Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete
7. (III. 21.) rendelete
a helyi környezet védelméről

Rétság Városi Önkormányzat Képviselő-testülete, a város környezeti állapotának, – lehetőségeinek figyelembe vételével – az itt élő lakosok, a környezeti és természeti értékeik, a környezet minőségének megóvása érdekében;

- a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben,

- a helyi önkormányzatok feladat és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvényben,

- a környezetet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben,

- a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben,

- az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben,

- az építészeti örökség helyi védelméről szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM. rendeletben

- a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvényben,

- a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben

foglalt felhatalmazás alapján a környezetvédelem helyi szabályozására a következő rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja és hatálya

1. §

E rendelet célja, hogy megállapítsa az ember egészségnek és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét:

- az ingatlanok és közterületek használati-védelmi

- a levegő tisztaság, zaj és rezgésvédelmi

- a települési szilárd és folyékony hulladék-kezelési

- a helyi jelentőségű természeti értékek védelmi

- az építészeti örökség helyi védelmi

- és a növényvédelmi előírásokat.

2. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed Rétság Városi Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a város közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.

(2) Alapfogalmak:

a, köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb.) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek –, valamint a közterületek tisztántartása,

b, települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység: a települési szilárd hulladék kezelése, ártalmatlanítása és hasznosítása,

c, közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott, kül- és belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része.

d, települési hulladék: a háztartási szilárd hulladék /szemét/ és az egyéb hulladék.

e, háztartási hulladék: a lakásokban, valamint a lakás üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl.: salak (beleértve a fűtésből keletkezett salakot is), rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget), a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a rendelet alkalmazása szempontjából szokásosnak minősülő mennyiséget.

f, veszélyes hulladék: összetétele, eredete, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre  kockázatot jelentő hulladék (elhasználódott elemek, akkumulátorok, gyógyszerek, festékmaradványok, oldószerek, sütőolaj-maradékok stb.). Háztartási hulladékban nem lehet elhelyezni a veszélyes hulladékot,

g, bűz: a környezetbe kerülő olyan szag, amely nemkívánatosnak, zavarónak, kellemetlennek, vagy károsnak minősül (összetevőivel nem jellemezhető egyértelműen),

h, egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb méretű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb.), valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg a közterületeken keletkezett szilárd hulladék (szemét),

i, folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül.

j, köztisztasági szolgáltatás: megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztán tartása a települési szilárd hulladék kezelése, valamint az arra feljogosított szervezetek által végzett hulladék-ártalmatlanítási és -hasznosítási tevékenység,

k, tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése, illetőleg pormentesítése,

l, hulladékkezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása,

m, ártalmatlanítás: a települési szilárd hulladéknak a kijelölt lerakóhelyen, illetőleg létesítményben történő – hasznosítás nélküli – elhelyezése, rendezett lerakása,

n, üzlet: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó nagy- és kiskereskedelmi értékesítőhely.

o, nyílt árok: a terület csapadékvíz elvezetésére kiépített burkolt vagy burkolatlan árok, amelybe beletartozik az ingatlantulajdonos által használt, zárt szelvényű kapubehajtó, támfal is,

ö, állattartók: természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek,

p, tartott állatok: nagyállat, kisállat, kedvtelésből tartott állat, egyéb állat,

r, védett érték: az önkormányzat által rendelet értelmében védetté nyilvánított helyi jelentőségű természeti területek, természeti értékek és építészeti örökségek,

s, védőövezet: a védett értékek közvetlen közelében található azon terület vagy területek, amelyen bekövetkező változások alapvetően és közvetlenül befolyásolhatják a védett érték állapotát,

sz, természetvédelmi kezelés: a védett természeti érték felmérését, nyilvántartását, dokumentálását, megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását, helyreállítását célzó valamennyi tevékenység.

t, egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb méretű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb.), valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg a közterületeken keletkezett szilárd hulladék (szemét),

v, helyi építészeti örökség kezelés: a helyi települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző és iparművészeti, ipartörténeti értékek felmérését, nyilvántartását, dokumentálását, megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását célzó valamennyi tevékenység.

