--
Bizonyára sokan
emlékeznek még, amikor a Parlamentben egyik csalódott frakcióvezető, már-már
kabaréba illő módon akár volt rá oka, akár nem csak egy dolgot tudott emlegetni:
"A miniszterelnök monnyon le". Nos Rétságon a PVB ülésén elhangzott egy
felszólítás, melynek az volt a tartalma, hogy a polgármester vagy vegye
végre komolyan a feladatát, vagy mondjon le és ne akadályozza a város fejlődését.
Az okok
Sajnos itt nem oktalanul, hanem nagyon is megindokoltan jutott oda
a javaslat tevője, hogy ezt a lehetőséget felveti, elvárja. Mert az őszi
ülésszak kezdetével éppen 10. hónapja működik a 2010-ben újraválasztott
testület. Valamilyen szempontból mérföldkő. A következő év feladataihoz
végképpen nem lehet a korábbi hozzáállással nekikezdeni, mert a feltételek
szigorúbbak, a pénzt pedig az elődök felélték. (Erről a Járóbeteg kapcsán
később.)
Az elemzés azzal kezdhető, hogy a polgármesteri teljesítménnyel való
elégedetlenség nem ezen testület találmánya. Az előző időszakban is többször
elhangzott hogy "a hivatal irányítatlan és vezetetlen". Hasonló kijelentéseket
gyakorta hallott a sokszor cirkusz számba menő testületi üléseken a tv
néző, a jelenlévő állampolgár. Tudjuk, de nem lehet elfelejteni, hogy ezek
a kijelentések a polgármestert mindenben támogató, a saját csapatához tartozó
képviselőktől hangottak el. Olyan képviselőktől, akik a jogszabályokkal
a törvényekkel ellentétben is megszavazták a polgármester megalapozatlan
ötleteit, a várost gazdasági csődhelyzetbe vivő elképzeléseit. Igen, elhangzott
az is, hogy "a város és a testület történelmi mélypontra süllyedt!". És
ez is egy polgármestert támogató képviselőtől! Sajnos igaza volt! Azzal
együtt, hogy a korábban bűnbaknak kikiáltott képviselők kisebbségben voltak,
senki nem töltötte be a "fék szerepét". Azt csináltak amait akartak. Sajnálatos
tény, hogy nem tudták bizonyítani féktelen terveik megvalósítását, csupán
a hitel mérhetetlenné emelésében.
A jelenlegi képviselő-testület ezzel az örökséggel kezdett el dolgozni.
Már az alakuló ülésen a korelnök (Dr. Szájbely Ernő) ismertette az előremutató
működésről megfogalmazott elképzeléseit,
amihez aztán lehetett csatlakozni, vagy tüntetően távolmaradni. Tény, hogy
mindenki helyeselte a végre valamilyen válzozások megfogalmazott irányát,
de végülis a napi munkában 4 képviselő maradt a "fronton". Így alakult,
ezt kár vitatni, de egyértelmű, hogy nem a többséget képviselő 4-ek szándéka
szerint, hiszen a beszéd fő üzenete az volt, hogy mindenkivel együtt tudunk
működni, aki a város fejlődése érdekében dolgozni akar. Látható az eredmény.
A testület megalakította bizottságait, és az előkészítő munka segítésére
tanácsnokokat bízott meg. Igazolódott is ennek létjogosultsága, ahol a
tanácsnokot nem felesleges akadékoskodónak tekintették. Minden mozzanatot
nem lehet itt felsorolni, de pl. meghatározta a testület - utasításba adta
a polgármesternek - hogy készítse el a város gazdasági programját. Utasításba
adta a városvezetésnek, hogy a hivatal átszervezéséről készítsen elfogadható
előterjesztést. Ez többszöri próbálkozásra nem sikerült. Csak olyat kaptunk
ami még több pénzt kér még áttekinthetetlenebb létszámnövelésre.
Látva, hogy az előző időszak polgármesteri gyakorlatához képest sem sok
semmi változik, a testület konkrét határozatokat hozott a munka beindítására.
