Miért rendkívüli
     Ismét csak felmerül a kérdés, miért is kellett ezeket rendkívüli ülés keretében tárgyalni. Úgy látszik ismét megjelenik az a rossz gyakorlat, hogy amit tervszerű munkával nem lehetett megoldani, azt a nyilvánosság kizárásával szűk körben, tv közvetítés nélkül el lehet dönteni. Ami persze érdekesebb, hogy kiküldött anyagok nélkül, bizottsági viták nélkül kerül sor mindezekre. Ha fontos, és előre nem látható, hát akkor tényleg kell a rendkívüli. Csakhogy ez pontosan látható volt előre. Már a közbeszerzési ajánlatkérésekben is szerepelt, hogy mikor van borítékbontás, mikor kell döntésnek lenni, és legkésőbb február 27-én aláírt szerződésnek kell lennie. Tehát pontosan lehetett tudni, mik a terminusok. Már a munkaterv készítésekor eleve be kellett volna ütemezni ilyen ülést. Nem tették. Vagy a februárit erre az időpontra ütemezni, vagy a pályázatot a februárihoz. Mert volt ugyan hó közepén egy tanácskozási nap, az előrehozást a költségvetés mielőbbi megszavazásával indokolták. Csakhogy az is látható volt, hogy nem lesz megszavazott költségvetés, hiszen koncepciótlanul, konszenzus nélkül nem is várható, hogy a többség igent mond a megvalósíthatatlan számhalmazra.
     No aztán az is tény, hogy volt már egy ülés egy hete, (jegyzői pályázat kiírása, és ugyancsak költségvetési ügyek) meg lesz a jövő hét kedden is (polgármesterrel szemben indított fegyelmi) és még nagyon valószínű, hogy lesz március 26. előtt még egy, amin újra megkísérelnék a lehetetlennek látszót: megszavaztatni a költségvetést.
     Kicsit is előrelátó tervezéssel tehát lehetett volna a három rendkívüliből legalább egy tv közvetítéses rendes ülést ütemezni, rendes előkészítéssel, meghívóval és mindennel ami kell.

Az első rendkívüliség
     Hosszú idő után végre a városháza kis tanácskozó termében tartották az ülést. A lomtár jelleget nagyrészt felszámolták, bár láthatóan ez teljesen nem sikeredett. Számítógéphalmazok „díszítették” a teret több helyen is. Mindenesetre visszakerültek az asztalok és a székek.  (Így viszont a díszteremben nincsenek asztalok. Ha már olyan nagy felújítás volt a hivatalban, igazán lehetett volna venni 4 új asztalt, így a díszteremben is bármikor lehetne tárgyalni, és a kis tanácskozó teremben is. Ez nem közvetlenül kapcsolódik a témához, de ha már szóba került, nemigen hihető, hogy 20 milliós költséggel, jelentős túllépéssel megvalósított – a rendbetett helyeken tényleg időszerű és ízléses – felújítás mellett nem jutna 50-60 ezer forint megfelelő bútorra.) 

A második rendkívüliség
     Az egyszerű résztvevő állampolgárnak feltűnhetett, hogy Dr. Katona Ernő alpolgármester nem az elnöki asztalnál ülve foglalta el az alpolgármesteri helyet, hanem teljesen oldalt az asztal mellett. Noha lényeges kérdésekről volt szó, amelyekben majdnem minden testületi tag valamilyen mértékben véleményt nyilvánított. Az alpolgármester nem. Nem lehetett nem észrevenni, pedig a napirend szavazásánál a polgármester észre sem vette. Úgy tekintette, mintha ott sem lett volna. Megszámolta a szavazókat és 8-nak vette. (Dr. Dobos később érkezett, így 9-en voltak.) Nemigen tudom hová tenni a jelenséget. Azt sem gondolom, hogy el kellene túlozni, de azt sem, hogy mindez merő véletlen és megbocsátható figyelmetlenség. Oka van! Azon túl pedig igenis az elnöki asztalnál lett volna helye, a polgármester mellett, vagy akár helyette is, mert Mezőfi Zoltán láthatóan betegséggel küzködve alig tudott koncentrálni az ülésre. Éppen ez esetben vezethette volna a tanácskozást az alpolgármester. No nem így történt. Többekben ez különféle gondolatokat ébreszt, hogy okkal, vagy teljesen alaptalanul, az a következő időszakban úgyis kiderül.

