A rétsági körzet falvainak oktatástörténetéből

Ez már nem is a tegnap, hanem a tegnapelőtt! Pacséri Károly nevéhez fűződik az a kiadvány, mely 1900-ban jelent meg Balassagyarmaton, s amely falvanként igyekszik a legtávolabbi múltban keresni az oktatás emlékeit. Olykor – mint például Keszeg esetében – egészen az 1700-as évek közepéig tud visszatekinteni. A könyv külön foglalkozik a tanítók szakmai épülését, továbbképzését segítő járáskörök működésével. A nógrádi járáskör (a járás névadója is sokáig Nógrád volt, bár a székhely ténylegesen Rétsághoz kötődött) történetében több ízben említ oly településekről (Rád, Penc, Verőce, Kosd) érkező tanítók neveit, melyek ma már megyénkhez sem tartoznak. Adatközlésünk e helyütt csak a ma Rétsághoz tartozó településekre szorítkozik. Ugyanakkor nem találjuk meg e forrásban az egykoron Hont vármegyéhez tartozó községeket sem (Hont, Drégelypalánk).
 

A nógrádi járáskör

     A tanítótestületnek 1874. jan. 27-én tartott közgyűlése a nógrádi kör megalakításával Kovácsi József b.-gyarmati ág. h. ev. iskolai tanítót bízta meg, aki ugyanazon évi július hó 21-én a kört Diósjenőn tényleg meg is alakította. Az alakuló ülésen 16 tag-társ vett részt.
     A kör az első években szép reményekkel kecsegtetett, de később a váczi r. kath. egyházmegyei tanítóegyesület létesíttetvén, a r. kath. iskolai tanítók két egyesület részére tagdíjat fizetni hajlandók nem voltak, s így a tanítótestületből nagyrészt kiléptek, amely kilépésükkel a kör tagjainak számát tetemesen apasztották.
     A tagsági díjnak 1 frtról 50 krra való leszállítása s Kosztka Mihály kir. tanfelügyelőnek 1894 évi intézkedése ismét fellendítette a kört.
     Gyakorlati tanításokat tartottak: Bolczek János nógrádi, Flórián Márton tolmácsi r. k. isk. tanítók, Kerekes József romhányi r. k. isk. segédt., Kmetty Mihály nógrádi ág. ev., Máchik Gyula kosdi ev. ref., Tóth Ödön nagyoroszii r. k. tanítók, Vilcsek Gyula, Walcz Ferencz (szendehelyi r. k. isk. tan.) és Walcz Rezső verőczei r. k. isk. tanító.
     Értekezéseket tartottak: Janácsek Antal verőczei, Klesitz Mátyás tolmácsi r. kath. iskolai tanítók, Kmetty Mihály nógrádi ág. ev. isk. tanító, Oroszy Pál, Pap Béla (kosdi róm. katk. isk. tanító), Takács Lajos penczi ágost. evang. iskolai tanító és Vilcsek Gyula.
     Felolvasást tartott: Janácsek Antal, Masztich József (nógrádi r. k. isk. segéd tan.), Néder Lajos kisoroszii r. k. isk. tan., Palkovits János diósjenői nevelő, Pap Béla, Takács Lajos, Tóth Ödön, Vilcsek Gyula és Walcz Ferencz.
     Vilcsek Gyula az általa készített számológépet mutatta be.
     Szeretett hazánk ezer éves fennállását a kör 1896. június 18-án Verőczén tartott ülése alkalmával alkalmi beszédek és iskolás gyermekek színelőadásával. ünnepelte meg.
     Trefort Ágoston minister emlékét jegyzőkönyvileg örökítette meg a kör. A kör tagjai közül: Ursprunger József nógrádi r. k, Oroszy Pál diósjenői ev. ref tanító 40 éven felüli, Alföldy János szátoki r. k, Csomor Márton szentei r. k, Hromada Pál nőtincsi r. k, Klesitz Mátyás tolmácsi r. kath., Kmetty Mihály nógrádi ág. ev., Makay Sándor verőczei ev. ref., Trautwein Gyula romhányi r. k, Ulicha József petényi ág. ev., Turóczy Gábor diósjenői r. k:, végül Vi1csek Gyula kismarosi r. k iskolai tanítók 25 éven felüli tanítói működését a kör jegyzőkönyvileg is méltatta.
     Zelenka János, Druga József testületi elnökök, Chikán Mihály alelnök, Csanner János berkenyei r. k., Machik Gyula kosdi ev. ref. Pohánka János bánki ág. ev. Priczel Gusztáv rétsági r. k iskolai tanítók körtagoknak emlékét a kör jegyzőkönyvileg is megörökítette.
A körkönyvtár 65 műből áll.
A körpénztárnak 1888. évben 5 frt, 1898-ban pedig 31 frt 28 kr. bevétele volt.
A kör rendes tagjainak száma 31, a pártolóké 4.
     A kör üléseit leginkább Rétságon és Verőczén tartotta, de tartott ülést Diósjenőn, Kismaroson Nagyorosziban, Nógrádon és Tolmácson is.
     A kör elnöke 1874-1894-ig Oroszy Pál volt, 1894-től pedig a kör elnöke Vilcsek Gyula; alelnök volt: Ursprunger József, Veszely Ferencz (borsosberinkei r. k. isk. tanító) Tóth Ödön, Klesitz Mátyás, jelenleg alelnök Thuróczy Gábor; jegyző volt Thuróczy Gábor, Vilcsek Gyula, Walcz Rezső, a jelenlegi jegyző Janácsek Antal; pénztárnok volt: Máchik Gyula, Kmetty Mihály, jelenleg pedig Makay Sándor; könyvtárnok volt: Priczel Gusztáv, Klesitz Mátyás, Kmetty Mihály, Thuróczy Gábor, Pittner Pál (agárdi ág. ev. isk. tan.), jelenleg könyvtárnok Glatz Nándor rétsági r. k. iskolai tanító.
     A kör Oroszy Pál volt elnökét szolgálatai elismeréséü1 tiszteletbeli elnökké, Thuróczy Gábor volt jegyzőjét pedig ugyanazért tiszteletbeli jegyzővé választotta.
     A kör ülései iránt igen szép érdeklődést tanúsítanak, sőt annak tanácskozásaiban tevékeny részt is vesznek Gonda Béla nagyoroszii r. k. esp. plebános, Kubinyi Endre rétsági r. k. plebános és Oroszy Jenő verőczei ev. ref. lelkész.
     Kubinyi Endre a kör iránt táplált jó indulatainak azzal is adta jelét, hogy a f. évben pályamunkák jutalmazására 1 drb 10 koronás aranyat adományozott, s ezen adományát, amíg rétsági plébános lesz, évről-évre megújítani ígérte.
 

