Együttműködési megállapodás
melyet Rétság Város Önkormányzat
Képviselő-testülete a részben önállóan gazdálkodó költségvetési
szervei (továbbiakban: intézmény) valamint a Polgármesteri Hivatal, mint
önálló költségvetési szerv (továbbiakban: hivatal ) közötti munkamegosztás
rendjeként szabályoz.
Az önálló gazdasági szervezettel
nem rendelkező, az 1. számú mellékletben felsorolt részben önállóan gazdálkodó
önkormányzati intézmények pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátására
- az államháztartásról szóló, többször módosított 1992.évi XXXVIII. törvény
(Áht.) valamint a végrehajtására kiadott 217/1998.(XII.30.) Kormányrendelet
alapján - az intézmények alapító okiratában foglaltakkal egyezően,
a Polgármesteri Hivatalt jelöli ki, a következők szerint:
I. Az együttműködés általános szempontjai
1. A hivatal és intézmények együttműködésének
célja a hatékony, szakszerű és takarékos intézményi gazdálkodás szervezeti
feltételeinek biztosítása.
2. Az együttműködés nem csorbíthatja
az intézmények és a hivatal gazdálkodási, szakmai, döntésjogi rendszerét,
önálló jogi személyiségét és felelősségét.
3. Mindazokat a gazdálkodási feladatokat,
amelyeknek szervezeti és személyi feltételei az intézményekben nincsenek
meg, a hivatal köteles ellátni.
4. A hivatal gazdasági szervezete
útján biztosítja a szabályszerű, törvényes gazdálkodás feltételeit.
A gazdálkodás
szabályozásához iránymutatást ad az intézmények részére, saját erre
vonatkozó szabályzatai rendelkezésre bocsátásával.
5. A 4. pontban foglaltakat a hivatal
elsősorban érvényesítési, ellenjegyzési jogkörének gyakorlásán keresztül
és más, a gazdasági folyamatokba beépített belső ellenőrzési feladatainak
ellátása során biztosítja.
6. A kötelezettségvállalási és utalványozási
jogkört az intézményvezetők e megállapodás II/4. pontokban leírtak szerint
gyakorolják.
7. A hivatal köteles a kiemelt előirányzatokról
intézményenkénti - azon belül szakfeladatonkénti - előirányzat-nyilvántartást
naprakészen vezetni.
8. A kötelezettségvállalás nyilvántartása
az intézménynél történik. A nyilvántartás mutatja a folyamatban lévő kötelezettség-vállalásokat,
illetve ezek hó végi állományát.
9.A számviteli (főkönyvi) könyvelést
a hivatal vezeti, és gondoskodik arról, hogy a számvitelben kellően
elkülönüljenek az intézmények gazdasági eseményei. A január-február havi
gazdálkodás adatait tartalmazó szakfeladatos pénzforgalmi jelentést
március 20-ig, azt követően havonta, a tárgyhót követő hónap 15.
napjáig az intézmények részére átadja.
10. A tárgyi eszközökre, készletekre
a személyi juttatásokra vonatkozó adatokat a hivatal által meghatározott
formában az intézmények vezetik. A személyi juttatások számfejtéséhez szükséges
létszám és béradatokról (túlóra) havi adatszolgáltatást nyújt az intézmény.
11. Az intézmények a hivatal iránymutatása
alapján éves leltárt készítenek és javaslatot tesznek selejtezésre.
12. Leltárellenőrzés és leltárértékelés
a hivatal feladata, aki a nyilvántartások és tényleges készletek
közötti eltérésekről kimutatást készít az intézmények számára.
13. Az intézmények saját nyilvántartási
rendszeréből teljesített adatszolgáltatások valódiságáért az
intézmény vezetője a felelős, míg az egyéb pénzügyi információ-szolgáltatások
tekintetében a hivatal.
14. A hivatal gondoskodik arról,
hogy a gazdálkodással kapcsolatos központi és önkormányzati szabályozások
eljussanak az intézményekhez és azok gyakorlati végrehajtását- tájékoztatók,
körlevelek kiadásával - segíti.
15. A gazdasági eseményekhez kapcsolódó,
azok során keletkezett bizonylatokat az intézmények és a hivatal
között úgynevezett számla átadás-átvételi könyvvel kell kézbesíteni, amelyből
megállapítható, hogy a keletkezett iratot (bizonylatot) melyik intézmény
mikor és kinek adta át ügyintézés végett.
16. Az intézmények bankszámlával
nem rendelkeznek, számukra a hivatal az önkormányzat költségvetési számláján
bonyolítja a számlaforgalmat.
17.A dologi kifizetések teljesítésére
az intézmények a pénztárkezelési szabályzatban meghatározott összegű
készpénzellátmánnyal rendelkeznek.