A közbeszerzésről
     Az eljárás lefolytatásáról a helyszínen kiosztott jegyzőkönyv alapján Szokolai László, a közbeszerzést elbíráló bizottság elnöke adott tájékoztatást. Hogy hol is és mikor is volt érdemi döntés, hogy milyen tervekre, milyen formában, hogyan is határozott a testület a közbeszerzés lényeges kérdéseiről, azt kell mondanom, hogy nem tudom kideríteni. Mindezek mellett a következő rendkívüliség, hogy egy szabályszerűen, jogszabályi alapokon nyugvó eljárás lefolytatásáról kaptunk képet. Olyan precizitással, és indokoltsággal, ahogyan még az utóbbi években soha. A felolvasott jegyzőkönyvet mellékeljük, el lehet benne mélyedni.
Röviden összefoglalva. 5 céget kértek ajánlatra. Több eljárási szabály, hiánypótlások után 2 pályázók ki kellett zárni. Maradt 2 pályázó, az egyik 26 millió forintért, a másik ugyanazt a munkát  54 millió forintért (plusz ÁFA)  végezte volna el. Igen nagy a különbség, amelyet az eljárás során külön vizsgáltak. El is mondta Szololai László, hogy mindezt azért kell tenni, nehogy az forduljon elő, hogy hibás, vagy szándékosan alátervezett összegekkel pályázó később különféle címeken kérjen plusz pénzeket, hogy a pályázata ezt, vagy azt a tételt nem tartalmazta. Milyen ismerős a képlet! Találkoztunk hasonlóval az óvodafelújításnál is, az akadálymentesítésnél is. Ha igaz, akkor itt a pályázati kiírás igen konkrét, azt a pályázó ismerte, és arra adott ajánlatot. Az elfogadott áron kell a teljes beruházást megvalósítani, a tervezettnél több pénz egy fillér sincs. Nyertesnek a bizottság javaslatával egybehangzóan az INFRASERVICE Kft-t szavazta meg a testület, egyhangúlag.

Akkor megvalósul a közműépítés a laktanyában?
     Állítható, hogy nem. Annak idején a pályázatnál úgy nyilatkozott a testület, illetve az aláíró polgármester, hogy pályázati feltételként előírt teljes közművel rendelkezik a tervezett építési terület. Nos nem rendelkezik, ezt mindenki tudja. Az építést pedig már el kellene kezdeni, ahhoz, hogy határidőben be lehessen fejezni. Csak hogy tisztán lássunk, a mostani döntés csak a víz, esővíz és csatornarendszer kiépítését tartalmazza. Azt sem lehet persze tudni, hogy mennyire lesz teljeskörű a laktanyában, és ha igen, miféle elképzelés alapján osztották be, mely épülethez milyen közmű kell és hová, hiszen tény, a mai napig nincs érvényes és jóváhagyott rendezési terv a területre. No ezen most ne akadjunk ki. De tudni kell, hogy még hátra van a gáz, a villamos közmű kiépítése, amely ha nem is ugyanilyen volumenű, de azért együttesen jelentős összegekkel terheli a költségvetést. (Telefon, Internet és a többi ma már kötelező közműről nem is beszélve) A polgármester és pár képviselő lelkesedése tehát kissé elhamarkodott, hogy milyen jó, mert így megoldották a kérdést 32 millió forintból. Ez igaz, csak még nincs vége! A többivel együtt el fogja az érni az 50 milliót is. Hozzáteszem úgy, hogy érvényes költségvetés, amely ezt tartalmazná, és aminek a forrása is megjelölésre kerülne, még nincs.

Költségvetéshez továbbiakban
     Itt jött a következő – korábban szokatlan – rendkívüli elem. Az eddig hallgatag – szabadságról visszarendelt – aljegyző tett észrevételt, hogy nemigen kezelhető itt a költségvetési kérdésekről, helyi adóról való döntés, hiszen azok rendeletmódosítást igényelnek, ami nincs előkészítve. Beszélgetni erről lehet, de az nem testületi napirendi téma. Ebben részben igaza van, bár ezt akkor kellett volna jelezni, amikor a napirendi pontokként ezek tárgyalását megszavazták.
Másrészt nincs igaza, hiszen itt nem a rendelet módosításáról beszélgettek és döntöttek (volna) hanem csak arról, hogy érdemes-e egyáltalán előkészíteni a tervezettek szerint a rendeletek módosítását, vagy nem. Erről tehát lehet vitatkozni, és véleményt mondani. Hogy nem most és nem majd tizedszerre kellene! Ez igaz.
     Hiszen éppen ez a feladata a költségvetési koncepció tárgyalásának, ami ugyan volt a testület előtt vagy 3-4 alkalommal, de soha nem tudtak benne megegyezni. Márpedig koncepció nélkül nehéz elfogadható költségvetést készíteni. Már csak azért is mert pénzügyekben is minden összefügg mindennel, és elég nehéz egy vagy két elemről elválasztva dönteni. Ezt látni fogjuk később is. No tehát itt egyféle koncepcióalkotásra történt kísérlet két dologban is.