Agárd (Ősagárd)

     Ezen község eredete ki nem puhatolható, de a XV. században már létezett, mert mint a szandai uradalom tartozékát Albert király 1439-ben Budán kiadott dekrétumában Erzsébet királynénak ajándékozta (Hunyadiak kora X. kötet 52. lap), de nem sokáig maradhatott birtokában, mert más helyen (Magyarország családi czímerekkel és leszármazási táblákkal Nagy Iván 2. kötet 43. lap) azt olvassuk, hogy ugyanezen király ugyanazon évben Agárd községet Berzeviczy Jánosnak adományozta, ki emiatt sok zaklatásnak volt kitéve úgy, hogy 1446-ban az országgyűlésen, 1461-ben pedig Mátyás királynál keresett és talált oltalmat. Többet a község régi történetéről nem igen tudni.
     Egy országos hírű tudósunk Agárdon működött 39 éven át s itt is halt meg. Kilétét megmondja az agárdi temetőben levő következő sírfelirat: „Itt nyugszik Fabó András agárdi ev. lelkész, a magyar tud. akadémia tagja, a Történelmi társulat tagja, született Losonczon 1810-ben, meghalt Agárdon 1874-ben. Siratják őt mint jóltevőjöket Agárd és vidéke, mint írót a magyarhoni evang. egyház, mint történetírót a haza, mint legjobb barátját: Székács József.” 
     A község jelenlegi lakóinak száma a legutóbbi népszámlálás szerint 527. Ezek közül 468 ág. ev., 45 róm. kath., 3 ref. és 11izr. A tankötelesek száma 83; ezek közül mindennapi 56, ismétlő 27. Vallásra nézve: 5 róm. kath., 74 ág. evang., 1 ref. és 3 izr. A tankötelesek közül iskolába járt: 70 ág. ev., 3 róm. kath., 1 izr.
     A községben van ág. ev. elemi vegyes iskola egy tanítóval és egy tanteremmel. Van a községnek népkönyvtára, melyet a Nógrádmegyei Nemzeti Intézet alapított. A népkönyvtárral egy időben olvasókör is létesült. Az iskola keletkezése igen régi. Adataink szerint a XVIII. század végén az itteni ág, evang, egyházzal egyidejűleg újra alapíttatott. Első tanítója volt Valentinyi Pál (1745-1801.) Utána még kilenczen tanítottak itt. A jelenlegi: Pittner Pál, okleveles, ki a tótajkú községben kizárólag magyarul tanít. Az iskolát az ág. evang. hitfelekezet tartja fenn. A tanterem eléggé megfelelő, 1871-ben épült, azonban a tanítólakon meglátszik az idő vasfoga. A legszükségesebb tanszerek és taneszközök megvannak Az elemi iskola tanulóinak átlagos száma 50, az ismétlősöké 25.
     Az iskola pártfogói: Scitovszky János, ki 100 forintos alapítványt tett az iskola támogatására; dr. iglói Szontagh Antal, az egyház mostani felügyelője, ki szintén hathatósan pártfogolja az iskolát és magát az egyházat, mint iskolafenntartót.
     Az egyház mostani papja Gaál Mihály kitartó munkatársa a tanítónak, ő tanítja, az ismétlőben a vallást már több év óta.