I. FEJEZET

KÖZTISZTASÁGI FELADATOK

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

3. §.

(1) A közterület rendszeres tisztán tartása, az önkormányzat feladata. (Az egyes ingatlanok csatlakozó részein az ingatlan tulajdonosok kötelezettségeit a (2)-(8) bekezdés tartalmazza).

(2) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa (kezelője) az ingatlan használója (haszonélvező, használó, albérlő, szívességi használó), – ha erre más jogszabály vagy a tulajdonossal kötött megállapodás kötelezi, – köteles gondoskodni. A lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használati részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és -gyűjtő, udvar stb.) rendszeres rovar- és rágcsálómentesítésről a tulajdonosnak, a lakás és a lakás céljára használt más helyiségek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és az ezekhez tartozó területek rendszeres rovar- és rágcsálóirtásról pedig a használónak kell gondoskodnia.

(3) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni a házhoz vagy telekhez kapcsolódó járdaszakasz és nyílt vízelvezetésű árok, vagy a zöld sáv teljes területének a tisztán tartásáról, a járda (járda hiányában 1,5 m széles sáv) hó eltakarításáról és síkosság-mentesítéséről továbbá a járda és a járműsáv közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről.

(4) Intézmények, szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakasz és nyílt vízelvezetésű árok tisztán tartása, hó- és síkosság-mentesítése a létesítményt üzemeltető kötelessége.

(5) A gondozatlan járdaszakasz, zöldsáv vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa terhére elvégeztetheti.

(6) Az árkok és átereszek tisztántartása során – a közlekedést nem veszélyeztető módon, depóban – elhelyezett földet vagy egyéb anyagot köteles az önkormányzat 3 napon belül elszállíttatni, amennyiben a tisztítás szervezett módon történik.

(7) Közterületen szemetet, hulladékot csak az erre a célra rendszeresített és felállított tartályokba szabad elhelyezni.

(8) Az üzletek, vendéglátóhelyek, elárusítóhelyek előtt (külső fogyasztás esetén) a szemétgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztán tartása az üzemeltető feladata.

Az ingatlantulajdonosok feladata az ingatlanokkal kapcsolatban

4. §.

(1) A településen lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat rendben, szemét- és gyommentes állapotban tartani, az ingatlanon a károsítók ellen szükség szerint védekezni.

(2) Az ingatlan tulajdonosa, ahol lehetőség van rá, az ingatlan előtti területet füvesítheti, parkosíthatja. A füvesítés, parkosítás során be kell tartania az adott területre vonatkozó szabályozási tervben, továbbá a településrendezési tervben rögzített előírásokat.

(3) Építés, bontás vagy felújítás alatt álló ingatlan és az ingatlan melletti közterület tisztán tartása az építést végző (kivitelező, tulajdonos) feladata.

A közterület rendje

5. §.

(1) A közterületet rendeltetésétől eltérő célra és módon használni csak az I. fokú építésügyi hatóság (jegyző) engedélyével lehet.

(2) A közterület használat részletes szabályait a módosított 13/1995.(VIII. 28.) számú önkormányzati rendelet tartalmazza.

A hullaemésztő verem (dögkút) kezelése, az állati hullák megsemmisítése

6. §.

(1) A település területén elhullott, hatósági rendelkezésre leölt, és vágások után elkobzott állatok, és állati testrészek megsemmisítése a hullaemésztő veremben történhet.

(2) Kisállatok, baromfik, kutya, macska, valamint 3 hetesnél fiatalabb sertés, juh, kecske hullája az állattartó telkén is elásható, legalább 50 cm földtakarással.

(3) Az állati hullának a hullaemésztő verembe szállítása az állattartó feladata.