18. Az intézmények adóalanyi feladatainak
ellátását a hivatal végzi.
19 Betörés, vagy lopás esetén az
intézmény értesíti a rendőrséget és feljelentést tesz. A feljelentés
egy példányát 24 órán belül eljuttatja a hivatalhoz, aki a biztosító felé
köteles eljárni.
20..Elemi kár esetén az intézmény
annak észlelését követően haladéktalanul értesíti a műszaki
csoport vezetőt.
II. Az együttműködés területei,
feladatai a gazdálkodás során
1. A gazdálkodás szabályozása
1.1 A gazdálkodásra vonatkozó, hivatal
által elkészített alábbi szabályzatokat az intézmények kötelesek
betartani.
- Számlatükör és annak magyarázata
- Az eszközök és források leltározási
és leltárkészítési szabályzat
- Az eszközök és források értékelésének
szabályzata
- A tárgyi eszközök és készletek
hasznosításának, selejtezésének szabályzata.
- Térítési díj kezelési szabályzat
1.2 A hivatal az intézmények
rendelkezésére bocsátja a Belső Ellenőrzési Szabályzat és Pénzkezelési
Szabályzatát, melyek iránymutatást adnak a saját szabályzataik elkészítéséhez.
1.3.Az intézmények szabályzatainak
jóváhagyására az intézmény vezetője jogosult, kivéve az SZMSZ -t,
amelyet a képviselő-testület vagy által felruházott bizottság hagy
jóvá.
2. Az éves költségvetés tervezése
2.1 A hivatal az intézményekkel
együttműködve figyelemmel kíséri az éves költségvetés teljesítését, és
elemzéseket készít a következő évi költségvetési koncepció, valamint a
költségvetési javaslat összeállításához.
2.2 Az önkormányzati éves koncepció
összeállításához a hivatal az intézmények vezetőivel áttekinti a
következő évre vonatkozó feladatokat, melyhez az intézmények adatot szolgáltatnak
- az ellátottságára jellemző naturális mutatószámok alakulásáról,
- az intézményi többéves kihatású kötelezettségekről.
- a működéshez szükséges többlet előirányzat indokáról és összegéről.
2.3 Az hivatal segíti
az intézmények vezetői által felvázolt szakmai feladatok pénzügyi igényeinek
megállapítását, illetve a feltételrendszerének a meghatározását.
2.4. A hivatal köteles az intézmények
részére továbbítani az önkormányzat képviselő-testülete által jóváhagyott
költségvetési koncepciót és a költségvetés tervezéséhez kiadott irányelveket
és segíti a konkrét költségvetési előirányzatok kialakítását.
2.5. Az önkormányzat költségvetési
rendelet-tervezetének összeállításához a tervezésre vonatkozó irányelvek
figyelembe vételével az intézmények szakfeladatonként elkészítik a
részletes indoklással ellátott tételes intézményi költségvetési javaslatot.
2.6 Az hivatal előkészíti a költségvetési
egyeztető tárgyalást az intézményvezetőkkel és az érintett bizottságokkal.
2.7. A Képviselő-testület által jóváhagyott
költségvetési rendelet alapján a hivatal szakfeladatonként
közli az intézmény részére jóváhagyott éves költségvetési előirányzatokat.
A költségvetést az intézmény vezetője valamint a jegyző írják alá.
2.8 A hivatal a költségvetési
rendelet megalkotása után intézményenként felvezeti az előirányzat-nyilvántartásokat
szakfeladatonkénti, főkönyvi számlánkénti bontásban és ezt a intézmények
rendelkezésére bocsátja.
2.9.A intézmény vezetője felelős
a jóváhagyott költségvetési előirányzatok betartásáért, amely a jóváhagyott
saját bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási
előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában.
3. Az éves költségvetési előirányzatok
megváltoztatása
3.1 A intézmények előirányzat-módosítási
hatáskörüket önállóan gyakorolják. Az előirányzat megváltoztatásra vonatkozó
szándékukat írásban megküldik a hivatal vezetője felé, megjelölve
a főkönyvi számot, valamint a szakfeladatot.
3.2. Saját hatáskörű előirányzat
módosítás
3.2.1 Kiemelt előirányzatokon belüli
előirányzat változást a hivatal az intézmények által benyújtott igény
alapján folyamatosan végrehajtja.
3.2.2 Az eredeti előirányzatot meghaladó
- intézményi sajátbevételből,
- pályázat
alapján elnyert pénzeszközből,
- egyéb átvett pénzeszközökből származó többletbevétel miatt végrehajtott
sajáthatáskörű előirányzat változást az intézmény jelentése
alapján a költségvetési rendelet módosításakor a hivatal a képviselő-testület
elé terjeszti.