Alsó-Bodony

     E község keletkezése bizonytalan. Régi egyházi iratokban azonban szó van arról, hogy 1600 körül alapították felvidéki tót evangelikusok. II. Rákóczi Ferencz hadjárata alkalmával sokat szenvedett e község lakossága. Az egész község a Muslay-család birtoka volt, idők folyamán azonban a régi családi birtok eloszlott 3 felé s jelenleg ugyanannyi úri-lak van a községben. Lakosainak száma csekély, 330 lélek, melyek közül 241 ág. evang., kik anyanyelvre nézve tótok, 92 r. kat. s 3 izr., ezeknek anyanyelve magyar. A tankötelesek száma átlag 45 mindennapi s 14- ismétlő; ezek vallásra nézve 40 ág. ev., 18 r. kath. s 1 izr.
     A községben létező ágost. ev. elemi vegyes iskola keletkezésére nézve adat nincsen, de valószínű, hogy az iskola az ev. egyházzal együtt alakult, ennek alakítása pedig az 1691. évre esik, amikor, mint Szűgynek azelőtt fiókegyháza önállósította magát s rendes lelkészt választott Suhajda István személyében. 1691-től a mai napig 23 lelkésze volt; tanítóinak száma bizonyára több. A régi iskolaépület 1867-ben porrá égett az egész községgel együtt úgy, hogy e helyen újra nem is építették, hanem 1873-ban - mely idő alatt az iskola paraszt-bérházakban volt elhelyezve - egy más, vett telken építettek új iskolaházat. Jelenlegi tanítója az iskolának Kaczián Gyula, ki a tanítói oklevelét 1884-ben Losonczon szerezte, s ezen időtől működik ez iskolánál, melynek tannyelve magyar. Az iskolát az egyház tartja fenn, azonban a községtől is kap némi évi segélyt, valamint a tanító fizetéséhez az állam is hozzájárul segélylyel. Az iskola mindennapi tanulóinak évi átlagos száma 40, az ismétlősöké 12.

Alsó-petény

     A község történetében fontos mozzanatot képez ama körülmény, hogy Verbőczy István, jeles törvénytudósunk, a Tripartitum szerzője, itt lakott éveken át. Erről tanúskodik a községben máig is fennálló emléktábla.
     A község lakóinak száma 774, ezek vallásra nézve többnyire róm. katholikusok; nyelvre nézve tótok és magyarok. A tankötelesek száma 133, ezek közül mindennapi tanköteles 99, ismétlő 34, vallásra nézve van: 119 róm. kath., 13 ev. ref., 1 izr. - A tankötelesek közül iskolába járt: 119 róm. kath., 13 ev. ref., 1 izr., összesen 133 tanuló.
     A községben van róm. kath. elemi vegyes iskola 1  tanítóval és 1 tanteremmel. Az iskola épülete 1898-ban bővíttetett. A tanítás nyelve magyar. Az iskola jelenlegi tanítója Ballay Jenő, kinek nincs oklevele. Az iskolát a hitközség tartja fenn, tanulóinak 10 évi átlagos száma 115.  Az iskolának jótevői: a gróf Crouy, báró Andreánszky és Rudnyánszky családok.

Alsó-Sáp
     Alsó-Sáp község Felső-Sáppal teljesen össze van épülve, jóllehet mindkettő politikailag külön községet képez. Lelkésze, tanítója, jegyzője, iskolája azonban közös. E két község régi eredetű, bizonyítja az alsósápi határban épített templom, mely a 14. századból való, góth ízlésű s kőfallal van körülvéve. Alsó-Sáp határában a váczi püspöknek, mint kegyúrnak van legnagyobb birtoka, Felső-Sápon pedig 3 úrilak van.
     Alsó-Sáp lakóinak száma 481, kik közül róm. kath. 451, ág. ev. 22, ref. 1, izr. 7. A tankötelesek száma 96, ezekből 71 mindennapi, s 25 ismétlő; vallásra nézve 89 róm. kath., 6 ág. ev., 1 izr. A tankötelesek közül iskolába jár 89 róm. kath. és 4 ág. ev. A községben van egy róm. kath. népiskola 2 tanítóval s 2 tanteremmel.
     Felső-Sáp község lakóinak száma 413, ezek közül róm. kath. 375, ág. ev. 46, ref. 4, izr. 18. A tankötelesek száma 88, kikből 64 mindennapi, 24 ismétlő. Vallásra nézve 83 róm. kath., 1 ág. ev., 4 izr. A felső-sápi tankötelesek az alsó-sápi iskolába járnak éspedig 83 róm. kath. s 1 ág. ev.
     A róm. kath. elemi népiskolára vonatkozó adatok 1806. óta vannak, amikor a plebánia is létesült. Ezen adatok azonban igen hézagosak. Tény, hogy az iskolát a fenntartó róm. kath.. hitközség építtette a kántor-tanítói lakkal egy födél alá. 1885-ig volt az iskola a kántor-tanítói lakban, akkor épp évzáró vizsgálat alkalmával, ismeretlen okból, kigyulladt, s leégett. Még ugyanazon évben Alsó-Sáp község, mint erkölcsi testület által adományozott pásztorház telkén új iskola épült, a két község lakóinak közös, s arányos hozzájárulásával egy tanteremmel, s a segédtanítónak szánt szobával. 1895-ben felállíttatott a 2-ik tanterem s szerveztetett a 2-ik tanítói állomás. A 2-ik tanító rendes fizetését államsegélyből nyeri. Az iskola tannyelve ez idő szerint már magyar, holott a 90-es évekig tót volt. A tanulók 10 évi átlagos száma 129 mindennapi, s 52 ismétlő. Az iskola jelenlegi tanítói: 1. Lechner Géza okl. kántor-tanító, 1891 óta. (Elődei voltak: Tuppány Ferencz, ki 40 évig működött itt; Gurányi Alajos.) 2. Diszek Hermin okleveles tanítónő 1897. óta.