(4) Közterületen talált állathullának a hullaemésztő verembe történő szállítása – amennyiben annak gazdája nem állapítható meg – az önkormányzat feladata.

(5) Az állatok tartására vonatkozó előírásokon és az érvényben lévő rendezési terv övezeti besorolásán túl, minden állattartó köteles biztosítani, hogy az állattartás következtében mások jogai ne szenvedjenek sérelmet, valamint kötelesek betartani a hatályos közegészségügyi-, járványügyi és állategészségügyi szabályokat.

(6) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben – különösen a tömeges elhullás esetén bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek és egyes állategészségügyi szabályok vonatkozásában – a 41/1997.(V. 28.) FM sz. rendelettel közzétett állategészségügyi szabályzat rendelkezései az irányadók.

II. FEJEZET

KÖZTERÜLETEK FENNTARTÁSA ÉS KEZELÉSE

Zöldterületek fenntartása és kezelése

7. §.

(1) A zöldterületek, valamint növényzet ápolását és az időszerű növényvédelmi munkálatokat a tulajdonosok maguk kötelesek elvégezni. Ennek során az allergiát okozó, – elsősorban a parlagfű – virágzás előtti irtásáról évenként kell gondoskodni. (A leggyakoribb, allergiát okozó növények virágzási idejét az 1. sz. melléklet tartalmazza.)

(2) Az ingatlanok és közterület tulajdonosainak (önkormányzatnak) a növények, növényi termékek károsítóinak behurcolását, elterjedését, kármegelőzését szolgáló intézkedéseket, valamint a kárelhárításra alkalmas hatékony eljárások alkalmazását, a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény szerint kell végrehajtani.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat köteles gondoskodni.

(4) Az erdők fenntartásáról, állagának megóvásáról a tulajdonos (kezelő, használó) köteles gondoskodni, melynek során be kell tartania a magasabb szintű jogszabályokban rögzített előírásokat.

Erdők, parkok védelme

8. §.

(1) Az erdőkben, parkokban, közterületi zöldövezetben hulladékot lerakni tilos.

(2) Közterületen, parkokban kutyát csak szájkosárral és pórázon tartva, felügyelet mellett lehet vezetni. A felügyelettel megbízott köteles a kutya ürülékét azonnal feltakarítani, az erre alkalmas eszközöket (kutyaszett, lapát, seprű, homok, műanyag zsák) köteles magánál tartani, amelynek meglétét az önkormányzat megbízottja ellenőrizheti.

Gyermekjátszótér 20 m-s körzetén belül kutyát sétáltatni – az előző feltételek betartásával is – tilos. E bekezdésben részletezett korlátozások és feltételek a vakvezető kutya igénybe vevőjére nem vonatkoznak.

(3) Erdőbe, parkokba gépjárművel, motorkerékpárral, illetve lovas kocsival – a kijelölt útvonal kivételével – tilos behajtani.

(4) Tüzet rakni csak a kijelölt helyeken, az arra jogosult által engedélyezett időszakban, a tűzvédelmi rendelkezések betartásával szabad. Szeles időben tüzet rakni tilos.

9. §.

(1) Nem szabad a fákat megcsonkítani, (kivétel kertészeti szakvélemény által igazolt vagy javasolt, a növény egészségi állapota vagy kora miatt indokolt szakszerű ifjítás), a fákra plakátok ragasztani, kiszegezni.

(2) A közhasználatú, valamint az egyéb zöldterületen  tilos az állatokat, madarakat bármely eszközzel zavarni, a fészket rongálni, a tojásokat és a fiókákat kiszedni, kiirtani.

(3) Közterületen, valamint a közhasználatú és egyéb zöldterületen, illetve közkifolyónál, közkútnál járművet mosni tilos.

Vízvédelem, vízkárelhárítás és földvédelem

10. §.

(1) Természetes vízfolyásba, nyílt vízbe hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos.

