Együttműködési megállapodás

melyet Rétság Város  Önkormányzat Képviselő-testülete  a részben önállóan gazdálkodó  költségvetési szervei (továbbiakban: intézmény) valamint a Polgármesteri Hivatal, mint önálló költségvetési szerv (továbbiakban: hivatal ) közötti munkamegosztás rendjeként szabályoz.
Az önálló gazdasági szervezettel nem rendelkező, az 1. számú mellékletben felsorolt részben önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmények  pénzügyi-gazdasági feladatainak  ellátására - az államháztartásról szóló, többször módosított 1992.évi XXXVIII. törvény (Áht.) valamint a végrehajtására kiadott 217/1998.(XII.30.) Kormányrendelet alapján -  az intézmények alapító okiratában foglaltakkal egyezően, a  Polgármesteri Hivatalt jelöli ki, a következők szerint:

I. Az együttműködés általános szempontjai

1. A hivatal és intézmények együttműködésének célja a hatékony, szakszerű és takarékos intézményi gazdálkodás szervezeti feltételeinek biztosítása.
2. Az együttműködés nem csorbíthatja az intézmények és a hivatal gazdálkodási, szakmai, döntésjogi rendszerét, önálló jogi személyiségét és felelősségét.
3. Mindazokat a gazdálkodási feladatokat, amelyeknek szervezeti és személyi feltételei az intézményekben  nincsenek meg, a hivatal köteles  ellátni.
4. A hivatal gazdasági szervezete útján biztosítja a szabályszerű, törvényes gazdálkodás feltételeit.
    A  gazdálkodás szabályozásához iránymutatást ad az intézmények  részére, saját erre vonatkozó szabályzatai rendelkezésre bocsátásával.
5. A 4. pontban foglaltakat a hivatal elsősorban érvényesítési, ellenjegyzési jogkörének gyakorlásán keresztül és más, a gazdasági folyamatokba beépített belső ellenőrzési feladatainak ellátása során biztosítja.
6. A kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört az intézményvezetők e megállapodás II/4. pontokban leírtak szerint gyakorolják.
7. A hivatal köteles a kiemelt előirányzatokról intézményenkénti - azon belül szakfeladatonkénti - előirányzat-nyilvántartást naprakészen vezetni. 
8. A kötelezettségvállalás nyilvántartása az intézménynél történik. A nyilvántartás mutatja a folyamatban lévő kötelezettség-vállalásokat, illetve ezek hó végi állományát.
9.A számviteli (főkönyvi) könyvelést a hivatal  vezeti, és gondoskodik arról, hogy a számvitelben kellően elkülönüljenek az intézmények gazdasági eseményei. A január-február havi  gazdálkodás adatait tartalmazó szakfeladatos pénzforgalmi jelentést  március 20-ig, azt követően havonta, a tárgyhót követő  hónap 15. napjáig  az intézmények részére átadja. 
10. A tárgyi eszközökre, készletekre a személyi juttatásokra vonatkozó adatokat a hivatal által meghatározott formában az intézmények vezetik. A személyi juttatások számfejtéséhez szükséges létszám és béradatokról (túlóra) havi adatszolgáltatást nyújt az intézmény.
11. Az intézmények a hivatal iránymutatása alapján éves leltárt készítenek és javaslatot tesznek selejtezésre.
12. Leltárellenőrzés és leltárértékelés a hivatal  feladata, aki a nyilvántartások és tényleges készletek közötti eltérésekről kimutatást készít az intézmények számára.
13. Az intézmények saját nyilvántartási rendszeréből teljesített adatszolgáltatások valódiságáért  az  intézmény vezetője a felelős, míg az egyéb pénzügyi információ-szolgáltatások tekintetében a hivatal.
14. A hivatal gondoskodik  arról, hogy a gazdálkodással kapcsolatos központi és  önkormányzati szabályozások eljussanak az intézményekhez és azok gyakorlati végrehajtását- tájékoztatók, körlevelek kiadásával -  segíti. 
15. A gazdasági eseményekhez kapcsolódó, azok során keletkezett bizonylatokat az intézmények  és a hivatal között úgynevezett számla átadás-átvételi könyvvel kell kézbesíteni, amelyből megállapítható, hogy a keletkezett iratot (bizonylatot) melyik intézmény mikor és kinek adta át ügyintézés végett.
16. Az  intézmények bankszámlával nem rendelkeznek, számukra a hivatal az önkormányzat költségvetési számláján bonyolítja a számlaforgalmat. 
17.A dologi kifizetések teljesítésére az intézmények a pénztárkezelési szabályzatban meghatározott összegű  készpénzellátmánnyal rendelkeznek.
18. Az intézmények adóalanyi feladatainak ellátását a hivatal végzi. 
19 Betörés, vagy lopás esetén az intézmény  értesíti a rendőrséget és feljelentést tesz. A feljelentés egy példányát 24 órán belül eljuttatja a hivatalhoz, aki a biztosító felé köteles eljárni.
20..Elemi kár esetén az intézmény annak  észlelését követően haladéktalanul  értesíti a műszaki csoport  vezetőt. 