Helyi adó csökken, vagy nem csökken?
     A polgármester ismét felvetette, hogy az ipari park üzemei kérték a helyi adó mérséklését, tekintettel a válságra, a költségekre, és egyéb okokra. Nem mondta, de tudjuk, hogy kilátásba helyezték a termelés jelentős csökkenését, amennyiben a terhek miatt az nem lesz kifizetődő, illetve más adómegtakarítási módokkal való élést. Ennek egyik ismert módszere, ha olyan helyre teszik át székhelyüket, ahol lényegesen kevesebb az adó. No akkor a termékből – legalább papíron – ott lesz végtermék és számlázás, ahol a telephely van, a helyi adót is oda fizetik. (Csak az iparűzésit, hiszen az építményadó az épülethez kapcsolódik)
     Többek hozzászólásából kiderült, hogy nem egyszerű kérdésről van szó, és érdemes lett volna megfelelő munkakapcsolatot ápolni a jelentősebb üzemekkel, bevonni őket az adórendeletek véleményezésébe. Ez igazából nem történt meg, és a mostani „ultimátum” tulajdonképpen következménye, hogy annak idején előkészítetlenül, és helyi felelősségvállalás nélkül Huszár Zoltán jegyző beterjesztette, hogy az építményadót az ipari parkban meg kell emelni, így 20 millióval több pénz folyhat be. Ő már nincs itt, a gond ittmaradt, és úgy látszik nemcsak hogy több nem folyik be, hanem kevesebb.
     Az adócsökkentést elsősorban Hegedűs Ferenc képviselte. Többször elmondta, hogy nem csak az ipari üzemek, hanem a többi helyben dolgozó vállalkozó helyzetén is szeretne segíteni, a mérsékeltebb adóval. Ha a vállalkozók megsegítéséről van szó, nem olyan nagy dolog az a 10 millió forint bevételkiesés, summázhatjuk röviden a többször felvezetett szándékát.
     Tény, hogy a jelenlegi 2 % iparűzési adó 0,1 %-ponttal való csökkenése, kb 8 millió forint kiesést eredményez az előző évihez képest, ha a termelés nem esik vissza.
     Mezőfi Zoltán polgármester hajlott arra, hogy gesztus értékű csökkenést elviselhetőnek tart. Mások pedig úgy vélték, hogy 0,1-0,2 százalékpontnyi kedvezmény jelentős bevételkiesés, de nem elég a cégek problémáinak megoldásához, együttműködésük megnyeréséhez.
     Tény, hogy felelősségteljes a helyzet, hiszen a város erősen forráshiányos. Kell minden pénz, de a jelentős adómérték ezen nem segít, ha a gyárak nem termelnek, a vállalkozók nem érnek el eredményt, akkor a magasabb adóval sem jön be több bevétel. A város pedig csak saját bevételből tudja finanszírozni a korábban félremagyarázott terveit, pl. a nyilatkozatban vállalt de nem létező laktanyai közműveket, más pályázatok önrészét és egyebeket. Pontos számítások nincsenek is, de szinte biztosra vehető, hogy akár így, akár úgy várható, hogy az előző évhez képest több 10 millió forinttal kevesebb bevétele lesz a városnak. Ez pedig nehezen kezelhető helyzeteket teremt, már csak azért is mert a hitelfelvételi képesség is a saját bevétel függvénye.
     Egy szó mint száz, pro és kontra elhangzottak érvek. Aki kíváncsi rá meghallgathatja a hangfelvételen. Aztán szavazás következett. Eredménytelen szavazás, mert sem az iparűzési adó 0,1 %-os mérséklését, sem a 0,2 %-os mérséklését, sem az építményadó 700 ft/m2-ről 500-ra való csökkentésére nem volt elegendő szavazat, így aztán sem a rendelet nem módosítható, sem a költségvetésben nem lehet a módosított adatokkal számolni.

