Bizonyára sokan emlékeznek még, amikor a Parlamentben egyik csalódott frakcióvezető, már-már kabaréba illő módon akár volt rá oka, akár nem csak egy dolgot tudott emlegetni: "A miniszterelnök monnyon le". Nos Rétságon a PVB ülésén elhangzott egy felszólítás, melynek az volt a tartalma, hogy a polgármester vagy vegye végre komolyan a feladatát, vagy mondjon le és ne akadályozza a város fejlődését.

Az okok
    Sajnos itt nem oktalanul, hanem nagyon is megindokoltan jutott oda a javaslat tevője, hogy ezt a lehetőséget felveti, elvárja. Mert az őszi ülésszak kezdetével éppen 10. hónapja működik a 2010-ben újraválasztott testület. Valamilyen szempontból mérföldkő. A következő év feladataihoz végképpen nem lehet a korábbi hozzáállással nekikezdeni, mert a feltételek szigorúbbak, a pénzt pedig az elődök felélték. (Erről a Járóbeteg kapcsán később.)
      Az elemzés azzal kezdhető, hogy a  polgármesteri teljesítménnyel való elégedetlenség nem ezen testület találmánya. Az előző időszakban is többször elhangzott hogy "a hivatal irányítatlan és vezetetlen". Hasonló kijelentéseket gyakorta hallott a sokszor cirkusz számba menő testületi üléseken a tv néző, a jelenlévő állampolgár. Tudjuk, de nem lehet elfelejteni, hogy ezek a kijelentések a polgármestert mindenben támogató, a saját csapatához tartozó képviselőktől hangottak el. Olyan képviselőktől, akik a jogszabályokkal a törvényekkel ellentétben is megszavazták a polgármester megalapozatlan ötleteit, a várost gazdasági csődhelyzetbe vivő elképzeléseit. Igen, elhangzott az is, hogy "a város és a testület történelmi mélypontra süllyedt!". És ez is egy polgármestert támogató képviselőtől! Sajnos igaza volt! Azzal együtt, hogy a korábban bűnbaknak kikiáltott képviselők kisebbségben voltak, senki nem töltötte be a "fék szerepét". Azt csináltak amait akartak. Sajnálatos tény, hogy nem tudták bizonyítani féktelen terveik megvalósítását, csupán a hitel mérhetetlenné emelésében.
      A jelenlegi képviselő-testület ezzel az örökséggel kezdett el dolgozni. Már az alakuló ülésen a korelnök (Dr. Szájbely Ernő) ismertette az előremutató működésről megfogalmazott elképzeléseit, amihez aztán lehetett csatlakozni, vagy tüntetően távolmaradni. Tény, hogy mindenki helyeselte a végre valamilyen válzozások megfogalmazott irányát, de végülis a napi munkában 4 képviselő maradt a "fronton". Így alakult, ezt kár vitatni, de egyértelmű, hogy nem a többséget képviselő 4-ek szándéka szerint, hiszen a beszéd fő üzenete az volt, hogy mindenkivel együtt tudunk működni, aki a város fejlődése érdekében dolgozni akar. Látható az eredmény.
      A testület megalakította bizottságait, és az előkészítő munka segítésére tanácsnokokat bízott meg. Igazolódott is ennek létjogosultsága, ahol a tanácsnokot nem felesleges akadékoskodónak tekintették. Minden mozzanatot nem lehet itt felsorolni, de pl. meghatározta a testület - utasításba adta a polgármesternek - hogy készítse el a város gazdasági programját. Utasításba adta a városvezetésnek, hogy a hivatal átszervezéséről készítsen elfogadható előterjesztést. Ez többszöri próbálkozásra nem sikerült. Csak olyat kaptunk ami még több pénzt kér még áttekinthetetlenebb létszámnövelésre.