Bánk

     Ezen község 1699-ben keletkezett; lakosait a Zichy és Balassa földesurak telepítették. Közelében egy tengerszem van.
     A község lakóinak száma 489, akik ág. ev. vallásnak és anyanyelvükre nézve tótok. A tankötelesek száma 101, ezek közül mindennapi tanköteles 77, ismétlő 24; vallásra nézve van: 9 róm. kath., 92 ág. evang. A tankötelesek közül iskolába járt: 9 róm. kath., 77. ág. evang., összesen 86 tanuló. A községben ev. elemi népiskola van 1 tanítóval s 1 tanteremmel.
     Az ág. evangélikus elemi vegyes iskola a tizennyolczadik század elején alapíttatott. A mostani helyisége épült 1882-ben. A tanítás nyelve 1885-ig tót volt; azóta magyar és tót. Az iskola jelenlegi tanítója Szuhovszky Zsigmond okleveles kántortanító. Az iskolát az ág. ev. hitközség tartja fenn. Az iskolának felszerelése hiányos; tanulóinak 10 évi átlagos száma: 90. Az iskolában alapítása óta 14 tanító működött.
 

Berkenye

     Ezen község lakói 1692-ben költöztek be I. Lipót alatt Frankóniából, mint egyszerű favágók. Jogot kaptak az akkori váczi püspöki uradalomtól, hogy ott telepedhetnek le, ahol a legszebb erdő van. A község mostani helyén egy völgyben kezdettek építeni, mi azonban nagy nehézséggel járt, mivel a szomszédban lévő Nógrád mezőváros lakói azt, amit nappal építettek, éjjel lerontották. A betelepített völgy ugyanis a nógrádi határhoz tartozott. Egyházilag sokáig Nógrádhoz tartozott, s helyben csak egy harangláb állott; míg 1769-ben Migazzy gróf váczi püspök szép templomot építtetett; végre 1848-ban az akkori váczi püspök állandó lelkészt adott a községnek. A község lakóinak száma 437, kik mindnyájan róm. katholikusok. A tankötelesek száma 74, ezek közül mindennapi 61, ismétlő 13, vallásra nézve róm. katholikusok.
     A római katholikus elemi iskolát Báró Splényi József váczi püspök építtette 1774-ben egy tanteremmel. Az iskola jelenlegi tanítója Totler István okleveles. Az iskola tannyelve: magyar-német. A tanító nevezetesebb elődei voltak: Medveczky János (1857-ig), Csanner János (1881-ig), Kovács János (1889-ig), Resch György ( 1890-ig), ki a magyar nyelvi tanítást is megkezdte, Glatz Nándor 1892-ig. Az iskola felszerelése nagyon hiányos. Tanulóinak 10 évi átlagos száma 53.
 

Borsos-Berinke
 

     A község a török hódoltság után keletkezett. Lakóinak száma 814, ezek róm. kath. vallásúak és magyarok. A tankötelesek száma 121, ezek közül mindennapi tanköteles 90, ismétlő 31, vallásra nézve van 120 róm. kath., 1 izr. A tankötelesek közül iskolába járt 120 róm. kath., 1 izr., összesen 121 tanuló. A községben van róm. kath. elemi népiskola 1 tanítóval és 1 tanteremmel.
     A róm. kath. elemi iskola 1728-ban épült, majd 1850-ben megújíttatott. A tanítás nyelve magyar, Az iskola jelenlegi tanítója Perinay Ferencz okleveles tanító. Az iskolát a r. kath. hitközség tartja fenn. Az iskola felszerelése megfelelő; tanulóinak 10 évi átlaga 120.
 
 

Diós-Jenő

     Igen régi község. A XV-ik században Ujlaki Miklós a csehektől váltotta ki, s a lévai Cseh Lászlónak eladta. A múlt században a herczeg Eszterházyakra, 1869-ban vétel útján báró Piréth Bélára, majd Almásy Edére szállott. A helység határában van egy nagy és haldús tó és számos váromladék.
     A község lakóinak száma 1902; ezek közül 1160 ev. ref., 656 róm. kath., 40 ág. ev., 46 izr. vallású és valamennyien magyar anyanyelvűek. A tankötelesek száma 260; éspedig mindennapi tanköteles 182, ismétlő 78; vallásra nézve van: 98 róm. kath., 5 ág. ev., 147 ev. ref., 10 izr. A tankötelesek közül iskolába járt: 98 róm. kath., 2 ág. ev., 147 ev. ref. és 8 izr. A községben van róm. kath. elemi vegyes iskola 1 tanteremmel, s 1 tanítóval és ev. ref. elemi vegyes iskola 2 tanítóval és két tanteremmel.
     A róm. kath. vegyes iskolát a XVIII. század végén a herczeg Eszterházy-család alapította az ide költözött uradalmi róm. kath. vallású cselédek gyermekei részére. Az igénytelen iskolaház 1860-ban hozatott jobb karba és 1884-ben egészen átalakíttatott úgy, hogy jelenleg a kor kívánalmainak egészen megfelel. A tanítás nyelve magyar. Jelenlegi tanítója Thútróczy Gábor okleveles, ki itten 33-ik éve működik. Elődei voltak: Frecska János 1790-1820, Jelenffy Cyörgy l821-66. Az iskolát a róm kath. hitközség tartja fenn. Az iskola felszerelése megfelelő. Tanulóinak 10 évi átlagos száma 91.
     Az ev. református elemi vegyes iskola alapítója Jánoky András földesúr a reformátió idejében. Az első iskolaház a községen keresztül folyó patak mellett volt, ez azonban összedűlvén 1830-ban a templom mellett kisajátított telken a hívek áldozatkészségével új iskolaház épült, mely 1861-ben átalakíttatott és 1885-ben egy második tanteremmel kibővíttetett és a törvény kívánalma szerint fölszereltetett. A tanítás nyelve magyar. Az iskola fenntartója állami segélylyel az ev. ref. hitközség. Je1enlegi tanítói: Oroszy Pál képesített tanító, ki itten 1853 óta mint kántortanító működik és Baranyay Károly segédlelkész és okleveles tanító. A tanítók elődjei közül említtetnek: Ambrus Antal, Sztregovai János. Az iskola felszerelése megfelelő; tanulóinak 10 évi átlagos száma 150.
 