Előírta a polgármester jelenlétét a hivatalban, az autóhasználatot a felesleges
utakkal kapcsolatban korlátozta, de ami ennél fontosabb: határozatokat
hozott, hogy mikor mit kell a polgármesternek végrehajtani a folyamatos
munka érdekében. Hát láthatóan senkit nem lep meg, hogy a hozott határozatok
nem kerültek végrehajtásra. A polgármester a számára minden ülésen a napirend
előtt kötelező feladatnak, "Tájékoztató a két testületi ülés közötti időszakban
az önkormányzat érdekében végzett polgármesteri munkáról" még a címét sem
olvasta el, így aztán nem is érthette, mit vár tőle a testület. Sorra nem
arról adott számot, hogy mit tett a városért, hanem pársoros kényszerirkálásokat
kaptunk protokolláris, meg sehol nem látott befektetőkkel való tárgyalásról,
amelyeknek aztán az égvilágon semilyen hozadéka nem lett.
A testület csirkuszok nélkül, de határozottan haladt kitűzött célja felé.
(Ez valószínűleg van akinek nem tetszett, hiszen több jel mutat arra, hogy
majd a 4-eket olyan helyzetbe hozzuk, hogy ne tudjanak produkálni semmit,
aztán majd jó a fejükre olvassuk.) Először az ülésvezetést szabályozta
az SzMSz-ben, majd látva a feladatok elszabotálását két alkalommal is szóban
(jegyzőkönyvi rögzítéssel) figyelmeztette a polgármestert, majd ezek hatástalanná
válása után írásbeli figyelmeztetésben is részesítette. A Járóbeteg közgyűlésébe
olyan személyt választott, aki valóban a városi érdekeket nézi és nem aszisztál
a város vagyonának jogsértő felhasználásához. (Húha, micsoda felzúdulás
a testületi kisebbség részéről, hogy mi lesz itt ha Zolika ezt nem csinálhatja
...)
Sajnálatosan a városvezetés stílusa és eredményessége egy jottányit sem
változott, csak a kibúvást igazolni hivatott szövegek tárháza szaporodott,
hogy milyen fontos a városnak, hogy a polgármester havonta legalább háromszor
hivatali autóval utazzon Miskolcra munkaügyi tanács(ért)ra. Hát nekünk
ez egyáltalán nem fontos, mert semmi látszata, semmi eredménye. Egyszóval
a mentegetőző szövegek szaporodtak, a kiadott feladatok nem indultak el.
Időközben nyilvánvalóvá vált, hogy a hivatalban az ügyek nemcsak hanyagul,
hanem - vezetői hanyagságnak is betudhatóan - bűncselekményi tényállásig
is
fajultak, több feljelentés történt, több ügyben vizsgálatok folynak.
A korábbi jegyző munkaviszonyának kölcsönös megegyezéssel való megszüntetése
után a testület felelős többsége elképzelései szerint elindult a hivatal
átszervezése. Létrejött a városgondnokság, és eredménye látszik. Határozott
utasításokat adtunk a bentlévő (városközpont rehabilitáció) pályázat szabályos
benyújtásához, jogsértő szerződések felbontásához és egyebekhez. Ezek nyögvenyelősen,
többszöri követelésre valahogyan beindultak. Határozott utasítások születtek
a rendezetlen temetői építkezés leállítására és megfelelő létesítmény megalkotására.
A felelőssé tett személyek ebben is csak húzták az időt, nem tették meg
ami kell. Rendkívüli üléseken kellett tervezőt, tervet kiválasztani, a
már kifizetett de le nem szállított (közvagyonból vásárolt de ideszállítani
"elfelejtett") építőanyagok sorsáról rendelkezni, szabályos közbeszerzések
kiírására a városközpont rehehabilitáció és a temető ügye mellett. A következő
lépés a kivitelező kiválasztása lesz sajnos szükségszerűen rendkívüli ülésen,
mert a városvezetésnek ráért majd 10 hónapig várni, hátha nem lesz semmi,
aztán lehet mocskolni a 4-eket, hogy leállították a szép álmokat, és semmi
nem történik ... Beköltözött a járóbetegbe az ügyelet, a tüdőgondozó, elkészült
a Laktanya utca ideiglenes világítása. Mindez a látványosabb része a munkának,
de elkészíült az év feszes, de tartható költségvetése, amelyet úgy látszik
csak a képviselők akarnak komolyan venni.