      Látva, hogy az előző időszak polgármesteri gyakorlatához képest sem sok semmi változik, a testület konkrét határozatokat hozott a munka beindítására. Előírta a polgármester jelenlétét a hivatalban, az autóhasználatot a felesleges utakkal kapcsolatban korlátozta, de ami ennél fontosabb: határozatokat hozott, hogy mikor mit kell a polgármesternek végrehajtani a folyamatos munka érdekében. Hát láthatóan senkit nem lep meg, hogy a hozott határozatok nem kerültek végrehajtásra. A polgármester a számára minden ülésen a napirend előtt kötelező feladatnak, "Tájékoztató a két testületi ülés közötti időszakban az önkormányzat érdekében végzett polgármesteri munkáról" még a címét sem olvasta el, így aztán nem is érthette, mit vár tőle a testület. Sorra nem arról adott számot, hogy mit tett a városért, hanem pársoros kényszerirkálásokat kaptunk protokolláris, meg sehol nem látott befektetőkkel való tárgyalásról, amelyeknek aztán az égvilágon semilyen hozadéka nem lett.
     A testület csirkuszok nélkül, de határozottan haladt kitűzött célja felé. (Ez valószínűleg van akinek nem tetszett, hiszen több jel mutat arra, hogy majd a 4-eket olyan helyzetbe hozzuk, hogy ne tudjanak produkálni semmit, aztán majd jó a fejükre olvassuk.) Először az ülésvezetést szabályozta az SzMSz-ben, majd látva a feladatok elszabotálását két alkalommal is szóban (jegyzőkönyvi rögzítéssel) figyelmeztette a polgármestert, majd ezek hatástalanná válása után írásbeli figyelmeztetésben is részesítette. A Járóbeteg közgyűlésébe olyan személyt választott, aki valóban a városi érdekeket nézi és nem aszisztál a város vagyonának jogsértő felhasználásához. (Húha, micsoda felzúdulás a testületi kisebbség részéről, hogy mi lesz itt ha Zolika ezt nem csinálhatja ...)
      Sajnálatosan a városvezetés stílusa és eredményessége egy jottányit sem változott, csak a kibúvást igazolni hivatott szövegek tárháza szaporodott, hogy milyen fontos a városnak, hogy a polgármester havonta legalább háromszor hivatali autóval utazzon Miskolcra munkaügyi tanács(ért)ra. Hát nekünk ez egyáltalán nem fontos, mert semmi látszata, semmi eredménye. Egyszóval a mentegetőző szövegek szaporodtak, a kiadott feladatok nem indultak el.
      Időközben nyilvánvalóvá vált, hogy a hivatalban az ügyek nemcsak hanyagul, hanem - vezetői hanyagságnak is betudhatóan - bűncselekményi tényállásig is fajultak, több feljelentés történt, több ügyben vizsgálatok folynak.
     A korábbi jegyző munkaviszonyának kölcsönös megegyezéssel való megszüntetése után a testület felelős többsége elképzelései szerint elindult a hivatal átszervezése. Létrejött a városgondnokság, és eredménye látszik. Határozott utasításokat adtunk a bentlévő (városközpont rehabilitáció) pályázat szabályos benyújtásához, jogsértő szerződések felbontásához és egyebekhez. Ezek nyögvenyelősen, többszöri követelésre valahogyan beindultak. Határozott utasítások születtek a rendezetlen temetői építkezés leállítására és megfelelő létesítmény megalkotására. A felelőssé tett személyek ebben is csak húzták az időt, nem tették meg ami kell. Rendkívüli üléseken kellett tervezőt, tervet kiválasztani, a már kifizetett de le nem szállított (közvagyonból vásárolt de ideszállítani "elfelejtett") építőanyagok sorsáról rendelkezni, szabályos közbeszerzések kiírására a városközpont rehehabilitáció és a temető ügye mellett. A következő lépés a kivitelező kiválasztása lesz sajnos szükségszerűen rendkívüli ülésen, mert a városvezetésnek ráért majd 10 hónapig várni, hátha nem lesz semmi, aztán lehet mocskolni a 4-eket, hogy leállították a szép álmokat, és semmi nem történik ... Beköltözött a járóbetegbe az ügyelet, a tüdőgondozó, elkészült a Laktanya utca ideiglenes világítása. Mindez a látványosabb része a munkának, de elkészíült az év feszes, de tartható költségvetése, amelyet úgy látszik csak a képviselők akarnak komolyan venni.