Felső-Bodony

     Ezen község iskolailag Alsó-Bodonyhoz csatlakozik.

Felső-Petény

     A község 1809-ben felhőszakadás okozta vízár által majdnem te1jesen e1pusztult. Lakói hajdan szerbek, azután ev. ref. vallású magyarok voltak, jelenleg pedig magyarosodó tótok. A község lakóinak száma 583, ezek közül 400 ág. ev., 170 róm. kath. és 13 izr. A tankötelesek száma 108, kik közül mindennapi tanköteles 70, ismétlő 38. Vallásra nézve 26 róm. kath., 77 ág. ev. és 5 izraelita. A tankötelesek közül iskolába járt 16 róm. kath. és 77 ág. ev. A községben van egy róm. kath. és egy ág. ev. e1emi vegyes iskola, egy-egy tanítóval és egy-egy tanteremmel.
     A róm. kath. elemi vegyes iskola eredetileg urasági cselédlakás volt. Az iskola tannye1ve magyar. Jelenlegi tanítója Spiner Ignácz nem képesített. Az iskola felszerelése hiányos. Tanulóinak 10 évi átlagos száma 12.
Az ág. ev. elemi vegyes iskola 1779. évben már létezett, amikor is Balla János volt a tanítója. A jelenleg is használatban levő iskolaépületet 1807-ben állították fel. A tanítás nyelve magyar-tót. Az iskola jelenlegi tanítója Uliha József, aki már 40 év óta tanít, az orsz. tanítói nyugdíjintézet tagja. Nevezetesebb elődei: Eger Pál 1789-1824 és Vidovszky András 1839-1849. Az iskolát a hitközség tartja fenn. A mindennapi tanulók tíz évi átlagos száma 56, az ismétlősöké 18.
 

Felső-Sáp

     Ezen község iskolailag Alsó-Sáphoz csatlakozik.
 

Horpács

     A község egyik birtokosa Szontagh Pál valóságos belső titkos tanácsos. Itt lakott éveken át a csak egy év előtt elhunyt Nagy Iván jelesebb történetírónk. A község lakóinak száma 325; ezek nagyobbrészt róm. kath. vallásúak és magyarok. A tankötelesek száma 32, ezek közül mindennapi tanköteles 25, ismétlő 7; vallásra nézve 32 róm. katholikus. A tankötelesek mindannyian jártak iskolába. A községben van egy róm, kath. elemi vegyes iskola egy tanítóval és egy tanteremmel.
     A róm. kath. elemi vegyes iskola évtizedek előtt alapíttatott. Régebben képesítetlen tanítók működtek benne, csak az utóbbi években, mióta államsegélyt nyert az iskola, voltak okleveles tanítói. Az iskolánál jelenleg Kedvessy Etel okleveles óvónő tanít. Elődjei közti felemlíthetők: Rolik József, Bárdossy Endre és Tóth János Ferencz. Az iskolát állami segélylyel a róm. kath. hitközség tartja fenn. Az iskola felszerelése hiányos. Tannyelve magyar. Mindennapi tanulóinak 10 évi átlagos száma 25, az ismétlősöké 5.
 

Katalin

     Iskolailag ezen község Szendehelyhez tartozik.

Keszeg

     Keszegről a legrégibb okmányok egész 1715-ig mint tanyáról tesznek említést, nagyobb népesedés csak a nevezett évtől kezdődik, midőn a községben épült úri laknak tulajdonosa gróf Koháry András volt. A kastély jelenleg a Huszár család birtoka. A község lakóinak száma 546, ezek közül 12 ág, hitv. ev., 3 ev. ref., 6 izr. a többi róm. kath. A tankötelesek száma 54, mindennapi 46, ismétlő 8, mind róm. kath. A községben van egy  róm. kath. elemi vegyes iskola egy tanítóval és egy tanteremmel. A róm. kath. elemi vegyes iskola épületét a hitközség 1832-ben állíttatta fel, majd az 1852-ik évben a kor szükségletének megfelelően alakíttatta át. A. tanítás nyelve magyar. Jelenlegi tanítója Kozelka Alajos, akinek oklevele nincsen, s ki itten 1882 óta működik; nevezetesebb elődjei voltak: Teinesz István, Krizsanóczy József. Az iskola fölszerelése hiányos; tanulóinak tíz évi átlagos száma 50.
 