II. Az együttműködés területei, feladatai a gazdálkodás során

1.  A gazdálkodás szabályozása

1.1 A gazdálkodásra vonatkozó, hivatal által  elkészített alábbi szabályzatokat az intézmények kötelesek betartani.
- Számlatükör és annak magyarázata
- Az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzat 
- Az eszközök és források értékelésének szabályzata
- A tárgyi eszközök és készletek hasznosításának, selejtezésének szabályzata.
- Térítési díj kezelési szabályzat
1.2 A hivatal  az intézmények rendelkezésére bocsátja a Belső Ellenőrzési Szabályzat és Pénzkezelési Szabályzatát, melyek iránymutatást adnak a saját szabályzataik elkészítéséhez.
1.3.Az intézmények szabályzatainak jóváhagyására az intézmény  vezetője jogosult, kivéve az SZMSZ -t, amelyet a képviselő-testület vagy által felruházott bizottság  hagy jóvá.

2. Az éves költségvetés tervezése

2.1 A hivatal  az intézményekkel  együttműködve figyelemmel kíséri az éves költségvetés teljesítését, és elemzéseket készít a következő évi költségvetési koncepció, valamint a költségvetési javaslat összeállításához.
2.2 Az önkormányzati éves koncepció összeállításához a hivatal az intézmények  vezetőivel áttekinti a következő évre vonatkozó feladatokat, melyhez az intézmények adatot szolgáltatnak
        - az ellátottságára jellemző naturális mutatószámok alakulásáról,
        - az intézményi többéves kihatású kötelezettségekről.
       -  a működéshez szükséges többlet előirányzat indokáról és összegéről. 
2.3 Az hivatal   segíti az intézmények vezetői által felvázolt szakmai feladatok pénzügyi igényeinek megállapítását, illetve a feltételrendszerének a meghatározását.
2.4. A hivatal köteles az intézmények  részére továbbítani az önkormányzat képviselő-testülete által jóváhagyott költségvetési koncepciót és a költségvetés tervezéséhez kiadott irányelveket és segíti a konkrét  költségvetési  előirányzatok kialakítását.
2.5. Az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetének összeállításához a tervezésre vonatkozó irányelvek figyelembe vételével az intézmények szakfeladatonként elkészítik a  részletes indoklással ellátott tételes intézményi  költségvetési javaslatot. 
2.6 Az hivatal előkészíti a költségvetési egyeztető tárgyalást az intézményvezetőkkel és az érintett bizottságokkal.
2.7. A Képviselő-testület által jóváhagyott költségvetési rendelet alapján a  hivatal szakfeladatonként   közli az intézmény részére jóváhagyott éves költségvetési előirányzatokat. A költségvetést az intézmény vezetője valamint a jegyző  írják alá.
2.8 A hivatal   a költségvetési rendelet megalkotása után intézményenként felvezeti az előirányzat-nyilvántartásokat szakfeladatonkénti, főkönyvi számlánkénti bontásban és ezt a intézmények rendelkezésére bocsátja.
2.9.A intézmény vezetője felelős a jóváhagyott költségvetési előirányzatok betartásáért, amely a jóváhagyott saját bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában.