3. 3. Felügyeleti szervi előirányzat
módosítás
3.3.1. Kiemelt előirányzatok közötti
átcsoportosítást az intézmény vezetője írásban kezdeményez.
3.3.2 A felügyeleti szerv által elrendelt
előirányzat módosítás
- a felügyeleti szerv költségvetésében
(tartalékon) tervezett előirányzatok átadása
- központi intézkedés miatti változások
- előző évi pénzmaradvány rendezése
- feladatmutató változás miatti előirányzat
rendezés
- egyéb, az önkormányzat pénzügyi
helyzetével összefüggő módosítás
3.4. Az előirányzat-módosítás
végrehajtásáért az érintett intézmény vezetője és a hivatal vezető
együttesen felelősek.
4. A kiadások teljesítése, bevételek
beszedése
4.1. A pénzgazdálkodás rendjét, a
kötelezettségvállalás, az ellenjegyzés, az érvényesítés és az utalványozás
részletes szabályait az intézményeknek a következők figyelembe vételével
kell szabályozni.
4.2.A kötelezettségvállalási és utalványozási
jogkört az ingatlan felújítások kivételével az intézmények gyakorolják.
4.3. A kötelezettségvállalások rendje
4.3.1 Kötelezettségvállalásra a -
4.2 pontban foglaltak kivételével - a intézmények vezetője vagy az
általa megbízott személy jogosult.
4.3.2 Az 50000 Ft-ot meghaladó kifizetésekre
irányuló kötelezettségvállalás csak írásban történhet.
4.3.3. Az intézményvezetők áruvásárlásra,
vagy szolgáltatás nyújtására irányuló megrendeléseiket ellenjegyzés végett
megküldik a hivatalnak. Megjelölik azt a szakfeladatot és a költségszámlát,
amelynek terhére majd a kifizetést teljesíteni kell.
4.3.4 Amennyiben a kötelezettség-vállalásra
a hivatal szerint nincs fedezet, "nem teljesíthető fedezethiány miatt"
megjegyzéssel visszaküldi az intézmény vezetőjének.
Amennyiben a kötelezettségvállalásnak van fedezete, a hivatal az ellenjegyzést
végrehajtja.
4.3.5 A kötelezettségvállalásokról
a intézmények - a kinevezés, illetve a folyamatos teljesítést tartalmazó
szerződések kivételével - analitikus nyilvántartást vezetnek.
4.4. A kötelezettségvállalás teljesítésének
igazolása:
4.4.1 A teljesült kötelezettségvállalás
szakmai igazolása a intézmények feladata. A szakmai teljesítést az intézmény
vezetője által erre külön felhatalmazott személy igazolhatja. Az eredeti
számlát kézjegyével látja el, továbbá az igazolólapot kitöltve csatolja
a számlához.(pl. karbantartás).
4.4.2 Eszközvásárlás esetén, az eredeti
számlán a intézmények rögzítik a nyilvántartásba vételezés tényét (nyilvántartás
száma, aláírás). A számlák egy másolati példánya az intézményeknél
marad, részletes szabályozása a III. pont alatt.
4.4.3 Az érvényesítés (a számla alaki,
számszaki és tartalmi ellenőrzése) a hivatal feladata.
4.5 Az utalványozás rendje:
Az
ingatlan felújításokat a hivatal vezetője, vagy az általa
felhatalmazott személy utalványozza. A intézmények vezetői
folyamatosan gyakorolják utalványozási jogkörüket, annak érdekében, hogy
utalások a fizetési határidőben teljesíthetők legyenek. Az utalványozás
minden esetben írásban történhet, az eredeti számlához csatolt utalványrendeletet
aláírásukkal és pecsétjükkel kell ellátni. Az utalványozott számlát átadó-átvevő
könyvvel kell az önálló gazdálkodóhoz eljuttatni, amelyből ki kell tűnnie
annak, hogy a számla kifizetéséig mely szervezetnél volt. Ennek alapján
megállapítható az esetleges késedelmességből eredő kamat mely szervezetet
terheli.
Az utalványozott
számlát a hivatal:
- érvényesíti (alaki, számszaki,
tartalmi ellenőrzés)
- ellenjegyzi (vezető vagy
az általa megbízott személy)
- a felszerelt (minden szükséges
melléklettel ellátott), pénzügyileg teljesített számlákat a napi
bankszámlakivonatnak megfelelően csoportosítva, időrendi sorrendben tárolja.
4.6. Az ellenjegyzés rendje:
A kötelezettség-vállalás
és utalványozás ellenjegyzésére az hivatal vezetője, vagy az általa
megbízott személy jogosult.