Mi lehet tenni ilyen helyzetben?
     A kérdés jogos, meddig tűrje a testület, hogy nyiltan hülyének nézik, és még elhangzott szövegekben is felszólítják, hogy végezzék el azt a munkát amit a polgármesternek kellene 450 ezer forintnyi javadalmazásért. (Hallgassák csak meg a felvételt a gazdasági programmal kapcsolatban. Egyértelmű, hogy a polgármesternek a választási kampányban is vállalt igéreteiből, az általa okozott pénzügyi helyzet alapján kötelessége gazdasági programot készíteni, ezt nem csináltathatja a képviselőkkel.)
      Bizony a demokrácia szabályai szerint egy polgármester - ha sorozatosan nem akar a testületi akaratnak megfelelni - igen nehéz erre kényszeríteni. Ha a tisztséget nem a város érdekében vállalta, és nem akar azért dolgozni, nemigen vannak valóságos eszközök a testület kezében. Voltak figyelmeztetések, megfogalmazott feladatok. Mindhiába. Lehetne fegyelmit indítani, de ennek semmi értelme nem látszik, csak az, hogy hónapokig húzódó ügyekkel nem a köz érdekére fordítódna a testület energiája. Több megalapozott tény alapján bőven lehetne bírósági feljelentést tenni, akár a polgármester felfüggesztésével is. Járóbeteg pályázat nélküli pályázatírója, Tűzoltószertár, CBA telek pályázat nélküli eladás, Jogsértően aláírt szerződések, stb. (Új fejlemény, hogy már Budapesten képviselőket is gyanúsítanak amikor szavazásukkal törvénytelenül értékesítettek ingatlant, itt is bizony ez a tényállás fennforog. Kérdés mikor jut ide is figyelme az ügyészségnek?) Szóval ok bőven van, akár bírósági utakat is járni. Sajnos ismerve az ebbéli eljárások elhúzódását, a bírósági gyakorlat bizonytalanságát, újra csak azt érnénk el, hogy a város működőképessége kerülne veszélybe a bizonytalan időszakra, és hivatalnak, képviselő-testületnek egyaránt ez emésztené fel az energiáját.
      Azt lehet tenni, amit tettünk! Felhívni a polgármester figyelmét, hogy vagy hatékonyan és eredményesen dolgozik a város érdekében, vagy ha ezt nem akarja, csak látszattevékenységgel szeretné végiglébecolni a még hátralévő 3 évet, akkor inkább mondjon le és a város választhasson olyan vezetőtőt, aki a fizetéséért meg is dolgozik. Igen, ha nem a magánérdek, hanem a város sorsa lenne fontos számára, meg kellene fogadni a tanácsot és lemondani.
     Mi a haszna egy ilyen felszólításnak? Jogilag az égvilágon semmi. De politikai súlya mindenképpen van, hiszen látható, hogy a testület nem tűri a közügyekhez való ilyettén hozzáállást. Nem is fogja tűrni, ha a polgármester nem változtat - vagy így, vagy úgy - akkor bármilyen energiarabló, meg kell tenni a következő lépéseket. Egyszerűen nem lehet elviselni, hogy fontos ügyekben nem történik az égvilágon semmi. Olyan dolgokban amelyeket a képviselők, ha akarnák sem végezhetnék el a polgármester helyett. Egyszerűen nem tárgyalópartnarek, nem illetékesek, nem felhatalmazottak.
