városunk mai területé-nek csak a közepét fedi le.

Bízom benne, hogy az első népszámlálás városunkat érintő adatai is hozzájárulnak városunk történetének jobb megismeréséhez, illetve további kutatásához.

Szűcs Endre

www.retsag.hu

©Copyright

E-mail

Webmester

<vissza

^fel-