Kis-Ecset

     A község lakosai néhány év előtt még tót anyanyelvűek voltak, ma azonban már teljesen megmagyarosodtak. A lakosok száma 206, mind róm. kath.
     A tankötelesek száma 35, ezek közül mindennapi tanköteles 26, ismétlő 9, vallásra nézve van 31 róm. kath., 9 ág. ev., 1 izr. A tankötelesek közül iskolába járt: 23 róm. kath., 1 ág. ev., összesen 24 tanuló. A községben van. róm. kath. elemi vegyes iskola egy tanítóval és egy tanteremmel.
     A róm. kath. elemi vegyes iskola épülete nem felel meg a törvény kívánalmainak. Ez iskolánál a tanító csekély javadalmazása miatt évek hosszú során át képesítetlen egyének tanítottak, míg a javadalom államsegélylyel kiegészíttetvén okleveles tanító alkalmaztatott. Az iskola jelenlegi tanítója Zalka Zsigmond okleveles, s az országos tanítói nyugdíjintézet tagja. Az iskola tannyelve 50 év óta magyar; felszerelése hiányos, mindennapi tanulóinak 10 évi átlagos száma 20, az ismétlőké 10.     
 

Legénd

     Ezen régi község a török hódítás idején teljesen elpusztult s újra csak 1702-ben alakult. A község lakóinak száma 697; ezeknek fele róm. kath., fele ág. evang. A tankötelesek száma 143; ezek kö-zül mindennapi tanköteles 105, ismétlő 38. Vallásra nézve van 68 róm. kath., 72 ág. evang., .3 izr. A tankötelesek közül iskolába járt 56 róm. kath., 73 ág. evang., 2 izr., összesen 131 tanuló. A községben van róm. kath. és ág. evang. elemi vegyes iskola egy--egy tanítóval és egy-egy tanteremmel.
     A róm. kath. elemi vegyes népiskola az 1770-iki országos összeírás előtt is már fennállott s benne az akkori rendszer szerint a gyermekeket a nyári időben is naponkint 2 órában tanították; a tanfolyamok 3-3 évig tartattak. Az iskola 1800-ig a nézsai róm. kath. plébániához tartozott s levéltára 1810-ből iskola javítást említ. A jelenlegi épület 1885-ben állíttatott. A tanítás nyelve magyar. Az iskola jelenlegi taní-tója Mokos Erzsébet nem okleveles helyettes tanítónő. Volt tanítói közül nevezetesebb Krivényi János, ki a magyar nyelvű tanítást 1832-ben kezdette meg. Az első oklev. tanító 1851 körül Tuppony Ferencz volt. Az iskolát a róm. kath. hitközség tartja fenn. Az iskola felszerelése megfelelő; tanulóinak 10 évi átlagos száma 65.
 

Nagyoroszi

     Régi lakói Kálmán király idejében Oroszország-ból telepíttettek ide és a király testőrei voltak.  A tatárjáráskor a község elpusztulván, Béla király a községet újra benépesítette szászokkal, kiknek ivadékai ma teljesen magyarok. A község lakóinak száma 1854. ezek közül 1724 róm. kath., 44  ág. evang., és 86 izr. A tankötelesek száma 294, ezek közül min-dennapi tanköteles 221, ismétlő 73; vallásra nézve van: 269 róm. kath., 2 ág. evang-., 3 ev. ref., 20 izr. A tankötelesek közül iskolába járt: 269 róm. kath., 2 ág. evang., 12 izr., összesen 283. A községben van 1 róm. kath. elemi vegyes iskola 3 tanítóval s 3 tan-teremmel és 1 izraelita elemi magániskola 1 tanító-val s 1 tanteremmel.
     A róm. kath. el. iskola alapításának, valamint az iskolaház építésének éve ismeretlen. A tanítás nyelve magyar. Az iskola jelenlegi tanítói: Gondi László, Tóth Gáspár és Tóth Gáspárné szül. Novák Mária, mind oklevelesek. Az iskolát állami segélylyel a köz-ség tartja fenn. Az iskola felszerelése teljes, van ifjú-sági könyvtára is, tanulóinak 10 évi átlagos száma 260. Az iskolának jótevője a gróf Berchtold család.
     Az izr. magán elemi iskola alapíttatott 1887 évben. A tanítás nyelve magyar. Az iskola jelenlegi tanítója Lőwy Ignácz, ki annak tulajdonosa is. Az iskola felszerelése megfelelő. Tanulóinak 10 évi át-lagos száma 9.
 

Nézsa

     A község lakóinak száma 688, kik róm. kath. vallásúak, magyar és tót anyanyelvűek. A tanköte-lesek száma 122; ezek közül mindennapi tanköteles 80, ismétlő 42; vallásra nézve 121 róm. kath., 1 ág. ev. A tankötelesek közül iskolába járt 121 róm. kath. tanuló. A községben van róm. kath. elemi iskola 1 tanítóval és 1 tanteremmel.
     A  róm. kath. elemi iskolát alapította Szentiványi Apollonia földesúrnő 1829-ben, majd későbben újból építtette Blaskovich Marianna. A tanítás nyelve 1880-ig magyar és tót volt, azóta magyar. Az iskola jelenlegi tanítója Rólik József okleveles, kántorta-nító. Az iskolát a róm. kath. hitközség tartja fenn. Az iskola felszerelése hiányos. Tanulóinak 10 évi átlagos száma 120. Az iskolának jóltevője a Blaskovich család.
 