     Pár ilyen dolgot e gondolatkör befejezéseként azért megemlítek, amely a város gazdasági helyzetén valamit javítana, tehát elsőszámú kötelessége lenne a polgármesternek ebben eljárni. Itt van mindjárt a laktanya telephely megvásárlásával kapcsolatos kárigény. Szakértői vélemények megoszlanak az összeg nagyságában, de jogosan követelhetünk 10 milliótól akár 300 millióig kártérítést azért mert a megvásárolt ingatlant nem kaptuk birtokba, nem használhattuk, közben sok kár keletkezett benne. Mi történt ezügyben többszöri utasítás ellenére? Az égvilágon semmi! Egyetlen oldal előterjesztést nem képes leírni és benyújtani a testület elé, hogy a következő lépéseket meghatározzuk. A gazdasági program elkészítésének szabotálását már említettük. De ugyancsak több 10, akár 80-100 milliós bevételt jelenthetne a felszabadult egészségügyi ingatlanok hasznosítása. Írt eddig egyetlen oldal elképzelést javaslatokkal, arra nézve hogy dönthessünk? Nem írt! Annak ellenére nem hogy erre többször utasítva lett. Nincs szerződés a középiskolával az ingatlanhasználat tárgyában, és úgy tűnik nem is igen akar. Csak a zavarosban halászni. No más bevételnövelő lehetőségeket nem is említek, éppen elég ez a pár tétel, ahol láthatóan 10 milliókat lógatunk ki az ablakon, miközben az előző időszak örökségeként 140 milliós hitele van a városnak, amelynek csak a kamata évente 10-20 millió olyan kiadást eredményez, amelyet valóban az intézményekre lehetne fordítani.
      Nos ahhoz, hogy a polgármester megfeleljen a feladatainak, ezekben (is) kellene nagyon határozott lépéseket letenni a testület asztalára.

A járóbetegről
      Két témában is a testület elé került a járóbetegellátó ügye. Egy mérlegbeszámoló, amely az építési beruházásokkal kapcsolatos, a másik a működés fedezetét kéri. Mindkettőnek érdemes meghallgatni a vitáját a melléklet videón. Nagyon tanulságos!
      Ma már egyértelmű, hogy a járóbetegeállátó a választási kampányidőszakban olyan presztizsberuházás, amely fedezetét az előző MSZP kormány biztosította a városnak, de a hibás felfogással (környező települések részvétele nélkül is építkezés) a korábbi testület olyan terhet tett az utódok vállára, amely minden mástól elveszi a forrásokat. Na ja, ismerjük jeles képviselőnk igéretét, hogy ez nem ugrás a sötétbe, hanem ugrálás a fénybe, és nem is érti miért akadékoskodnak egyesek, mert ez az egész egy forintjába nem fog kerülni a 3000 rétsági embernek. Ma már látható, hogy nagyon is sokba kerül, hiszen a kötelező alepellátás lehetőségeit is szűkíteni vagyunk kénytelenek, hogy ne essünk abba a csapdába, mely szerint a járóbeteg bukása egyértelműen jelenti a város bukását, hiszen akkor 912 milliót kell visszafizetni. Ha lenne miből.
      Az iratokhoz csatolt kimutatásból is láthatóan, eddig 216 millió az az egy forint se! És ez még nem a végső számla, mert a pályázati pénzből több tételt nem fizenek ki, ami nem felel meg a kiírásnak és a szerződésnek, de elköltötték. Így az is a város nyakába marad. Meg a kimutatás nem számol a hitelek kamataival, ami legalább 60-80 millió a futamidő végére. Nyugodtam mérleget vonhatunk, hogy 300 millióba mérik azt az 1 forintba sem kerülő felelőtlen szavazgatást. (Ebből következik, hogy minden helyi polgárnak 100 ezer forintja bánja. Egy négytagú családnak az adójából 400 ezer(!) jut erre! Ezt az összeget lehettet volna saját komfortjának, kevesebb adójának, útépítésének, iskolafenntartásának javítására, stb. fordítani.)
     Igen bizony egy ilyen kérdésben meg kellett volna kérdezni a lakosságot, hogy akarja-e? És akarja-e hogy a legrosszabb helyre, a szemétdomb közepére, minden korábbi rendelőtől 600 méterrel távolabbra, járhatatlan utak végére kerüljön az építkezés. Lehet hogy más lett volna a lakosság véleménye. Ebből a 300 millió forintból ugyanis fénybe ugrálás nélkül teljesen ki lehett volna stafírungozni a várost egészségügyi központ, iskola, utak, felújításától kezdve minden mással együtt.