3. Az éves költségvetési előirányzatok megváltoztatása

3.1 A intézmények előirányzat-módosítási hatáskörüket önállóan gyakorolják. Az előirányzat megváltoztatásra vonatkozó szándékukat írásban megküldik a  hivatal  vezetője felé, megjelölve a főkönyvi számot, valamint a szakfeladatot.
3.2. Saját hatáskörű előirányzat módosítás
3.2.1 Kiemelt előirányzatokon belüli előirányzat változást  a hivatal az intézmények által benyújtott igény alapján folyamatosan végrehajtja.
3.2.2 Az eredeti előirányzatot meghaladó 
         - intézményi sajátbevételből,
    -  pályázat alapján elnyert pénzeszközből, 
         - egyéb átvett pénzeszközökből  származó többletbevétel miatt végrehajtott sajáthatáskörű előirányzat  változást az intézmény  jelentése alapján a költségvetési rendelet módosításakor a hivatal a képviselő-testület elé terjeszti. 
3. 3. Felügyeleti szervi előirányzat módosítás
3.3.1. Kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást az intézmény  vezetője írásban kezdeményez.
3.3.2 A felügyeleti szerv által elrendelt előirányzat módosítás
- a felügyeleti szerv költségvetésében (tartalékon) tervezett előirányzatok átadása
- központi intézkedés miatti változások 
- előző évi pénzmaradvány rendezése
- feladatmutató változás miatti előirányzat rendezés
- egyéb,  az önkormányzat pénzügyi helyzetével összefüggő módosítás 
3.4.  Az előirányzat-módosítás végrehajtásáért  az érintett intézmény vezetője és a hivatal vezető együttesen felelősek.

4. A kiadások teljesítése, bevételek beszedése

4.1. A pénzgazdálkodás rendjét, a kötelezettségvállalás, az ellenjegyzés, az érvényesítés és az utalványozás részletes szabályait az intézményeknek a következők figyelembe vételével kell szabályozni.
4.2.A kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört az ingatlan felújítások  kivételével az intézmények gyakorolják. 

4.3. A kötelezettségvállalások rendje
4.3.1 Kötelezettségvállalásra a - 4.2 pontban foglaltak  kivételével - a intézmények vezetője vagy az általa megbízott személy jogosult.
4.3.2 Az 50000 Ft-ot meghaladó kifizetésekre irányuló kötelezettségvállalás csak írásban történhet. 
4.3.3. Az intézményvezetők áruvásárlásra, vagy szolgáltatás nyújtására irányuló megrendeléseiket ellenjegyzés végett megküldik a hivatalnak. Megjelölik azt a szakfeladatot és a költségszámlát, amelynek terhére majd a kifizetést teljesíteni kell.
4.3.4 Amennyiben a kötelezettség-vállalásra a hivatal szerint  nincs fedezet, "nem teljesíthető fedezethiány miatt" megjegyzéssel visszaküldi az intézmény vezetőjének.
       Amennyiben a kötelezettségvállalásnak van fedezete, a hivatal az ellenjegyzést végrehajtja.
4.3.5 A kötelezettségvállalásokról a intézmények - a kinevezés, illetve a folyamatos teljesítést tartalmazó szerződések kivételével - analitikus nyilvántartást vezetnek.

4.4. A kötelezettségvállalás teljesítésének igazolása:
4.4.1 A teljesült kötelezettségvállalás szakmai igazolása a intézmények feladata. A szakmai teljesítést az intézmény vezetője által erre külön felhatalmazott személy igazolhatja. Az eredeti számlát kézjegyével látja el, továbbá az igazolólapot kitöltve csatolja a számlához.(pl. karbantartás).
4.4.2 Eszközvásárlás esetén, az eredeti számlán a intézmények rögzítik a nyilvántartásba vételezés tényét (nyilvántartás száma, aláírás). A számlák egy másolati példánya az intézményeknél  marad, részletes szabályozása a III. pont alatt.
4.4.3 Az érvényesítés (a számla alaki, számszaki és tartalmi ellenőrzése)  a hivatal  feladata.

4.5 Az utalványozás rendje:
      Az ingatlan  felújításokat a  hivatal  vezetője, vagy az általa felhatalmazott személy utalványozza.  A intézmények vezetői  folyamatosan gyakorolják utalványozási jogkörüket, annak érdekében, hogy utalások a fizetési határidőben teljesíthetők legyenek. Az utalványozás minden esetben írásban történhet, az eredeti számlához csatolt utalványrendeletet  aláírásukkal és pecsétjükkel kell ellátni. Az utalványozott számlát átadó-átvevő könyvvel kell az önálló gazdálkodóhoz eljuttatni, amelyből ki kell tűnnie annak, hogy a számla kifizetéséig mely szervezetnél volt. Ennek alapján megállapítható az esetleges késedelmességből eredő kamat mely szervezetet terheli.
    Az utalványozott számlát a hivatal:  
- érvényesíti (alaki, számszaki, tartalmi ellenőrzés)
- ellenjegyzi  (vezető vagy az általa megbízott személy)
- a felszerelt (minden szükséges melléklettel ellátott), pénzügyileg teljesített számlákat  a napi bankszámlakivonatnak megfelelően csoportosítva, időrendi sorrendben tárolja.