Mi lehet
tenni ilyen helyzetben?
A kérdés jogos, meddig tűrje a testület, hogy nyiltan hülyének nézik, és
még elhangzott szövegekben is felszólítják, hogy végezzék el azt a munkát
amit a polgármesternek kellene 450 ezer forintnyi javadalmazásért. (Hallgassák
csak meg a felvételt a gazdasági programmal kapcsolatban. Egyértelmű, hogy
a polgármesternek a választási kampányban is vállalt igéreteiből, az általa
okozott pénzügyi helyzet alapján kötelessége gazdasági programot készíteni,
ezt nem csináltathatja a képviselőkkel.)
Bizony a demokrácia szabályai szerint egy polgármester - ha sorozatosan
nem akar a testületi akaratnak megfelelni - igen nehéz erre kényszeríteni.
Ha a tisztséget nem a város érdekében vállalta, és nem akar azért dolgozni,
nemigen vannak valóságos eszközök a testület kezében. Voltak figyelmeztetések,
megfogalmazott feladatok. Mindhiába. Lehetne fegyelmit indítani, de ennek
semmi értelme nem látszik, csak az, hogy hónapokig húzódó ügyekkel nem
a köz érdekére fordítódna a testület energiája. Több megalapozott tény
alapján bőven lehetne bírósági feljelentést tenni, akár a polgármester
felfüggesztésével is. Járóbeteg pályázat nélküli pályázatírója, Tűzoltószertár,
CBA telek pályázat nélküli eladás, Jogsértően aláírt szerződések, stb.
(Új fejlemény, hogy már Budapesten képviselőket is gyanúsítanak amikor
szavazásukkal törvénytelenül értékesítettek ingatlant, itt is bizony ez
a tényállás fennforog. Kérdés mikor jut ide is figyelme az ügyészségnek?)
Szóval ok bőven van, akár bírósági utakat is járni. Sajnos ismerve az ebbéli
eljárások elhúzódását, a bírósági gyakorlat bizonytalanságát, újra csak
azt érnénk el, hogy a város működőképessége kerülne veszélybe a bizonytalan
időszakra, és hivatalnak, képviselő-testületnek egyaránt ez emésztené fel
az energiáját.
Azt lehet tenni, amit tettünk! Felhívni a polgármester figyelmét, hogy
vagy hatékonyan és eredményesen dolgozik a város érdekében, vagy ha ezt
nem akarja, csak látszattevékenységgel szeretné végiglébecolni a még hátralévő
3 évet, akkor inkább mondjon le és a város választhasson olyan vezetőtőt,
aki a fizetéséért meg is dolgozik. Igen, ha nem a magánérdek, hanem a város
sorsa lenne fontos számára, meg kellene fogadni a tanácsot és lemondani.
Mi a haszna egy ilyen felszólításnak? Jogilag az égvilágon semmi. De politikai
súlya mindenképpen van, hiszen látható, hogy a testület nem tűri a közügyekhez
való ilyettén hozzáállást. Nem is fogja tűrni, ha a polgármester nem változtat
- vagy így, vagy úgy - akkor bármilyen energiarabló, meg kell tenni a következő
lépéseket. Egyszerűen nem lehet elviselni, hogy fontos ügyekben nem történik
az égvilágon semmi. Olyan dolgokban amelyeket a képviselők, ha akarnák
sem végezhetnék el a polgármester helyett. Egyszerűen nem tárgyalópartnarek,
nem illetékesek, nem felhatalmazottak.
Pár ilyen dolgot e gondolatkör befejezéseként azért megemlítek, amely a
város gazdasági helyzetén valamit javítana, tehát elsőszámú kötelessége
lenne a polgármesternek ebben eljárni. Itt van mindjárt a laktanya telephely
megvásárlásával kapcsolatos kárigény. Szakértői vélemények megoszlanak
az összeg nagyságában, de jogosan követelhetünk 10 milliótól akár 300 millióig
kártérítést azért mert a megvásárolt ingatlant nem kaptuk birtokba, nem
használhattuk, közben sok kár keletkezett benne. Mi történt ezügyben többszöri
utasítás ellenére? Az égvilágon semmi! Egyetlen oldal előterjesztést nem
képes leírni és benyújtani a testület elé, hogy a következő lépéseket meghatározzuk.