Az ellenjegyzési
jogkör gyakorlója az intézményektől beérkező kötelezettségvállalás (megrendelést,
szolgáltatási szerződéseket, megállapodásokat) ellenjegyzését megtagadhatja,
ha valamilyen szabálytalanságot észlel, vagy a fedezet nem áll rendelkezésre,
erről azonban az intézményt haladéktalanul köteles értesíteni.
Az utalványozás
(kifizetés) ellenjegyzése a kötelezettség-vállalás ellenjegyzésével azonos
módon történik. A kifizetés ellenjegyzését megtagadhatja fedezet hiányában,
vagy szabálytalanság észlelése során.
4.7 Bevételek beszedése:
4.7.1.Az intézményi ellátási díjakat
(ellátottak étkeztetése és egyéb ellátási díjak) a hatályos önkormányzati
rendeletben meghatározott mértékben az intézmények és a hivatal a
térítési díj kezelési szabályzat szerint szedi be. A beszedett díjakról
kiállított nyugta egy példányát a befizetőnek kell átadni, egy példányát
a két példányos időszaki pénztárjelentéshez kell csatolni.
4.7.2 A fenti eljárás vonatkozik
az alkalmazottak áltat fizetendő térítési díjak esetére is.
4.7.3 Az egészségügyi ellátás területén
különféle orvosi vizsgálatokért ( jogosítvány stb.), fogászati ellátásért
fizetendő térítési díjakról a háziorvosi rendelőben belső számlát állítanak
ki, melyet a beteg csekken fizet be.
4.7.4 A bérleti díjbevételekről az
intézmények által megkötött folyamatos vagy eseti szerződések alapján az
hivatal köteles a számlát kiállítani. Hátralék esetén fizetési felszólítást
küld a vevőnek, melyről az intézményt is értesíti.
Az intézmény a bérleti szerződés egy példányát 8 napon belül
megküldi, illetőleg ha a szerződés bármilyen oknál fogva az eredetiben
foglalt határidőnél előbb szűnik meg, akkor értesíti a hivatalt.
4.7.5 A felesleges vagyontárgyak
értékesítése esetén az intézmény írásos kérelme alap-ján számla kiállítási
kötelezettsége a hivatalnak van.
5 . A személyi juttatásokkal és
a munkaerővel való gazdálkodás szabályai
5.1 A intézmények vezetői önálló munkáltatói
és bérgazdál-kodási jogkört gyakorolnak. Ennek keretében a nem feladatelmaradásból
származó rendszeres személyi juttatás és munkavégzéshez kapcsolódó bérmegtakarítást
felhasználhatják, a 217/1998.(XII. 30.) Kormányrendelet 59.§-nak figyelembevételével.
A név szerinti, állásonkénti nyilvántar-tást, jelenléti ívet, hiányzásjelentést,
szabadság nyilvántartást stb. az önálló bérgazdálkodási jogköréből eredően
az intézmény köteles vezetni.
A személyi juttatások előirányzat felhasználását szükség szerint (jutalom
kifizetése előtt), egyezteti kell a hivatallal.
5.2 A képviselő-testülete által a
költségvetési rendelettel jóváhagyott létszámkerettel a intézmények önállóan
rendelkeznek, de a szakmai létszámot ennek során nem csökkenthetik.
5.3 A munkaügyi okmányok pontos kitöltéséért
az intézményvezető felel. A munkáltatói jogkört gyakorlók döntése alapján
az elkészített okmányok beérkezését követően, a hivatal az IMI rendszerben
a teljes körű számfejtési feladatokat elvégzi.
A munkavállalókkal kapcsolatos társadalombiztosítási ügyek (táppénz, családi
pótlék, TB kártya kiadása stb.) intézése az hivatal feladatát
ké-pezik, valamint a nyugdíjazáshoz szükséges dokumentumok összeállítása,
törvényben előírt számítások elvégzése, majd továbbítása a Nyugdíjintézet
felé.
5.4 Az ellenjegyzési jogkör gyakorlása
során a hivatal biztosítja, hogy a személyi juttatások felhasználása
a jogszabályoknak, belső szabályzatoknak és a kép-viselő-testület döntésének
megfelelően történjen.
5.5 A rendszeres személyi juttatások
számfejtéséhez a szükséges okmányok leadásának ha-táridejét a hivatal
határozza meg.
5.6 A személyi juttatásokhoz kötődő
adóalanyi feladatok ellátása a hivatal fel-adatát képezi.
6. A felújítási feladatok tervezése,
bonyolítása
6.1 Az intézmények tervezett felújítási
munkáinak bonyolítását (szerződéskötés, műszaki ellenőrzés, számlák
érvényesítése) a hivatal, az intézményvezető bevonásával végzi.