Műszaki csoport
     Az már kezd egészen komikussá válni, ahogyan lépten-nyomon újra- meg újra előjön a műszaki csoport megszüntetésének kérdése. Most is. Pedig már nem egyszer volt ebben szavazás, és nem lett megszavazva. Előre bocsátom most sem.
     Az alapverzió ismét az volt, hogy négy embert el kell küldeni, de 2 fő – aki a négy embert irányítja – az marad. Csoportvezető és un. Közterület-felügyelő. Hogy ők miért annyira tabuk, azt nem tudom, de látható, hogy semmiféle átgondoltság nincs a leépítési kísérletek mögött. Dr. Tóth Mária ki is fejezte abbéli véleményét, hogy azért nem szavazza meg a leépítést, mert nem látja, hogy akkor hogyan lesz a feladat ellátva.
     Mert kéremszépen ez a legfőbb kérdés a leépítési kísérleteknél. Az egy dolog, hogy el kell küldeni embereket – ha egyáltalán ez lenne valamire a megoldás – de azt senki nem nézi meg, hogy akkor az a munka hogyan és miből lesz elvégezve, amit eddig ők csináltak? Lehet hogy többől, akkor ez miféle takarékoskodás? Valamikor jó pár évvel ezelőtt az volt az üdbvözítő megoldás, hogy legyen GAMESZ, meg közös műszaki csoport mert az a takarékos. Most az ha nincs? Pláne ha nem kell vállalkozókat hívni, helyi karbantartókat alkalmazni, mert azt tényleg nem gondolta végig senki, hogy ki fogja elvégezni és mennyiért, amit most "megtakarítanak".
     Hasonlóan a konyha kérdésköréhez, ami ugyan most nem került szóba, de legutóbb le volt valami papírba írva, hogy onnan elmegy 2 ember nyugdíjba, és akkor milyen jó lesz. Kinek? Mert ebédet főzni akkor is kell, azt meg a nyugdíjas-szelvény vagy a leépítési határozat nem fogja elvégezni! Ja, vagy az ebédre érkező gyerekeket is nyugdíjba küldik, vagy fogyókúrűára fogják? Ne egyenek (ha már fizettek) és az nagyon takarékos lesz! Micsoda szűklátókörű takarékoskodási elképzelés ez? Ugyanez a műszaki csoportnál. Leépítési terv, úgy hogy senki nem foglalkozik azzal, mi lesz a munkával! Itt is leírom: az a véleményem, hogy a műszaki csoport munkáját szervezettebbé kell tenni, és ha nem eléggé kihasznált, akkor munkát kell nekik keresni. De se feladat, se elképzelés. Ez az ami nem megy.

Más meglepetések
No igen, mindezekről tényleg csak beszélgetések folytak, leírt előterjesztés nélkül. Nem csoda, hogy ebben sem sikerült többségi szavazatot elérni, tehát a költségvetésben marad a műszaki csoport. Aztán ha lesz olyan képviselő, aki meg emiatt nem szavazza meg a költségvetést, akkor újabb patthelyzet.
Az is „rendkívülinek” mondható, hogy ez utóbbi kérdésekben Hegedűs és Gál nem egyformán szavaztak. A többiekről nem készítettem listát, de elég egyértelműen úgy tűnik, hogy az eddigi két tengely helyett mintha 3 körre szakadt volna a testület. No csak azt javaslom, figyelje mindenki a közvetítéses üléseket, és próbálja cáfolni, vagy igazolni ezen észrevételt.
     Döntöttek még arról, hogy Fodor László lemondhat a tiszteletdíjáról az önkéntes tűzoltók javára, azoknak is nyílászárókra. És maradtak is ennyiben.
     Kérdésemre – hogy mikor lesz az az ülés, amelyen a költségvetést tárgyalnák – a polgármester nem tudott választ adni. Nem látja pontosan, hol tart, mert vannak gondjaik, és nincs még kitűzve az időpont. Ami csak azért gáz, mert addig nincs központi finanszírozás, és azt sem mondhatjuk, hogy a város olyan jó helyzetben lenne, hogy bírja tartalékkal. Ha így megy tovább itt is bekövetkezik, ami néhány kisebb településen sajnos valóság, nem kapnak a dolgozók fizetést. Remélem ez csak rémálom, de hogy ne így legyen, ahhoz költségvetés kell. Akármennyire minimalizálva a bevételeket a kiadásokat, a feladatokat, de kell. Törvényes és elfogadott. No ezt nem tudják most, mikor is várható. Az elmondottakból az látszik, március első harmadában biztosan nem. Azt csak remélem, hogy akármennyire rendkívüli lesz az az ülés is, időben kihirdetve, anyag kiadva, és tv közvetítéssel vitatják meg a város legfontosabb alapdokumentumát. Mert az tartozik mindenkire, így több mint hiba lenne a rendkívüliségre fogva a nyilvánosság kizárásával tenni az ügyben bármit.