4.6. Az ellenjegyzés rendje:
     A kötelezettség-vállalás és utalványozás ellenjegyzésére az hivatal  vezetője, vagy az általa megbízott személy jogosult.
    Az ellenjegyzési jogkör gyakorlója az intézményektől beérkező kötelezettségvállalás (megrendelést, szolgáltatási szerződéseket, megállapodásokat) ellenjegyzését megtagadhatja, ha valamilyen szabálytalanságot észlel, vagy a fedezet nem áll rendelkezésre, erről azonban az intézményt  haladéktalanul köteles értesíteni.
    Az utalványozás (kifizetés) ellenjegyzése a kötelezettség-vállalás ellenjegyzésével azonos módon történik. A kifizetés ellenjegyzését megtagadhatja fedezet hiányában, vagy szabálytalanság észlelése során.

4.7 Bevételek beszedése:
4.7.1.Az intézményi ellátási díjakat (ellátottak étkeztetése és egyéb ellátási díjak) a hatályos önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben az intézmények  és a hivatal a térítési díj kezelési szabályzat szerint szedi be. A beszedett díjakról kiállított  nyugta egy példányát a befizetőnek kell átadni, egy példányát a két példányos  időszaki pénztárjelentéshez kell csatolni. 
4.7.2 A fenti eljárás vonatkozik az alkalmazottak áltat fizetendő térítési díjak esetére is.
4.7.3 Az egészségügyi ellátás területén különféle orvosi vizsgálatokért ( jogosítvány stb.), fogászati ellátásért   fizetendő térítési díjakról a háziorvosi rendelőben belső számlát állítanak ki, melyet a beteg csekken fizet be. 
4.7.4 A bérleti díjbevételekről az  intézmények által megkötött folyamatos vagy eseti szerződések alapján az hivatal köteles a számlát kiállítani. Hátralék esetén fizetési felszólítást küld a vevőnek, melyről az intézményt is értesíti.
         Az intézmény a  bérleti szerződés egy példányát 8 napon belül  megküldi, illetőleg ha a szerződés bármilyen oknál fogva az eredetiben foglalt határidőnél előbb szűnik meg, akkor értesíti a hivatalt. 
4.7.5 A felesleges vagyontárgyak értékesítése esetén az intézmény írásos kérelme alap-ján számla kiállítási kötelezettsége a hivatalnak van.

5 . A személyi juttatásokkal és a munkaerővel való gazdálkodás szabályai

5.1 A intézmények vezetői önálló munkáltatói és bérgazdál-kodási jogkört gyakorolnak. Ennek keretében a nem feladatelmaradásból származó rendszeres személyi juttatás és munkavégzéshez kapcsolódó bérmegtakarítást felhasználhatják, a 217/1998.(XII. 30.) Kormányrendelet 59.§-nak figyelembevételével. A név szerinti, állásonkénti nyilvántar-tást, jelenléti ívet, hiányzásjelentést, szabadság nyilvántartást stb. az önálló bérgazdálkodási jogköréből eredően az  intézmény köteles vezetni.
       A személyi juttatások előirányzat felhasználását szükség szerint (jutalom kifizetése előtt), egyezteti kell a  hivatallal.
5.2 A képviselő-testülete által a költségvetési rendelettel jóváhagyott létszámkerettel a intézmények önállóan rendelkeznek, de a szakmai létszámot ennek során nem csökkenthetik.
5.3 A munkaügyi okmányok pontos kitöltéséért az intézményvezető felel. A munkáltatói jogkört gyakorlók döntése alapján az elkészített okmányok beérkezését követően, a hivatal az IMI rendszerben a teljes körű számfejtési feladatokat elvégzi.
       A munkavállalókkal kapcsolatos társadalombiztosítási ügyek (táppénz, családi pótlék, TB kártya kiadása stb.) intézése az hivatal   feladatát ké-pezik, valamint a nyugdíjazáshoz szükséges dokumentumok összeállítása, törvényben előírt számítások elvégzése, majd továbbítása a Nyugdíjintézet felé.
5.4 Az ellenjegyzési jogkör gyakorlása során a hivatal   biztosítja, hogy a személyi juttatások felhasználása a jogszabályoknak, belső szabályzatoknak és a kép-viselő-testület döntésének megfelelően történjen.
5.5 A rendszeres személyi juttatások számfejtéséhez a szükséges okmányok leadásának ha-táridejét a hivatal  határozza meg.
5.6 A személyi juttatásokhoz kötődő adóalanyi feladatok ellátása a hivatal fel-adatát képezi.