6.2 A felújítási feladatokra vonatkozó
kötelezettségvállaló, valamint az utalványozó a hivatal vezetője,
vagy által megbízott személy. A kötelezettségvállalást, valamint a szakmai
teljesítést az ezzel megbízott szakelőadónak és az intézményvezetőnek aláírásával
igazolni kell.
7. A pénzkezelés rendje
7.1 A pénzforgalom lebonyolítására
szolgáló számla: az OTP Kereskedelmi Bank Rt. Rétsági Fiókjánál vezetett
11741031-15451615 költségveté-si elszámolási számla.
A bankszámla
felett a hivatal jogosult rendelkezni.
7.2 A intézmények pénzforgalmukat
az erre a célra kialakított "Pénzkezelő helyen" bonyolítják. A készpénzt
napközben pénzkazettában, éjszaka tűzbiztos lemezszekrénybe (páncélszekrény,
faliszekrény) kell tartani, a megőrzés biz-tonsága érdekében.
7.3 A pénzkezelő helyen idegen pénz
vagy érték kezelése csak a intézmény igazgatójának engedélyével lehetséges.
Az idegen pénzeket elkülö-nítve kell tárolni.
7.4 A pénzkezelő helyen kell bonyolítani
a intézmények valamennyi pénzforgalmát, úgymint: az étkezési térítési díj
befizetéseket, eseti bérleti díjakból származó bevételeket, a különböző
túlfizetések (pl.: étkezési térítési díj) visszafizeté-sét, a készpénz
előleget stb.
7.5 A intézmények a készpénzkifizetések
teljesítésére készpénz ellát-mánnyal rendelkeznek, amelyből teljesíthetik
a különböző készpénzes dologi kifizeté-seket. Évvégén az elszámolással
egyidejűleg az ellátmány maradványát vissza kell fi-zetni, kintlévőség
nem lehet.
A készpénz mozgásáról kiadási és bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani,
valamint rovat elszámolási ívet, a térítési díjakról időszaki pénztárjelentést
kell vezetni az intézményeknél.
7.6 Az ellátmány feltöltésekor a
intézmény a számla eredeti példányá-val (a másolati példány a kiállított
kiadási és bevételi pénztárbizonylat melléklete) számol el az hivatal
felé. Az ellátmány felhasználásról rovat elszámolási ívet köteles két példányban
vezetni az intézmény, ami másolati példányát a hivatal az
ellenőrzést követően (esetleges javítások elvégzése utána) az intézménynek
visszaadja.
7.7 A készpénzben beszedett bevételek
kiadások teljesítésére nem fordíthatók, azt naponta, illetve a pénzintézeti
zárás után beszedett térítési díjat másnap reggel be kell fizetni
- a befizetés jogcímének megfelelően – a költségvetési elszámolási számlára.
7.8 Beszerzésre előleg kizárólag
a intézmény vezető-jének írásos kérelmére adható, - melynek tartalmaznia
kell a beszerzendő áruféleséget - maximum 15 napos (naptári nap) elszámolási
határidővel. Az elvitt előleg csak a ké-relemben meghatározott célra költhető.
Újabb előleg csak a korábban kiadott összeg elszámolása után vehető fel.
Kivételes esetben ettől el lehet térni, de csak külön enge-dély alapján.
7.9 Utólagos elszámolásra kiadott
készpénz - tankönyvsegély, táboroztatási támogatás stb. -elszámolási
határideje 30 nap, indokolt esetben írásos kérelemmel meghosszabbítható.
7.10 Ha az állandó készpénzellátmányként,
illetve előlegként felvett összegekről az elszá-molásra kötelezett határidőig
nem számol el, a hivatal vezető-je haladéktalanul köteles intézkedni.
7.11.A készpénz kezelés rendjéért
a intézmények vezetői a felelő-sek, akik gondoskodnak a pénz kezelésére
alkalmas személy megbízásáról.
7.12, A intézmények vezetői a pénzkezelés
részletes szabályait szabályzatban rögzítik. Gondoskodnak hogy a pénzkezelő,
gazdasági felada-tokat ellátó személy aláírásával ellátott "Felelősségi
nyilatkozattal" rendelkezzen.
III. A nyilvántartások vezetésének
rendje
1. Immateriális javak, tárgyi eszközök
és készletek analitikus nyilvántartásának munkamegosztási rendje.
1.1. Minden burottó 50.000 Ft
feletti gép, berendezés, eszköz nyilvántartását a hivatal vezeti. Az intézménynek
üzembe helyezési okmányt (bizonylatot) kell kiállítani, és a számla mellé
csatolni. A számla alapján a hivatal bevételi jegyet állít
ki és el-végzi a számítógépes analitikus nyilvántartásba vételt.