(2) A zárt csapadékvíz-elvezető csatornában illetve nyílt árokban, vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni nem lehet. 

(3) Tilos az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő, vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.

(4) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak magasabb szintű jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell.

(5) Azokon a közterületeken, ahol a gépjármű és gyalogosforgalom nem rendszeres, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

Háztartási tevékenységgel okozott légszennyezés, porképző és bűzös

anyagok kezelése, szennyezettségi határértékek

11. §.

(1) Egyedi fűtéssel rendelkező ingatlanokon valamennyi fűtő- és tüzelőberendezés használata során csak olyan tüzelőanyagokat lehet elégetni, melyek a berendezés használati utasításában szerepelnek.

(2) Nyílt téren, illetve hatósági engedéllyel nem rendelkező berendezésben veszélyes hulladékot elégetetni (műanyagok, gumi, olaj, festékek, gyógyszerek, elemek stb.) nem szabad.

(3) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat járművel, csak rögzített ponyvával nedvesített állapotban szabad szállítani.

(4) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozása érdekében vízzel kell nedvesíteni.

(5) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

(6) A településen keletkező por képződés megakadályozása érdekében törekedni kell arra, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani.

(7) Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell.

(8) Bárminemű anyagot, hulladékot szállítani közúton csak úgy lehet, hogy a közút és közterület ne szennyeződjön, a szállítmányból a közútra, közterületre anyag ne hulljon.

Nyílt téri égetésre vonatkozó szabályok

12. §.

(1) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén – a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül – bármely növényzet égetése tilos.

(2) Belterületen növényi hulladékot égetni vasárnap nem szabad.

(3) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(4) Az erdei vágástéri fahulladék, valamint az egyéb erdőgazdasági fahulladék erdővédelmi célú, nyílttéri égetésére külön jogszabályban foglaltak az irányadók.

(5) Nyílt téri égetéssel járó tűzoltási gyakorlat külön jogszabályban foglaltak szerint végezhető.

13. §.

Levegő védelmével kapcsolatos ügyekben jelen rendelet 11-12. §-ában előírtakon túlmenően, a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

III. FEJEZET

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM

14. §

(1) A város belterületén tilos:

-akár emberi hanggal, akár hangszerrel, vagy más technikai és egyéb eszközzel a köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása,

-veszélyes mértékű zajjal járó ipari, kisipari tevékenység folytatása,

-zajt keltő munkák (fűnyíró-gép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép stb.) végzése 21 óra után és reggel 7 óra előtt.

(2) Közterületre irányuló hangszórás – hangosító berendezéssel – csak engedéllyel folytatható.

(3) A (2) bekezdésben foglalt engedély csak kulturális, szórakoztató és sportrendezvényekre adható, a környéken lakó állampolgárok érdekeit szem előtt tartva.

(4) Zajvédelmi szempontból az övezeti besorolásnál a mindenkor érvényben lévő településrendezési tervet és a helyi építési szabályzatot kell alapul venni.

(5) Az egyes zajforrásokból származó zajterhelés megengedett értékét a zajterhelési alapérték határozza meg.

(6) A megállapított zajterhelési határértéket és a módosító tényezőket a 2. számú melléklet tartalmazza.

(7) A megállapított zajterhelési irányértékeknek a lakó- vagy intézményépület zajtól védendő homlokzata előtt 2 méter távolságban, illetőleg családi lakóházas és üdülőterületen a kertművelésű ingatlanrész kivételével az emberi tartózkodásra, pihenésre, üdülésre szolgáló területeken kell teljesülnie.

(8) Alkalmi hangosító berendezés üzemeltetése esetén (utcabál, kiállítás, vásár, kulturális és sport rendezvények) egyedi zajhatárértéket kell megállapítani.

(9) E rendelet alkalmazása szempontjából hangosító berendezésnek számít bármely hangszóró vagy más műsorforrás.