6. A felújítási feladatok tervezése, bonyolítása

6.1 Az intézmények tervezett felújítási munkáinak  bonyolítását (szerződéskötés, műszaki ellenőrzés, számlák érvényesítése) a hivatal, az intézményvezető bevonásával végzi.  
6.2 A felújítási feladatokra vonatkozó kötelezettségvállaló, valamint az utalványozó a hivatal  vezetője, vagy által megbízott személy. A kötelezettségvállalást, valamint a szakmai teljesítést az ezzel megbízott szakelőadónak és az intézményvezetőnek aláírásával igazolni kell.
 
7. A pénzkezelés rendje
7.1 A pénzforgalom lebonyolítására szolgáló számla: az OTP Kereskedelmi Bank Rt. Rétsági Fiókjánál vezetett 11741031-15451615 költségveté-si elszámolási számla.
     A bankszámla felett a hivatal  jogosult rendelkezni.
7.2 A intézmények pénzforgalmukat az erre a célra kialakított "Pénzkezelő helyen" bonyolítják. A készpénzt napközben pénzkazettában, éjszaka tűzbiztos lemezszekrénybe (páncélszekrény, faliszekrény) kell tartani, a megőrzés biz-tonsága érdekében.
7.3 A pénzkezelő helyen idegen pénz vagy érték kezelése csak a intézmény igazgatójának engedélyével lehetséges. Az idegen pénzeket elkülö-nítve kell tárolni.
7.4 A pénzkezelő helyen kell bonyolítani a intézmények valamennyi pénzforgalmát, úgymint: az étkezési térítési díj befizetéseket, eseti bérleti díjakból származó bevételeket, a különböző túlfizetések (pl.: étkezési térítési díj) visszafizeté-sét, a készpénz előleget stb.
7.5 A intézmények a készpénzkifizetések teljesítésére készpénz ellát-mánnyal rendelkeznek, amelyből teljesíthetik a különböző készpénzes dologi kifizeté-seket. Évvégén az elszámolással egyidejűleg az ellátmány maradványát vissza kell fi-zetni, kintlévőség nem lehet.
       A készpénz mozgásáról kiadási és bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani, valamint rovat elszámolási ívet, a térítési díjakról  időszaki pénztárjelentést kell vezetni az intézményeknél.
7.6 Az ellátmány feltöltésekor a intézmény a számla eredeti példányá-val (a másolati példány a kiállított kiadási és bevételi pénztárbizonylat melléklete) számol el az hivatal   felé. Az ellátmány felhasználásról rovat elszámolási ívet köteles két példányban vezetni az intézmény, ami másolati példányát a  hivatal  az  ellenőrzést követően (esetleges javítások elvégzése utána)  az intézménynek visszaadja.
7.7 A készpénzben beszedett bevételek kiadások teljesítésére nem fordíthatók, azt naponta, illetve a  pénzintézeti zárás után beszedett  térítési díjat másnap reggel be kell fizetni - a befizetés jogcímének megfelelően – a költségvetési elszámolási számlára.
 7.8 Beszerzésre előleg kizárólag a intézmény vezető-jének írásos kérelmére adható, - melynek tartalmaznia kell a beszerzendő áruféleséget - maximum 15 napos (naptári nap) elszámolási határidővel. Az elvitt előleg csak a ké-relemben meghatározott célra költhető. Újabb előleg csak a korábban kiadott összeg elszámolása után vehető fel. Kivételes esetben ettől el lehet térni, de csak külön enge-dély alapján.
7.9 Utólagos elszámolásra kiadott készpénz - tankönyvsegély, táboroztatási támogatás  stb. -elszámolási határideje 30 nap, indokolt esetben írásos kérelemmel meghosszabbítható. 
7.10 Ha az állandó készpénzellátmányként, illetve előlegként felvett összegekről az elszá-molásra kötelezett határidőig nem számol el, a hivatal vezető-je haladéktalanul köteles intézkedni.
7.11.A készpénz kezelés rendjéért a intézmények vezetői a felelő-sek, akik gondoskodnak a pénz kezelésére alkalmas személy megbízásáról.
7.12, A intézmények vezetői a pénzkezelés részletes szabályait szabályzatban rögzítik. Gondoskodnak hogy a pénzkezelő, gazdasági felada-tokat ellátó személy aláírásával ellátott "Felelősségi nyilatkozattal" rendelkezzen.