1.2.A bruttó 50.000 Ft alatti kis
értékű tárgyi eszközöket számla alapján az intézmény vételezi be. Vásárláskor
a számlára rá kell vezetni a bevételezés tényét oldalszám/ sorszám/ cikkszám
vagy készletszámla hivatkozással.
1.3. A intézménynek jelentési kötelezettsége
áll fenn az hivatal felé a vagyonába kerülő ajándékba kapott vagy iskolai,
óvodai alapítványi pénzből vásárolt és az intézménynek átadás - átvételi
jegyzékkel átadott eszközökről.
1.4. A munka és védőruházat nyilvántartásának,
az egyéni kartonoknak vezetése a számlák alapján az intézmények
feladata.
1.5. Egyéb készlet (élelmiszer
stb.) nyilvántartása szin-tén a intézmények feladata, mely azonos a 1.2.
pontban leírtakkal.
1.6 Az intézmények között átadásra
kerülő eszközökről a intézménynek átadás - átvételi bizonylatot
kell kiállítania. Az 50.000 Ft feletti értékű eszköz átadás bizonylatát
két példányban a hivatalnak meg kell küldeni a nyilvántartások
módosítása érdekében.
2 . A leltározási feladatok munkamegosztási
rendje
2.1. A költségvetési évről, december
31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket
minden évben leltározni kell.
A hivatal az év végi leltározás elvégzéséhez szakmai irány-mutatást
ad az intézmények részére.
Az iránymutatás alapján a intézmények elvégzik az év végi leltáro-zást
a készletek tényleges számbavételezésével december 31-i állapotnak megfelelő-en,
és az úgynevezett vagyon kimutatás nyomtatványon jelenti az önálló gazdálkodó-nak.
A nagy értékű eszközök leltá-rozása kétévenként történik, leltározási ütemterv
alapján, melyet a hivatal leltárellenőrei részvételével végez a intézmény.
Az év végi leltárt a folyamatosan vezetett analitikus kimutatás helyettesíti.
A leltárak összesítését és kiértékelését a hivatal végzi, melyben közre-működik
a intézmény.
2.2 Selejtezési feladatok munkamegosztási
rendje
A intézmények elkészítik az 50.000 Ft alatti saját hatáskörben nyilván-tartott
eszközök, készletek selejtezési javaslatát (írásban tételesen felsorolva
nyilvántartási szám, megnevezés, mennyiség, nyilvántartott érték, szükség
esetén szakvélemény a használhatatlanságról), és a hivatalnak
megküldi 2 pld -ban engedélyezés céljából. Valamennyi eszköz, valamint
készlet selejtezését a hivatal végzi, ennek előkészítése, dokumentálása
a intézmények feladata.
A feladatok elvégzését a hivatal Leltározási és Selejtezési Szabályzata,
valamint az intézményi sajátosságokat tartalmazó Leltározási és Selejte-zési
Szabályzat szerint kell végrehajtani. A leselejtezett eszközöket a jóváhagyott
jegy-zőkönyvek alapján az intézmény-nyilvántartásából ki kell vezetni,
és az intézmény gondoskodik az elszállításról, megsemmisítésről.
2.3 Az iskolai könyvtárak könyvtári
állományának nyilvántartását, leltározását, selej-tezését a hatályban lévő
3/1975. (VIL17.) KM-PM együttes rendelet alapján kell végrehajtani.
Ennek módját, gyakoriságát - a könyvállománynak megfelelően – az intézménynek
a saját Leltározási Szabályzatukban kelt rögzíteni. Mivel a tartós tankönyvek
is a könyvtári állomány részét képezik, ezek nyilvántartására is ki kell
térni.
IV. Könyvvezetés és beszámolási
kőtelezettség szabályozása
1. Szintetikus és analitikus nyilvántartások
1.1. Az önállóan és részben önálló
költségvetési szerv tevékenysége során előforduló, a vagyoni és pénzügyi
helyzetére kiható gazdasági eseményeiről a hivatal a kettős könyvvitel
rendszerében módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet
a költségve-tési év végével lezár.
1.2. A könyvvezetési és a beszámolási
kötelezettség teljesítése a hivatal feladata. A hivatal
a könyvvezetési és beszámolási feladatait, illetve kötelezettségeit a számvitelről
szóló 2000.évi C. törvény, az államháztartás szervezete-inek sajátos
beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét a 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelettel
szabályozza.
1.3 Az 1.2 pontban leírt szabályozásból
következik, hogy a intézmény külön számviteli politikát nem alakít ki,
a számviteli politika keretébe tartozó szabályzatot nem dolgozz ki.