Nógrád

     A község lakóinak száma 1507; ezek vegyes vallásúak, anyanyelvre nézve magyarok és tótok. A tankötelesek száma 215; ezek közül mindennapi tan-köteles 144, ismétlő 71; vallásra nézve 170 róm. kath., 33 ág. ev., 10 ev. ref., 2 izr. A tankötelesek közül iskolába járt 170 róm. kath., 33 ág. ev., 10 ev. ref és 2 izr. A községben van 1 róm. kath. és 1 ág. ev. elemi népiskola, az előbbi 2 tanítóval és 2 tanterem-mel, az utóbbi 1 tanítóval és 1 tanteremmel.
     A róm. Kath. elemi iskola alapíttatott a váczi püspökség által 1670-ben; újra épült 1763-ban. A tanítás nyelve 1828-ig tót volt, azóta magyar. Az iskola jelenlegi tanítói Krizsanóczy Ágost és Kleineiszler Béla okleveles tanítók. Az iskolát a róm. kath. hit-község tartja fenn. Az iskola felszerelése teljes; tanulóinak 10 évi átlagos száma 160.
     Az ág. ev. elemi iskola alapítása egyidejű az ág. evang. leányegyház szervezésével; ez tehető az 1780-ik évre. tanterme épült 1889-ben. Tanítási nyelve 1874 óta magyar, me1y azelőtt tót volt. Jelenlegi tanítója Kmetty Mihály,  ki itt 1871 óta működik; nem okleveles. Az iskolának fenntartója az ág. evang. leányegyház. Tanszerei nincsenek.
 

Nőtincs

     A község lakóinak száma 855; ezek róm. kath. vallásnak és anyanyelvre nézve háromnegyed ré-szük tót. A tankötelesek száma 143, ezek közül min-dennapi tanköteles 103, ismétlő 40; vallásra nézve 143 róm. kath. A tankötelesek közül iskolába járt 132 római katholikus. A községben van római katholikus elemi népiskola egy tanítóval és egy tan-teremmel. 
     A róm. kath. el. iskola alapíttatott 1720-ban, jelen háza épült l877-ben. A tanítás nyelve 1868-ig tót volt, azóta magyar-tót. Az iskola jelenlegi tanítója Hromada Pál okleveles kántortanító. Az iskolát a római katholikus hitközség tartja fenn.  Az iskola felszerelése hiányos. Tanulóinak 10 évi átlagos száma 140. Volt tanítói közül nevezetesebb Balás Ferencz, ki 1868-ban kezdte meg a magyar nyelv tanítását.
 

Puszta-Berki

     A község lakóinak száma 208; ezek róm. kath. vallásúak és magyar nyelvűek. A tankötelesek száma 41, ezek közül mindennapi tanköteles 32, ismétlő 9. Vallásra nézve van 40 róm. kath., 1 ág. ev. A tan-kötelesek közül iskolába járt 40 róm. kath., 1 ág. ev. A községben van róm. kath. elemi népiskola 1 tanítóval és 1 tanteremmel.
     A róm. kath. elemi iskola tanítási nyelve ma-gyar. Az iskola jelenlegi tanítója Kedvessy Irén, ok-leveles óvónő. Az iskolát állami segélylyel a község tartja fenn. Az iskolának felszerelése nincs; tanulói-nak 10 évi átlagos száma 40.
 

Puszta-Szántó

     Iskolailag ezen község Rétsághoz csatlakozik.

Rétság

     A község lakóinak száma 564, kik vegyesen róm. kath. és ág. ev. vallásúak és anyanyelvre nézve magyarok és tótok. A tankötelesek száma 92; ezek közül mindennapi tanköteles 75, ismétlő 17; vallásra nézve 79 róm. kath., 8 ág. ev., 2 ev. ref. és 3 izr. A tankötelesek közül iskolába járt mind. A községben van róm. kath. elemi iskola 1 tanítóval és 1 tan-teremmel, melybe Puszta-Szántó és Jásztelek tanköte-lesei is járnak.
     A róm. kath. elemi iskolát Berkes András váczi nagyprépost építtette 1726-ban. A váczi káptalan 1816-ban e régi, szűk iskola helyett újat emeltetett, míg a mait a negyvenes években építették. Az iskola jelenlegi tanítója Glatz Nándor, okleveles kántor-tanító, az orsz. tanítói nyugdíjintézet tagja. Az iskolát a hitközség tartja fenn; támogatója a váczi káptalan. Az iskola tannyelve magyar; tanulóinak 10 évi átlaga 65 mindennapi s 15 ismétlő.
 

Romhány

     Határában népvándorláskori tárgyakat talál-hatni. l7l0-ben itt II. Rákóczi Ferencz vereséget szenvedett. A község lakóinak száma 1706; ezek túlnyomóan róm. kath. vallásúak és magyarok. A tankötelesek száma 320; ezek közül mindennapi tan-köteles 216, ismétlő 104; vallásra nézve van: 304 róm, kath., 11 ág. ev., 5 izr. A tankötelesek közül iskolába járt: 286 róm. kath., 6 ág. ev., 5 izr., összesen 297 tanuló. A községben van róm. kath. elemi népiskola 3 tanítóval és 3 tanteremmel.
     A róm. kath. elemi iskola épült 1847-ben, majd 1897-ben kibővíttetett. A tanítás nyelve magyar. Az iskola jelenlegi tanítói: Trautwein Gyula, Pergő József Hartl György, kik mind oklevelesek, az első kántortanító. Az iskolát a hitközség állami segélylye1 tartja fenn. Az iskolának felszerelése hiányos; tanulóinak 10 évi átlagos száma 310. Ide járnak Felső--     Bodony, és Felső-Szécsényke róm. kath. tankötelesei is.
 