III. A nyilvántartások vezetésének rendje

1. Immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek analitikus nyilvántartásának  munkamegosztási rendje. 

1.1. Minden  burottó 50.000 Ft feletti gép, berendezés, eszköz nyilvántartását a hivatal vezeti. Az intézménynek  üzembe helyezési okmányt (bizonylatot) kell kiállítani, és a számla mellé csatolni. A számla alapján a hivatal   bevételi jegyet állít ki és el-végzi a számítógépes analitikus nyilvántartásba vételt. 
1.2.A bruttó 50.000 Ft alatti kis értékű tárgyi eszközöket számla alapján az intézmény vételezi be. Vásárláskor a számlára rá kell vezetni a bevételezés tényét oldalszám/ sorszám/ cikkszám vagy készletszámla hivatkozással.
1.3. A intézménynek jelentési kötelezettsége áll fenn az hivatal felé a vagyonába kerülő ajándékba kapott vagy iskolai, óvodai alapítványi pénzből vásárolt és az intézménynek átadás - átvételi jegyzékkel átadott eszközökről.
1.4. A munka és védőruházat nyilvántartásának, az egyéni kartonoknak   vezetése a számlák alapján az intézmények feladata. 
1.5. Egyéb készlet (élelmiszer  stb.) nyilvántartása szin-tén a intézmények feladata, mely azonos a 1.2. pontban leírtakkal.
1.6 Az intézmények között átadásra kerülő eszközökről a  intézménynek  átadás - átvételi bizonylatot kell kiállítania. Az 50.000 Ft feletti értékű eszköz átadás bizonylatát két példányban a hivatalnak   meg kell küldeni a nyilvántartások módosítása érdekében.

2 . A leltározási feladatok munkamegosztási rendje

2.1. A költségvetési évről, december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket minden évben leltározni kell.
       A hivatal  az év végi leltározás elvégzéséhez szakmai irány-mutatást ad az intézmények részére.
       Az iránymutatás alapján a intézmények elvégzik az év végi leltáro-zást a készletek tényleges számbavételezésével december 31-i állapotnak megfelelő-en, és az úgynevezett vagyon kimutatás nyomtatványon jelenti az önálló gazdálkodó-nak.
       A nagy értékű eszközök leltá-rozása kétévenként történik, leltározási ütemterv alapján, melyet a hivatal leltárellenőrei részvételével végez a intézmény. Az év végi leltárt a folyamatosan vezetett analitikus kimutatás helyettesíti.
       A leltárak összesítését és kiértékelését a hivatal végzi, melyben közre-működik a intézmény.

2.2 Selejtezési feladatok munkamegosztási rendje
       A intézmények elkészítik az  50.000 Ft alatti saját hatáskörben nyilván-tartott eszközök,  készletek selejtezési javaslatát (írásban tételesen felsorolva nyilvántartási szám, megnevezés, mennyiség, nyilvántartott érték, szükség esetén szakvélemény a használhatatlanságról), és a  hivatalnak     megküldi 2 pld -ban engedélyezés céljából. Valamennyi eszköz, valamint  készlet selejtezését a hivatal végzi, ennek előkészítése, dokumentálása a intézmények feladata.
       A feladatok elvégzését a hivatal  Leltározási és Selejtezési Szabályzata, valamint az intézményi sajátosságokat tartalmazó Leltározási és Selejte-zési Szabályzat szerint kell végrehajtani. A leselejtezett eszközöket a jóváhagyott jegy-zőkönyvek alapján az  intézmény-nyilvántartásából ki kell vezetni, és az  intézmény gondoskodik az elszállításról, megsemmisítésről.
2.3 Az iskolai könyvtárak könyvtári állományának nyilvántartását, leltározását, selej-tezését a hatályban lévő 3/1975. (VIL17.) KM-PM együttes rendelet alapján kell végrehajtani.
       Ennek módját, gyakoriságát - a könyvállománynak megfelelően – az intézménynek  a saját Leltározási Szabályzatukban kelt rögzíteni. Mivel a tartós tankönyvek is a könyvtári állomány részét képezik, ezek nyilvántartására is ki kell térni.
 