1.4 A intézmények a hivatal
ügyviteli szabályzatában fog-laltak szerint címzetten reá háruló gazdálkodási,
számviteli adatszolgáltatási feladatok teljesítése során a hivatal
számviteli politikájában és az 1.3 pontban megnevezett szabályzatokban
foglaltak szerint jár el.
1.5 A hivatal teljes körűen
- elkülönülten - vezeti a intézmények főkönyvi könyvviteli nyilvántartásait,
és vezeti a "Könyvviteli elszámolások ügyviteli" rendjében meghatározott
- a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó - részletező analitikus nyilvántartásokat.
1.6.Az intézmény gazdasági eseményeihez
kapcsolódóan azokat az analitikus (részle-tező) nyilvántartásokat vezeti,
melyeket a hivatal a "Könyv-viteli elszámolási ügyviteli rendjében"
feladatkörébe utal.
1.7. Az intézmény az analitikus és
a főkönyvi számláin történő könyve-léshez a bizonylatokat a hivatal részére
az intézmény szolgáltatja, a "Könyvviteli elszámolások ügyviteli
rendjében" meghatározott módon és időben.
1.8 A hivatal és a intézmények
az általuk vezetett főkönyvi számlákat és analitikus nyilvántartásokat
negyed évente egyeztetik.
1.9 A számviteli mérleg alátámasztáshoz
az intézmény köteles elkészíte-ni a raktáron lévő anyagkészletéről a vagyonkimutatást,
leltár alapján. A mérleg adatainak alátámasztásához szükséges további dokumentumokat
a hivatal biztosítja.
1.10.A beszámolási és a könyvvezetési
kötelezettség teljesítéséhez a intézmények által szolgáltatott adatok,
bizonylatok valódiságáért a részben önálló intéz-mény vezetője személyében
felelős.
1.11. A hivatal pénzügyi csoportvezetője
gondoskodik a gazdálkodási, pénzügyi, számviteli tevékenység ellátásához
szükséges információk, adatok tájékoztatások intézményekhez történő eljuttatásáról,
átadásáról. Konzultációval, állásfoglalással segíti azok értelmezését,
végrehajtását.
V. A belsőellenőrzés szabályai
a pénzügyi-gazdasági feladatokra vonatkozóan
A intézményeknél a belsőellenőrzést
a hivatal és az intézmények együttműködve, Szabályzatban kialakítottak
szerint látják el.
1. A hivatal
belső ellenőrének feladatai
1.1 Belsőellenőrzést a Belső Ellenőrzési
Társulás belsőellenőre és a hivatal ezzel megbízott dolgozói
a Belső Ellenőr-zési Szabályzat és éves munkaterv alapján végzik.
1.2 Ellátják mindazokat az ellenőrzési
feladatokat, melyek az adott időszakban a munka tervben szerepel.
1.3 Az ellenőrzés során tett
megállapításokról, észrevételekről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely-ben
foglaltakat az ellenőrzött egység vezetője aláírásával vesz tudomásul.
A megálla-pított hiányosságok felszámolására az ellenőrzött egység vezetője
intézkedési tervet köteles készíteni.
1.4 A belső ellenőrzés feladata annak
megállapítása, hogy a vizsgált szerv az intézkedési tervben foglaltakat
határidőre és érdemben végrehajtotta. Ebbeli realizálási feladatát utóellenőrzés
keretében köteles végezni.
1.5 Az ellenőrzést végző végrehajtja
mindazokat a terven felüli úgynevezett célellenőrzéseket, informálódáso-kat
és egyéb, a vezetés munkáját segítő teendőket, melyekre esetenként megbízást
kap. Ezekről írásos jelentés formájában számol be.
2. Az intézmények ellenőrzési feladatai
2.1. A vezetői ellenőrzés, melyet
a vezetés minden szintjén ki kell alakítani. Vezetői ellen-őrzést végez
az intézményvezető, az intézmény vezető helyettes.
2.2. A vezetői ellenőrzés módszerei
- a gazdasági és más információk,
a rendszeres vagy eseti adatszolgáltatások el-lenőrzése, elemzése, értékelése,
- az aláírási jog gyakorlása,
kötelezettség vállalás, az utalványozás gyakorlása során a szakmai és gazdasági
kihatással járó intézkedések indokoltságának, szabályszerűségének vizsgálata,
- a beosztott vezetők
és dolgozók írásban és szóban történő beszámoltatása, tá-jékozódás a konkrét
feladat végrehajtásának helyzetéről, a szükséges vezetői beavatkozás lehetséges
irányairól,
- munkahelyeken végzett
helyszíni ellenőrzés.