A gazdasági program elkészítésének szabotálását már említettük. De ugyancsak
több 10, akár 80-100 milliós bevételt jelenthetne a felszabadult egészségügyi
ingatlanok hasznosítása. Írt eddig egyetlen oldal elképzelést javaslatokkal,
arra nézve hogy dönthessünk? Nem írt! Annak ellenére nem hogy erre többször
utasítva lett. Nincs szerződés a középiskolával az ingatlanhasználat tárgyában,
és úgy tűnik nem is igen akar. Csak a zavarosban halászni. No más bevételnövelő
lehetőségeket nem is említek, éppen elég ez a pár tétel, ahol láthatóan
10 milliókat lógatunk ki az ablakon, miközben az előző időszak örökségeként
140 milliós hitele van a városnak, amelynek csak a kamata évente 10-20
millió olyan kiadást eredményez, amelyet valóban az intézményekre lehetne
fordítani.
Nos ahhoz, hogy a polgármester megfeleljen a feladatainak, ezekben (is)
kellene nagyon határozott lépéseket letenni a testület asztalára.
A járóbetegről
Két témában is a testület elé került a járóbetegellátó ügye. Egy mérlegbeszámoló,
amely az építési beruházásokkal kapcsolatos, a másik a működés fedezetét
kéri. Mindkettőnek érdemes meghallgatni a vitáját a melléklet videón. Nagyon
tanulságos!
Ma már egyértelmű, hogy a járóbetegeállátó a választási kampányidőszakban
olyan presztizsberuházás, amely fedezetét az előző MSZP kormány biztosította
a városnak, de a hibás felfogással (környező települések részvétele nélkül
is építkezés) a korábbi testület olyan terhet tett az utódok vállára, amely
minden mástól elveszi a forrásokat. Na ja, ismerjük jeles képviselőnk igéretét,
hogy ez nem ugrás a sötétbe, hanem ugrálás a fénybe, és nem is érti miért
akadékoskodnak egyesek, mert ez az egész egy forintjába nem fog kerülni
a 3000 rétsági embernek. Ma már látható, hogy nagyon is sokba kerül, hiszen
a kötelező alepellátás lehetőségeit is szűkíteni vagyunk kénytelenek, hogy
ne essünk abba a csapdába, mely szerint a járóbeteg bukása egyértelműen
jelenti a város bukását, hiszen akkor 912 milliót kell visszafizetni. Ha
lenne miből.
Az iratokhoz csatolt kimutatásból is láthatóan, eddig 216 millió az az
egy forint se! És ez még nem a végső számla, mert a pályázati pénzből több
tételt nem fizenek ki, ami nem felel meg a kiírásnak és a szerződésnek,
de elköltötték. Így az is a város nyakába marad. Meg a kimutatás nem számol
a hitelek kamataival, ami legalább 60-80 millió a futamidő végére. Nyugodtam
mérleget vonhatunk, hogy 300 millióba mérik azt az 1 forintba sem kerülő
felelőtlen szavazgatást. (Ebből következik, hogy minden helyi polgárnak
100 ezer forintja bánja. Egy négytagú családnak az adójából 400 ezer(!)
jut erre! Ezt az összeget lehettet volna saját komfortjának, kevesebb adójának,
útépítésének, iskolafenntartásának javítására, stb. fordítani.)
Igen bizony egy ilyen kérdésben meg kellett volna kérdezni a lakosságot,
hogy akarja-e? És akarja-e hogy a legrosszabb helyre, a szemétdomb közepére,
minden korábbi rendelőtől 600 méterrel távolabbra, járhatatlan utak végére
kerüljön az építkezés. Lehet hogy más lett volna a lakosság véleménye.
Ebből a 300 millió forintból ugyanis fénybe ugrálás nélkül teljesen ki
lehett volna stafírungozni a várost egészségügyi központ, iskola, utak,
felújításától kezdve minden mással együtt.