IV. Könyvvezetés és beszámolási kőtelezettség szabályozása

1. Szintetikus és analitikus nyilvántartások

1.1. Az önállóan és részben önálló költségvetési szerv tevékenysége során előforduló, a vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményeiről a hivatal  a kettős könyvvitel rendszerében módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a költségve-tési év végével lezár.
1.2. A könyvvezetési és a beszámolási kötelezettség teljesítése a hivatal  feladata. A hivatal   a könyvvezetési és beszámolási feladatait, illetve kötelezettségeit a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény, az  államháztartás szervezete-inek sajátos beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét a 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelettel szabályozza.
1.3 Az 1.2 pontban leírt szabályozásból következik, hogy a intézmény külön számviteli politikát nem alakít ki, a számviteli politika keretébe tartozó  szabályzatot nem dolgozz ki.
1.4 A intézmények a hivatal   ügyviteli szabályzatában fog-laltak szerint címzetten reá háruló gazdálkodási, számviteli adatszolgáltatási feladatok teljesítése során a hivatal  számviteli politikájában és az 1.3 pontban megnevezett szabályzatokban foglaltak szerint jár el.
1.5 A hivatal  teljes körűen - elkülönülten - vezeti a intézmények főkönyvi könyvviteli nyilvántartásait, és vezeti a "Könyvviteli elszámolások ügyviteli" rendjében meghatározott - a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó - részletező analitikus nyilvántartásokat.
1.6.Az intézmény gazdasági eseményeihez kapcsolódóan azokat az analitikus (részle-tező) nyilvántartásokat vezeti, melyeket a hivatal   a "Könyv-viteli elszámolási ügyviteli rendjében" feladatkörébe utal.
1.7. Az intézmény az analitikus és a főkönyvi számláin történő könyve-léshez a bizonylatokat a hivatal részére  az intézmény szolgáltatja, a  "Könyvviteli elszámolások ügyviteli rendjében" meghatározott  módon és időben. 
1.8 A hivatal  és a intézmények az általuk vezetett főkönyvi számlákat és analitikus nyilvántartásokat negyed évente egyeztetik.
1.9 A számviteli mérleg alátámasztáshoz az intézmény köteles elkészíte-ni a raktáron lévő anyagkészletéről a vagyonkimutatást, leltár alapján. A mérleg adatainak alátámasztásához szükséges további dokumentumokat a hivatal   biztosítja.
1.10.A beszámolási és a könyvvezetési kötelezettség teljesítéséhez a intézmények által szolgáltatott adatok, bizonylatok valódiságáért a részben önálló intéz-mény vezetője személyében felelős.
1.11. A hivatal  pénzügyi csoportvezetője gondoskodik a gazdálkodási, pénzügyi, számviteli tevékenység ellátásához szükséges információk, adatok tájékoztatások intézményekhez történő eljuttatásáról, átadásáról.  Konzultációval, állásfoglalással segíti azok értelmezését, végrehajtását.
 

V. A belsőellenőrzés szabályai a pénzügyi-gazdasági feladatokra vonatkozóan

A intézményeknél a belsőellenőrzést a hivatal és az intézmények együttműködve, Szabályzatban kialakítottak szerint látják el.

1. A  hivatal   belső ellenőrének feladatai

1.1 Belsőellenőrzést a Belső Ellenőrzési Társulás  belsőellenőre  és a hivatal ezzel megbízott  dolgozói a Belső Ellenőr-zési Szabályzat és éves munkaterv alapján végzik.
1.2 Ellátják mindazokat az ellenőrzési feladatokat, melyek az adott időszakban a  munka tervben szerepel.
 1.3 Az ellenőrzés során tett megállapításokról, észrevételekről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely-ben foglaltakat az ellenőrzött egység vezetője aláírásával vesz tudomásul. A megálla-pított hiányosságok felszámolására az ellenőrzött egység vezetője intézkedési tervet köteles készíteni.
1.4 A belső ellenőrzés feladata annak megállapítása, hogy a vizsgált szerv az intézkedési tervben foglaltakat határidőre és érdemben végrehajtotta. Ebbeli realizálási feladatát utóellenőrzés keretében köteles végezni.
1.5 Az ellenőrzést végző végrehajtja mindazokat a terven felüli úgynevezett célellenőrzéseket, informálódáso-kat és egyéb, a vezetés munkáját segítő teendőket, melyekre esetenként megbízást kap. Ezekről írásos jelentés formájában számol be.

2. Az intézmények ellenőrzési feladatai
2.1. A vezetői ellenőrzés, melyet a vezetés minden szintjén ki kell alakítani. Vezetői ellen-őrzést végez az intézményvezető, az intézmény vezető helyettes.
2.2. A vezetői ellenőrzés módszerei
-  a gazdasági és más információk, a rendszeres vagy eseti adatszolgáltatások el-lenőrzése, elemzése, értékelése,
-   az aláírási jog gyakorlása, kötelezettség vállalás, az utalványozás gyakorlása során a szakmai és gazdasági kihatással járó intézkedések indokoltságának, szabályszerűségének vizsgálata, 
-   a beosztott vezetők és dolgozók írásban és szóban történő beszámoltatása, tá-jékozódás a konkrét feladat végrehajtásának helyzetéről, a szükséges vezetői beavatkozás lehetséges irányairól,
-   munkahelyeken végzett helyszíni ellenőrzés.
2.3 A vezetői ellenőrzés során tapasztaltakról szükség esetén írásos anyagot kell készíteni.