2.3 A vezetői ellenőrzés során tapasztaltakról
szükség esetén írásos anyagot kell készíteni.
3. A tevékenység folyamatába épített
belsőellenőrzés
3.1 Az ellenőrzést a különböző gazdálkodási
szabályzatokban foglaltak alapján kell meg-határozni a következők figyelembevételével:
- a belső szabályozásnak
tartalmaznia kell a különböző folyamatok ellenőrzés szempontjából lényeges
műveleteinek kijelölését, a műveletek ellenőrzéseinek gyakoriságát, (pl.:
étkezési térítési díjak beszedése, túlóra, helyettesítés, szabad-ságok,
jelenléti ív.).
- a kijelölt műveletekhez kapcsolódó
ellenőrzés módját, rendszerességét, az ellen-őrzés követelményeit,
- az ellenőrzés eredményének
hasznosításával kapcsolatos előírásokat, a visszacsa-tolást, hogy kinek
kell jeleznie, milyen formában és mit kell tenni a hiba meg-szüntetésére,
esetleges ismétlődésének megakadályozása érdekében.
3.2 A tevékenység folyamatába épített
ellenőrzés során biztosítani kell, hogy az egyes fo-lyamatok megszakítás
nélkül ellenőrzésre kerüljenek.
3.3 A tevékenység folyamatába épített
belső ellenőrzésről szükség esetén írásos anyagot (feljegyzést) kell készíteni.
VI. Adatszolgáltatás
1. A hivatal kötelessége és felelőssége
A hivatal kötelezettsége és felelőssége
alábbiakban felsorolt adatszolgáltatás az intézmények nevében.
1.1. Az előirányzatok felhasználásáról
és bevételek alakulásáról minden hónap 15-ig információt szolgáltatni az
intézményeknek.
1.2. Féléves és éves költségvetési
beszámoló készítése, mely tartalmazza a részben önálló intézmények összesített
adatait.
1.3. Adóalanyi feladatok
- az általános forgalmi adóról havi, a rehabilitációs hozzájárulásról
és éves bevallást készít,
- IMI rendszeren keresztül
- kinevezés, átsorolás, jogviszony megszüntetésről folyamatosan,
- a nem rendszeres kifizetésekről tárgyhót követő hó 2-ig,
- a távolmaradási jelentést tárgyhót követő 5-ig,
- a változóbérek és szabadságokról tárgyhót követő 18-ig rendszeresen
adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Területi
Igazgatóságának
1.4. Az előzőekben fel nem sorolt
minden olyan - határidőre történő - adatszolgáltatás, kimutatás, statisztikai
jelentések készítése, melyet hatályos jogszabályok előírnak számára.
2. A intézmények kötelessége és
felelőssége
2.1. Az alkalmazásában álló munkavállalók
részére a járandóságok számfejtéséhez szükséges dokumentumok határidőre
történő leadása a hivatalnak.
2.2.A kifizetésre váró áruvásárlásra
és szolgáltatásnyújtásra irányuló kötelezettségvállalások, utalványozott
számlák, valamint azok mellékletei (szállítólevél, munka végzésének ` igazolása
stb.) időben történő leadása az előírt fizetési határidők betartása végett.
2.3 Év végi leltárak elkészítése
a megadott határidőre.
2.4 Állandó készpénz-ellátmány, valamint
a vásárlásra felvett előlegek elszámolása havonta II/7.9.és 7.10.
pontokban leírtak szerint.
Hatálybalépés
Rétság Város Önkormányzat Képviselő-testülete
100/2004. /X.28./ számú határozatával jóváhagyott Együttműködési
Megállapodást rendelkezéseit a Rétság Kistérség Többcélú Társulása kivételével
2004. november 1. napjától kell alkalmazni.
…………………………
intézményvezető
|
Mezőfi Zoltán
polgármester
|
1. számú melléklet
Részben önállóan gazdálkodó költségvetési
szervek
Sorszám
|
Intézmény neve
|
Intézmény címe
|
Törzsszáma
|
1.
|
Általános
Iskola |
2651 Rétság,
Iskola tér 1. |
451611202
|
2.
|
Napközi- otthonos
Óvoda |
2651 Rétság,
Mikszáth u. 6. |
451611201
|
3.
|
Egyesített
Egészségügyi és Szociális Intézmény |
2651 Rétság,
Korányi u. 4. |
451611203
|
4.
|
Hivatásos
Önkormányzati Tűzoltóság |
2651 Rétság,
Rákóczi út 20. |
451611218
|
5.
|
Rétság Kistérség
Többcélú Társulása |
2651 Rétság,
Rákóczi út 20. |
451611---
|
|