(10) Új hangosító berendezést telepíteni, üzembe helyezni, illetve meglévő hangosító berendezést üzemeltetni csak úgy szabad, ha az attól származó zajterhelés nem haladja meg a zajterhelési határértéket.

(11) Új hangosító berendezés telepítését illetve alkalmazását a létesítmény üzemeltetője a telepítést, üzemeltetést megelőzően engedélyeztetni köteles.

(21) A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra és rezgésre, amely a természeti csapás elhárítása érdekében vagy más fontos közérdekű célból (pl. közművezeték meghibásodás javítása) származik.

IV. FEJEZET

A HULLADÉK KEZELÉSÉNEK SZABÁLYAI

15. §.

(1) Az önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn, melynek részletes szabályait a 14/2001.(XII. 28.) számú önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) Háztartási folyékony hulladék gyűjtését, szállítását csak erre szakosodott, engedéllyel rendelkező vállalkozó végezheti, aki köteles a folyékony hulladékot a kijelölt telepen bizonyíthatóan elhelyezni.

V. FEJEZET

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME

16. §.

(1) A település szempontjából védelemben részesíthető helyi jelentőségű természeti értékeknek minősülnek, az önkormányzat természeti oltalma alatt álló természeti értékek és azok védőövezetei, az 1996. évi LIII. tv. (a továbbiakban: Tvt.) 22. §-ában felsoroltak figyelembevételével.

(2) Az önkormányzat oltalma alatt álló érték védetté nyilvánítására bárki javaslatot tehet. A védetté nyilvánítás előkészítését a jegyző végzi.

(3) A védetté nyilvánítás indításához szükséges dokumentációk, amelyet a javaslattevőnek kell összeállítania:

-védett érték leírása (továbbá lehetséges csatolni: fényképet, videofelvételt)

-az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán, azonosítható töréspontokkal a lehatárolt terület,

-az ingatlan hiteles tulajdoni lapja.

(4) A védetté nyilvánítást előkészítő, az érdekeltek álláspontjának megismerése érdekében egyeztető megbeszélést (vagy helyszíni szemlét) kell tartani, melyre meg kell hívni:

- a javaslattevőt, az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét,

- az út- és közműkezelőket,

- az érintett hatóságokat (Építés, Közlekedés, Vízügy, Bánya, Energia… stb.),

- továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból adódóan jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetőleg akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti,

- a területileg illetékes Természetvédelmi Igazgatóságot.

(5) A védetté nyilvánítást önkormányzati rendelettel kell kihirdetni.

(6) A helyi jelentőségű természeti értékek védelmének tényét, az önkormányzat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti.

(7) A helyi védelem alatt álló természeti értékről nyilvántartást kell vezetnie, amelynek tartalmaznia kell a védett érték megnevezését, helyrajzi számát, kiterjedését, védetté nyilvánítás indokát és célját, korlátozások és tilalmak szabályozását, védőövezet területét, a megóvás tulajdonosi kötelezettségét, a védőövezet területét, a megóvás tulajdonosi kötelezettségét, a megóvási költségek esetleges megtérítésének mértékét, a természetvédelmi kezelés módját.

17. §.

(1) A védett természeti értékeket a következő feliratú táblával kell ellátni: “Természeti érték – Rétság Város Önkormányzata”.

(2) A védett természeti terület határainál a közlekedésre kijelölt utak mentén a védelmet jelölő táblákat kell elhelyezni, amelyek felirata: “Természetvédelmi terület – Rétság Város Önkormányzata”.

18. §.

(1) Védett természeti értékek látogathatóságát a Tvt. 37. § (1), (2) bekezdése alapján a természetvédelmi hatóság ideiglenesen korlátozhatja vagy megtilthatja.

(2) Védett természeti érték állapotát természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.

(3) Védett természeti területen közlekedésre csak az arra kijelölt utak vehetők igénybe.

19. §.