Szátok

     A község lakóinak száma 324 magyar és 162 tót; ezek mind róm. kath. vallásúak. A tankötelesek száma 62; ezek közül mindennapi tanköteles 46, is-métlő 16; vallásra nézve mind róm.. kath. A  tankö-telesek közül iskolába járt 62 róm. kath. A község-ben van róm. kath. elemi népiskola 1 tanítóval és 1 tanteremmel.
     A róm. kath. elemi iskolának régebbi czélszerűt-len épülete helyébe 1892-ben rendes épületet emel-tek a hívek, Az iskola tanítási nyelve 1872. óta magyar. Az iskola jelenlegi tanítója Alföldi János, okleve1es tanító, ki már évtizedek óta működik e községben s annak megmagyarosodását eszközölte. Az iskolát róm. kath. hitközség tartja fenn. Az is-kola felszerelése megfelelő; tanulóinak tíz évi átla-gos száma 66.
 

Szendehely

     A község lakóinak száma 550; ezek mind róm. kath. vallásúak és anyanyelvre nézve 500 német, 50 magyar. A tankötelesek száma 160; ezek közül mindennapi 108, ismétlő 52; vallásra nézve 160 róm. kath. A tankötelesek közül isko1ába járt 130 róm. kath. A községben van róm. kath. elemi népiskola egy tanítóval és egy tanteremmel, melybe a Katalin és Puszta-Udvarhe1y tankötelesei is járnak.
     A róm. kath. elemi iskola épült 1755-ben. A ta-nítás nyelve 1879-ig német volt, azóta magyar. Az iskola jelenlegi tanítója Valcz Ferencz, okleveles, ki a község újabb nemzedékét megmagyarosította. Az iskolát a róm. kath. hitközség tartja fenn. Az iskola felszerelése meglehetős; tanulóinak 10 évi átlagos száma 135.
 

Szente

     Lakosainak száma 332, kik róm. kath. vallásúak és magyar anyanyelvűek. Tanköteleseinek száma 55, ezek közül mindennapi tanköteles 47, ismétlő 8, vallásra nézve mind róm. kath. Iskolába járt mind az 55 tanuló. A községben van róm. kath. elemi népiskola 1 tanítóval s 1 tanteremmel.
     A róm. kath. elemi iskola 1872-ben épült. Jelen-legi tanítója Csomor Márton, okleveles tanító. Az iskolát a róm. kath. hitközség tartja fenn állami segélylyel. Felszerelése hiányos, tannyelve magyar, tanulóinak 10 évi átlagos száma 52.
 

Tereske

     Itt hajdan a Benedekrendi szerzeteseknek apát-ságuk volt. A község lakóinak száma 1080; ezek túlnyomóan róm. kath. val1ásúak és magyarok. A tankötelesek száma 221; ezek közül mindennapi tanköteles 153, ismétlő 68; vallásra nézve 214 róm. kath., 5 ág. ev., 2 izr. A tankötelesek közül iskolába járt 192 róm. kath., 4 ág. ev. és 2 izr. A községben van róm. kath. elemi népiskola 2 tanítóval és 2 tan-teremmel.
A róm. kath. elemi  iskola 1823-ban épült; taní-tási nyelve magyar. Az iskola jelenlegi tanítói: Mihály Mátyás és Kurczveil Mária, mindkettő okle-veles s az orsz. tanítói nyugdíjintézet tagja. Volt tanítói közül nevezetesebb Zalka Zsigmond, ki az írva-olvasás módszerét 25 évvel ezelőtt kezdette meg. Az iskolát állami segélylyel a róm. kath. hitközség tartja fenn. Az isko1a felszerelése megfelelő; tanulói-nak 10 évi átlagos száma 155.
 

Tolmács

     Ezen ősrégi községben a XIII. századtól kezdve a Johannita rendnek temploma és kolostora volt. A község lakóinak száma 795, ezek kevés izr. kivéte-lével róm. kath. vallásúak és magyarok. A tankö-telesek száma 135; ezek közül mindennapi tanköteles 93, ismétlő 42. Vallásra nézve 131 róm. kath.,4 izr. A tankötelesek közül iskolába járt: 131 róm. kath., 4 izr. A községben van róm. kath. elemi népiskola 2 tanítóval és 2 tanteremmel.
     A róm. kath. elemi iskola a Johanniták idejében már létezett. A jelenlegi iskolát a kath. közönség Szentiványi Márk támogatása mellett 1825-ben épít-tette, melyet az 1885-iki tűzvész után az iskola 800 koronás régi alapítványa kamataiból és a Szentiványi családtól kapott földek összegyűjtött jövedelméből építettek újra. 1895-ben egy másik tanterem is állít-tatott fel s ugyanekkor épült a másodtanítói lakás is az iskola vagyonából. Az iskola jelenlegi tanítói Klesicz Mátyás és Flórián Márton, mindkettő okleveles, az orsz. tanítói nyugdíjintézet tagja. Az iskolát állam-segélylye1 a róm. kath. hitközség tartja fenn. Az iskola felszerelése jó, tannyelve magyar, tanulóinak 10 évi átlagos száma 110 mindennapi és 30 ismétlő.

www.retsag.hu
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-