A járóbeteg működése
     A következő nagy falat az, hogy mennyi pénzt visz el az új intézmény évente, és azt miből is. Sokat, és nincs miből! Hiába tépték a szájukat egyesek, hogy majd az új kormány a maga kétharmadával mennyire megsegíti a járóbeteget, ebből semmi nem lett, sőt a jelenlegi rezsim egészségfejlesztési politikájában nem is szerepel a járóbetegellátókkal való foglalkozás.
     A képviselő-testület előrelátóan elkülönített a járóbetegállátó működési költségeire 2011 évre (ami ugyan csak áprilistól kezdte meg működését)  mintegy 35 millió fointot. Ezt szigorú felügyelettel és tervszerűen biztosítja is. Egy hatalmas baj van. Már-már ésszerűtlen takarékossággal is ez a pénz nem elég! Még ebben az esztendőben kér az intézmény legalább 10-12 millió fointot. Megkérdeztem, hogy mi lesz akkor, ha a város nem tud adni. Az intézményvezető válasza, hogy akkor el kell küldeni orvosokat, be kell zárni rendeléseket. Magyarul lehúzhatják a rolót. Mi meg fizethetjük vissza a 920 milliót kamataival együtt. Szép kis zsarolás, de sajnos várható volt.
     Egy hatalmas baj van, hogy valóban nincs a városnak pénze, (sem bankjegynyomdája) és ha mindenképpen kénytelen ezt a pénzt előteremteni, bizony óvodától, iskolától, művelődéstől, sporttól, útépítéstől, szociális támogatásból és más kötelező feladatokból lesz kénytelen elvonni. Csak azért mert hitelre már Rétságnak nincsenek lehetőségei.

Hogyan kapcsolódik ez a két téma?
     Befejezésként talán nem is szükséges rávilágítani az összefüggésekre. Megörököltünk 140 millió hitelt (magyarul hiányt) kamataival együtt, amit nyögni kell. Ugyanakkor a város vakon magára vállalt olyan kötelezettségeket, ami sok-sok millióval terhelik a kasszát. Iskolabusz, Járóbetegellátó, Középiskola, stb. Jó lenne mindez, ha lenne miből. Sajnos nincs miből. És az a legszomorúbb, hogy a testület ma kisebbségben lévő tagjai, akik elkövetői, megszavazói voltak mindennek ami ezt a helyzetet előídézik, semmit nem tesznek a kár tompításáért. A polgármester a kisújját nem mozdítja, hogy a ténylegesen értékesíthető ingatlanvagyonból, a jogszerűen járó kártérítésből, a laktanya épületeiből egyetlen forint is befollyon és mérsékelje a gondokat. Mert előre látható a járóbeteg működési hiánya következő egész esztendőben el fogja érni az 50-60 milliót, amit még 4 éven keresztül elő kell teremteni.
     Belegondolni is rémes mi lesz, ha a város megnyeri a városközpont rehabilitációs pályázatot. Igen az örvendetes lenne, mert épülhetne valami, de az újabb nemlétező pénzeket igényel. Bevétel nélkül nincs miből. És belegondolni is szörnyű, mi lesz ezzel a várossal, ha kormányzati intézkedések következtében - pl iskolák állami kézbe vétele - elvonják a települések iparűzési adóját. Ennek a városnak az maga a katasztrófa, mert ma az egyetlen hasznosítható bevétel a csordogáló állami finanszírozás mellett.
     És akkor ennek a tetejében a polgármester nem teszi meg amit megkövetel a tisztesség, a választói akarat. Nem dolgozik a megbizatásának, a vállalásának megfelelően. A porhintésnek véget kellene vetni, és új kerékvágásba terelni azt a kizökkent munkakört, hogy városvezetési megbizatás rendeltetésének megfelelően lássa el. Türelmünk volt eddig is, és még egy kicsit lesz is. De ha ez nem segít, és nem eredményez hathatós változást, akkor csak azt lehet javasolni: A polgármester mondjon le! Neki is meg a városnak is az lenne a jobb!