(1) E rendelet 16-18. §-ában nem szabályozott kérdésekben, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és módosításai előírásai az irányadók.

VI. FEJEZET

ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG HELYI VÉDELME

20. §.

(1) A helyi védelem célja a településnek és környezetének, valamint az ott található, értékes építészeti, táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése.

21. §.

(1) A helyi védelem a település és környezetének összefüggő részére, valamint egyes építményeire és ezek részeire terjedhet ki.

(2) A helyi egyedi védelem

a.) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttes egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),

b.)az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,

c.) szobor, képzőművészeti alkotás védelmére,

d.) egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.

(3) A helyi területi védelem a műemléki környezetet (MK) közvetlenül határoló területre, valamint a műemléki jelentőségű terület (MJT) közvetlen környezetére is kiterjeszthető.

22. §.

(1) A helyi építészeti örökség önkormányzati védelmére bárki javaslatot tehet. Javaslattevőnek a védetté nyilvánítás folyamatának indításához dokumentációt kell összeállítania, amelynek minimálisan tartalmaznia kell;

-a helyi építészeti örökség leírása (csatolható fénykép vagy videofelvétel),

-az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán azonosítható, térmértékkel ellátott helyszínrajz,

-az ingatlan hiteles tulajdoni lapja.

(2) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítése érdekében egyeztető megbeszélést (vagy helyszíni szemlét) kell tartani, melyre  meg kell hívni:

-a javaslattevőt, az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét,

-az út- és közműkezelőket,

-az érintett hatóságokat (építés, közlekedés, vízügy, bánya, energia stb.),

-továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból adódóan jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetőleg akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti,

-az Országos Műemlékvédelmi Hivatalt.

(3) A helyi építészeti örökség védettségére vonatkozó önkormányzati rendeletnek tartalmaznia kell:

-védelem alá helyezés, (vagy megszüntetés) tényét,

-a helyi területi vagy egyedi védett érték megnevezését,

-kiterjedését (fekvését), illetve térmértékét,

-a védelem alá helyezés (vagy megszüntetés) indokát és célját,

-a korlátozások, és tilalmak szabályozását úgy, hogy azok az építésügyi hatóság számára egyértelműek legyenek,

-a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét, illetve az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségeinek megtérítését,

-reklám, hirdető-berendezés vagy más, az építményen vagy attól különállóan megjelenő berendezés vagy tárgy elhelyezésére vonatkozó előírásokat,

-egyéb feltételek, tiltások, korlátozások.

(4) A helyi védelem alatt álló építészeti érték megőrzése érdekében törekedni kell az eredeti (vagy ahhoz közelálló) rendeltetésnek megfelelő használatára, ha ez nem lehetséges, közcélú hasznosítására.

(6) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.

(7) A helyi védelem tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezteti.

23. §.

(1) A helyi védelem alatt álló értékről – az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges hatósági nyilvántartások létesítésének és működésének feltételeiről szóló 241/1997.(XII.19.) Korm. rendelettel összhangban – nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:

a)a védelem szakszerű, rövid indokolását,

b)fotódokumentációt,

c)a helyi területi védelem 22. § (1) bekezdés szerinti védettségi kategóriáját,

d)a helyrajzi számot.

e)  a védett érték pontos helyét (utca, házszám)

f)a védett érték rendeltetését és használatának módját.

(2) Területi védelem esetén az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmazni kell a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.

24. §.

(1) Egyedi védettség esetén a védett értéket a következő feliratú táblával kell ellátni: “Rétság Város Önkormányzat – védett érték”.

(2) Területi védettség esetén a védett terület határainál a közlekedésre kijelölt utak mentén a védelmet jelző táblákat kell elhelyezni, amelynek felirata: “Helyi védelem alatt álló terület – Rétság Város Önkormányzata.”

