Rétság a II. katonai felmérés térképén

Az elmúlt évben már írtam városunk lélekszámáról „Az első népszámlálás” címmel. Abban az írásban a II. József császár által elrendelt népszámlálás adatait adtam közre, illetve az első olyan térképi ábrázolást mellékeltem, ami az I. katonai felmérés során készült településünkről. Az I. katonai felmérés térképei a kor színvonalának megfelelően készültek el. A térkép szelvényekből állt össze. Az egyes szelvényeket a hadsereg tisztjei készítették el. A térkép elkészítésének természetesen katonai céljai voltak és éppen ezért titkos okmányként kezelték. A titkos kezelésnek köszönhetjük, hogy fennmaradtak. Ma már természetesen ezek a térképszelvények hozzáférhetőek – a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum Térképtárában – az érdeklődők, kutatók számára. Én is ott láttam először ezeket a szelvényeket és készíttettem róluk – mind három katonai felmérés településünket tartalmazó szelvényeiről – fénymásolatot.
     Ebben a tanulmányban a II. katonai felmérés során készített szelvény városunkat és közeli környékét ábrázoló részét tárom az érdeklődők elé.  A térképszelvényeket ebben az esetben is a  hadsereg tisztjei készítették el. A térképszelvények 1806-1869 között kerültek felmérésre a Császárság területéről. Az ország mai területére eső részeken 1829-ben kezdték el a munkát és 1867-ben fejezték be. A felmérés nem folyamatosan történt, mert előfordultak a felmérés során több éves szünetek is. A felmérés jelentősebb része a szabadságharc leverését követően történt meg. A településünk felmérése 1842-ben történt. A szelvények könnyebb kezelhetőségét biztosították a szelvényeken feltüntetett terület nevek például Nad Berki. A szelvények jobb oldalán feltüntették az ábrázolt települések neveit, a házak számát (Hauser), az istállók számát (stallungen), a plébániákat (Pfarre), elszállásolható férfiak (Mann) és lovak (pferde) számát, a felmérő(k) és rajzoló(k) nevét, alakulatát és a felmérés évét. Városunk esetében az …….. oldalon lévő térképszelvény másolat jobb szélén lévő adatok:

- a település neve: Récság
- plébánia: volt
- házak száma: 67 db és 1 db malom
- istállók száma: 32 db
- elszállásolható férfiak száma: 45 fő
- elszállásolható lovak száma: 20 db
     Az adatokból látszik, hogy a felmérés célja mennyire katonai volt. A későbbi katonai elszállásolások előkészítésének is tekinthető.
     A házak számát összehasonlítva az első népszámlálás során felvett házak számával az állapítható meg, hogy mintegy 7 db házzal valamint a malommal már több volt. A házak számának növekedése azt is jelenti, hogy a lakosság száma is növekedett. Az első népszámlálás során az összlakosság száma 392 fő volt, míg a II. katonai felmérés időszakában 1848-ból származó adat alapján 525 fő volt. A növekedést alátámasztja az 1828. évi összeírás népességre vonatkozó adata, amelyben az összlakosság számát 509 főben adták meg, melyből 1 fő kovács, 31 fő jobbágy, 30 fő zsellér volt. 
      „Rétságh, tóth és magyar falu, Nógrád megyében, a vácz-losonczi postautban, dombon, kies vidéken, saját postahivatallal és váltással Vácz Balassa-Gyarmat közt. Urbéri telek 19 1/4. Sárga agyagos földje főleg rozsot terem;  rétjei igen jó szénát adnak, ámbár ezt a hegyekről leomló víz nem ritkán beiszapolja. Lakja 330 rom.kath., 125 evang., 34 héber, kik közt 31 telkesgazda, 22 zsellér. Határát egy diós-jenői helyekről jövő árok hasítja. Van itt kath. paroch. templom, 2 vendégfogadó. Birja a váczi káptalan és még Szubszkynő született Kovács Anna asszonyság.(1) 
     Az 1828. évi, az 1848. évi és Fényes Elek által megadott lélekszámokból azt lehet valószínűsíteni, hogy a városunk akkori lélekszáma 450 és 550 fő között lehetett.
     A II. katonai felmérés térképén megadott házak számában valószínűleg szerepel a két vendégfogadó, illetve a postahivatal és a hozzátartozó épületek is melyet Fényes Elek említ. A házak száma viszont az 1828. évi adatokhoz viszonyítva csökkenést mutat, mert 1828-an a házak számát 74 db adták meg. A csökkenés okára még nem találtam adatokat.
     A II. katonai felmérés térképét vizsgálva megállapítható, hogy az akkori Rétság a mai területéhez viszonyítva igen kicsi volt. A mai város területének csak a közepét „a belvárost”, a rétsági patak (Zrínyi utca – Nagy parkoló) és a jenői – a térképen a patak neve Jennei Patak megírással van feltüntetve - patak által határolt területet foglalná el. A térképen – sajnos csak fekete fehérben(2)  – igen nehezen, de kivehető a Szőlődomb a Récság felirat alatt illetve fölötte. A térkép a temetőt is ábrázolja a Récság felirat „S” betűje alatt egy téglalap alakban (benne kereszt). Szerintem a mai Rákóczi, a Kossuth és a Köztársaság utcák, a Templom és a Harangláb is látható a térképen. A szomszédos települések közült Tolmács, Borsosberény (Borsos Berinke) területe, a megszűnt – akkori néven – Puszta Felső Jásztelek és Puszta Alsó Jásztelek, illetve a már Rétság része Puszta Szántó területe elég jól tanulmányozható.
     A tanulmány elkészítésének az volt a célja, hogy újabb ismereteket adjak közre azok számára akiket a városunk múltja érdekel.
Szűcs Endre

Felhasznált irodalom
A II. katonai felmérés. Szelvényszáma: Coll. XXXII. Sect. 46. Felmérés éve 1842. (1:28800)
CSENDES LÁSZLÓ: Térképhistória, Magvető Kiadó, Budapest, 1980.
FÉNYES ELEK: Magyarország geográphiai szótára II. kötet, Fényes Elek Pest, 1851.


 1. Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, Fényes Elek, Pest, 1851. 289.o.
 2  A Térképtárban található térképen az épületek piros színnel vannak ábrázolva. 
www.retsag.hu
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-