3. A tevékenység folyamatába épített belsőellenőrzés

3.1 Az ellenőrzést a különböző gazdálkodási szabályzatokban foglaltak alapján kell meg-határozni a következők figyelembevételével:
-   a belső szabályozásnak tartalmaznia kell a különböző folyamatok ellenőrzés szempontjából lényeges műveleteinek kijelölését, a műveletek ellenőrzéseinek gyakoriságát, (pl.: étkezési térítési díjak beszedése, túlóra, helyettesítés, szabad-ságok, jelenléti ív.).
- a kijelölt műveletekhez kapcsolódó ellenőrzés módját, rendszerességét, az ellen-őrzés követelményeit,
-  az ellenőrzés eredményének hasznosításával kapcsolatos előírásokat, a visszacsa-tolást, hogy kinek kell jeleznie, milyen formában és mit kell tenni a hiba meg-szüntetésére, esetleges ismétlődésének megakadályozása érdekében.
3.2 A tevékenység folyamatába épített ellenőrzés során biztosítani kell, hogy az egyes fo-lyamatok megszakítás nélkül ellenőrzésre kerüljenek.
3.3 A tevékenység folyamatába épített belső ellenőrzésről szükség esetén írásos anyagot (feljegyzést) kell készíteni.

VI. Adatszolgáltatás

1. A hivatal kötelessége és felelőssége

A hivatal kötelezettsége és felelőssége alábbiakban felsorolt adatszolgáltatás az intézmények nevében.

1.1. Az előirányzatok felhasználásáról és bevételek alakulásáról minden hónap 15-ig információt szolgáltatni az intézményeknek.
1.2. Féléves és éves költségvetési beszámoló készítése, mely tartalmazza a részben önálló intézmények összesített adatait.
1.3. Adóalanyi feladatok
       - az általános forgalmi adóról havi,  a rehabilitációs hozzájárulásról és éves bevallást készít,
       -  IMI rendszeren keresztül 
       -  kinevezés, átsorolás, jogviszony megszüntetésről  folyamatosan, 
       -  a nem rendszeres kifizetésekről tárgyhót követő hó 2-ig,
       -  a  távolmaradási jelentést tárgyhót követő 5-ig, 
       - a változóbérek és szabadságokról tárgyhót követő 18-ig  rendszeresen  adatot szolgáltat  a Magyar Államkincstár Nógrád Megyei  Területi Igazgatóságának  
1.4. Az előzőekben fel nem sorolt minden olyan - határidőre történő - adatszolgáltatás, kimutatás, statisztikai jelentések készítése, melyet hatályos jogszabályok előírnak számára.

2. A intézmények kötelessége és felelőssége

2.1. Az alkalmazásában álló munkavállalók részére a járandóságok számfejtéséhez szükséges dokumentumok határidőre történő leadása a hivatalnak.
2.2.A kifizetésre váró áruvásárlásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló  kötelezettségvállalások, utalványozott számlák, valamint azok mellékletei (szállítólevél, munka végzésének ` igazolása stb.) időben történő leadása az előírt fizetési határidők betartása végett.
2.3 Év végi leltárak elkészítése a megadott határidőre.
2.4 Állandó készpénz-ellátmány, valamint a vásárlásra felvett előlegek elszámolása havonta II/7.9.és  7.10. pontokban leírtak szerint.

Hatálybalépés

Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete  100/2004. /X.28./ számú határozatával  jóváhagyott Együttműködési Megállapodást rendelkezéseit a Rétság Kistérség Többcélú Társulása kivételével  2004. november 1. napjától kell alkalmazni. 
 

…………………………
intézményvezető
Mezőfi Zoltán
polgármester

1. számú melléklet  
Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek
 
Sorszám
Intézmény neve
Intézmény címe
Törzsszáma
1.
Általános Iskola 2651 Rétság, Iskola tér 1.
451611202
2.
Napközi- otthonos Óvoda 2651 Rétság, Mikszáth u. 6.
451611201
3.
Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény 2651 Rétság, Korányi u. 4.
451611203
4.
Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 2651 Rétság, Rákóczi út 20.
451611218
5.
Rétság Kistérség Többcélú Társulása 2651 Rétság, Rákóczi út 20.
451611---

www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-