Előszó
A bőség zavarával küzd a szerkesztő,
amikor arra vállalkozik, hogy kötetet állít össze a Spangár pályázat beérkezett
anyagaiból. Több mint ezer pályamű érkezett hetven alkotó tollából. Egyetlen
szeren-cséje, hogy szakavatott lektorok voltak a válogatásban a segítségére.
Még így sem kis feladat beleférni a pénzügyi keretek által határolt lehetőségek
terjedelmi korlátaiba. Ugyanakkor nagy öröm is, hisz kezdeményezésünk –
melynek ez a kötet immár harmadik gyümölcse – ismertté vált országszerte,
sőt határainkon kívülről is jelentkeztek néhányan a toll kiváló forgatói
közül. A „hontológus” Csáky Károlyt ismerősként, jó barátként fedezhettük
fel a pályázók közt a Felvidék képviseletében, de Spanyolhonból is köszönthettük
Dennis Sugar y Frankot, a tengeren túlról pedig Demeter Zsolt küldött remek
írásokat. Sajnáljuk, hogy az antológiába nem kerülhetnek bele valamennyien
még a legkiválóbbak közül sem. Tervezzük, hogy a kimaradt írásokat megjelentetjük
a Spangár Kör által életre hívott Börzsönyi Helikonban. A digitális – korábbi
Spangár díjasunk, Karaffa Gyula által szerkesztett – művészeti havilap
Rétság város honlapján olvasható.
A rengeteg
írás természetes következménye az is, hogy bizony magasra került a mérce,
s szigorúan ítéltek a lektorok. Őszintén reméljük ugyanakkor, hogy ezáltal
kiadványunk színvonala emel-kedett, s még nagyobb rangot, elismerést jelent
a nyerteseknek a díj maga.
A három
évvel ezelőtt létrehozott Spangár Kör legfőbb céljai közé azt fogalmazta
meg, hogy teret adjon a Rétságon és a környékén élő alkotóknak. További
örömünk abból fakad, hogy megerősödni látszik ez a csapat. Újabb verselők,
prózaírók je-lentkeztek a térségből, kiknek tevékenységére számítunk az
egész év folyamán. Büszkén említjük, hogy közülük került ki a próza kategória
győztese Borsi István Diósjenőről, míg vers kategóriában a Budapesten élő
Egry Artúr érdemelte ki az első helyet. A Kör tagjai közt egy „házi” pályázatot
írunk ki minden évben, a kötetborító versére. A beérkezett művek közül
mindig közösen döntjük el, melyik kerüljön e kiemelt helyre. Ez évben a
szintén szép számmal beérkezett írások közül a tereskei Szunyogh Pálét
találtuk a legjobbnak.
Egy irodalmi
alkotás megítélése mindig a mértéket állító sze-mélyiségétől is függ, a
döntés mindig szubjektív egy kicsit, éppen ezért nagy felelősség. Több
esetben sajnáltuk, hogy nem áll mó-dunkban több díjat adni, vagy éppen
második és harmadik helye-zést is megállapítani. Néha hajszálnyi különbségeket
próbáltunk megragadni, de végül is dönteni kellett.
Megköszönjük
minden pályázónak, hogy méltónak találta felhí-vásunkat arra, hogy írásai
legjavát elküldve emelje irodalmi fóru-munk színvonalát. Úgy gondoljuk,
hogy névadónk, Spangár András – ki a 18. században elsőként vette számba
a magyar nyelven író-kat – jó néhány műre és alkotóra felfigyelt volna.
Külön köszönjük a Rétsági Fotókör munkáit. Nélkülük immár nem képzelhető
el rétsági kiadvány.
Rétság, 2006. április 11-én, a Költészet
Napján.
|