A járóbeteg
működése
A következő nagy falat az, hogy mennyi pénzt visz el az új intézmény évente,
és azt miből is. Sokat, és nincs miből! Hiába tépték a szájukat egyesek,
hogy majd az új kormány a maga kétharmadával mennyire megsegíti a járóbeteget,
ebből semmi nem lett, sőt a jelenlegi rezsim egészségfejlesztési politikájában
nem is szerepel a járóbetegellátókkal való foglalkozás.
A képviselő-testület előrelátóan elkülönített a járóbetegállátó működési
költségeire 2011 évre (ami ugyan csak áprilistól kezdte meg működését)
mintegy 35 millió fointot. Ezt szigorú felügyelettel és tervszerűen biztosítja
is. Egy hatalmas baj van. Már-már ésszerűtlen takarékossággal is ez a pénz
nem elég! Még ebben az esztendőben kér az intézmény legalább 10-12 millió
fointot. Megkérdeztem, hogy mi lesz akkor, ha a város nem tud adni. Az
intézményvezető válasza, hogy akkor el kell küldeni orvosokat, be kell
zárni rendeléseket. Magyarul lehúzhatják a rolót. Mi meg fizethetjük vissza
a 920 milliót kamataival együtt. Szép kis zsarolás, de sajnos várható volt.
Egy hatalmas baj van, hogy valóban nincs a városnak pénze, (sem bankjegynyomdája)
és ha mindenképpen kénytelen ezt a pénzt előteremteni, bizony óvodától,
iskolától, művelődéstől, sporttól, útépítéstől, szociális támogatásból
és más kötelező feladatokból lesz kénytelen elvonni. Csak azért mert hitelre
már Rétságnak nincsenek lehetőségei.
Hogyan kapcsolódik
ez a két téma?
Befejezésként talán nem is szükséges rávilágítani az összefüggésekre. Megörököltünk
140 millió hitelt (magyarul hiányt) kamataival együtt, amit nyögni kell.
Ugyanakkor a város vakon magára vállalt olyan kötelezettségeket, ami sok-sok
millióval terhelik a kasszát. Iskolabusz, Járóbetegellátó, Középiskola,
stb. Jó lenne mindez, ha lenne miből. Sajnos nincs miből. És az a legszomorúbb,
hogy a testület ma kisebbségben lévő tagjai, akik elkövetői, megszavazói
voltak mindennek ami ezt a helyzetet előídézik, semmit nem tesznek a kár
tompításáért. A polgármester a kisújját nem mozdítja, hogy a ténylegesen
értékesíthető ingatlanvagyonból, a jogszerűen járó kártérítésből, a laktanya
épületeiből egyetlen forint is befollyon és mérsékelje a gondokat. Mert
előre látható a járóbeteg működési hiánya következő egész esztendőben el
fogja érni az 50-60 milliót, amit még 4 éven keresztül elő kell teremteni.
Belegondolni is rémes mi lesz, ha a város megnyeri a városközpont rehabilitációs
pályázatot. Igen az örvendetes lenne, mert épülhetne valami, de az újabb
nemlétező pénzeket igényel. Bevétel nélkül nincs miből. És belegondolni
is szörnyű, mi lesz ezzel a várossal, ha kormányzati intézkedések következtében
- pl iskolák állami kézbe vétele - elvonják a települések iparűzési adóját.
Ennek a városnak az maga a katasztrófa, mert ma az egyetlen hasznosítható
bevétel a csordogáló állami finanszírozás mellett.
És akkor ennek a tetejében a polgármester nem teszi meg amit megkövetel
a tisztesség, a választói akarat. Nem dolgozik a megbizatásának, a vállalásának
megfelelően. A porhintésnek véget kellene vetni, és új kerékvágásba terelni
azt a kizökkent munkakört, hogy városvezetési megbizatás rendeltetésének
megfelelően lássa el. Türelmünk volt eddig is, és még egy kicsit lesz is.
De ha ez nem segít, és nem eredményez hathatós változást, akkor csak azt
lehet javasolni: A polgármester mondjon le! Neki is meg a városnak
is az lenne a jobb!
GiK
-