(3) E rendelet 21. – 24. §-ában nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi LXXVIII. törvényben valamint az építészeti örökség helyi védelméről szóló 66/1999.(VIII.13.) FVM. rendeletben meghatározott előírások az irányadók.

VII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPJA

A Környezetvédelmi Alap létrehozása

25. §.

(1) Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hoz létre (továbbiakban: Környezetvédelmi Alap).

(2) A Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását:

a.a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása,

b.a környezeti károk mérséklése

c.a környezetvédelmi ártalmak megelőzése,

d.a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése,

e.a zöldfelület-gazdálkodás,

f.a természeti értékek megóvása,

g.a környezetvédelmi oktatás, nevelés területén.

A Környezetvédelmi Alap bevételei

26. §.

Az önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának bevételei:

a)a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat közigazgatási területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének 30 %-a,

b)   a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,

c)az önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,

d)az önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi, és természetvédelmi bírság teljes összege,

e)benyújtott pályázatokon elnyert összegek,

f)közterületek, nem rendeltetésszerű használatáért fizetett díjak,

g)egyéb, a Környezetvédelmi Alapot megillető bevételek.

A Környezetvédelmi Alap felhasználása

27. §.

(1) A Környezetvédelmi Alapot kizárólag a város környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:

a.levegőtisztaság védelmi (pl.: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis-létesítése stb.),

b.hulladékgazdálkodás, települési szilárd és veszélyes hulladékok kezelése,

c.védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása,

d.zaj-és rezgésvédelem (pl.: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis-létesítése, mérőműszer beszerzése stb.),

e.zöldterületek és közlekedési felületek védelme, fejlesztése, zöldfelület-gazdálkodás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés,

f.vizek védelme,

g.talaj védelme,

h.környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel,

i.környezetvédelmi információrendszer működtetése, fejlesztése,

j.egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység.

(2) A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a képviselő-testület évente a költségvetés elfogadásával egyidejűleg rendelkezik.

(3) A Környezetvédelmi Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 10 %-os tartalékot kell képezni.

(4) Pályázati célra a Környezetvédelmi Alap 20 %-a használható fel.

(5) A pályáztatás rendjét a Képviselő-testület határozza meg.

VIII. FEJEZET

KÖRNYEZETVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

28. §.

(1) A képviselő-testület az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat közigazgatási területére hatást gyakorló nagyobb beruházás esetén  környezeti hatástanulmány készítését írhatja elő. Az erre vonatkozó indítványban meg kell határozni, hogy a hatástanulmány milyen hatások vizsgálatára terjedjen ki.

(2) Az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló vagy az önkormányzat közigazgatási területére hatást gyakorló nagyobb beruházásnak kell tekinteni azt a beruházást, amelynek a megvalósulása esetén annak hatásait előre láthatóan az önkormányzat közigazgatási területén élő állampolgárok legalább 3 %-át érintik, illetve a környezet minőségét előreláthatóan negatív módon befolyásolják.

(3) Egyéb esetben az előzetes vizsgálatokat, átfogó vagy részletes tanulmányokat a hatásterület meghatározásának módjait, a közreműködés mértékét a Környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001.(II. 14.) Kormányrendelet szerint kell végrehajtani.

IX. FEJEZET

SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK

29. §.

(1) Aki a jelen rendeletben foglalt szabályokat, különösen az ingatlanok és közterületek használati- védelmi, a levegő tisztaság, zaj és rezgésvédelmi, a település szilárd és folyékony hulladék-kezelési, a helyi jelentőségű természeti értékek védelmi, az építészeti örökség helyi védelmi és a növényvédelmi előírásokra vonatkozó szabályokat megszegi – amennyiben egyéb jogszabályok szerint súlyosabb elbírálás alá nem esik – szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. §.

(1) E rendelet 2003. július 1, napján lép hatályba.

                Mezőfi Zoltán sk.                                                            Kapecska Ferencné sk.

                   polgármester                                                                            jegyző
 

www.retsag.hu
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-