---

Nagyon rendkívüli testületi ülés 
(és ami mögötte van)

---

2021.08.23.

Nyomtatható változat >>>

Augusztus 11-én „hajnali” 9 órára bizottsági tanácskozásra küldött meghívót a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság (PVB) elnöke, Varga Dávid Géza. A PVB ülést követően pedig azonnal testületi ülés kitűzését is kierőszakolták valamely képviselők. Az ülés valóban rendkívülinek mondható, bár a jogszabályok szerint semmi olyan téma nem volt, ami halaszthatatlan, és azonnali döntést követelt volna meg. Hacsak nem az, hogy a közvélemény ki legyen zárva, illetve, hogy a felelős képviselők nehogy kellőképpen fel tudjanak készülni.
     Jogosan kérdezhetik, minek ez a nagy aggodalom. Hát csak azért, mert az ülés összehívása minden szabályt nélkülözött. Magyarul teljesen jogsértő volt. Mint ahogy arra Dr. Szájbely Ernő képviselő a PVB ülésen napirend előtt felhívta a figyelmet, ilyen még nem volt az elmúlt 30 évben. (Az elhangzottak hangfelvétele itt meghallgatható)
      A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata  (SzMSz) pontosan tartalmazza, mikor és hogyan lehet ülést összehívni. A 17. paragrafus  pontosan leírtja, hogyan lehet. Soron kívüli ülést összehívni is kizárólag így törvényes. A megtárgyalásra tervezett anyagokat 6 nappal előbb írásban meg kell küldeni a képviselőknek, hogy felkészülhessenek, szakértők, esetleg jogászok véleményét kikérhessék. (A munkaterv szerint az előterjesztések benyújtási határideje az első tanácskozást megelőző 10. nap. A képviselő vagy bizottsági elnök indítványára 15 napon belül - és nem azonnal - kell összehívni az ülést. SzMSz 12. § 4, 5. bekezdés.) Egyidőben a városi honlapon 6 nappal korábban kell közzétenni a napirendeket. Ezzel szemben az augusztus 11-i ülésre szóló meghívó és a tárgyalandó napirendek anyagai a testületi ülést  megelőző este, azaz augusztus 10-én, 18 óra körül kerültek megküldésre, és kizárólag e-mailben. (No persze nem ül mindenki állandóan a gép előtt.) A kötelezően előírt írásos formában nem kapták meg sem a bizottsági tagok, sem a képviselők a testületi ülés anyagait. A meghívón szereplő 18 napirend kb.180 oldalnyi anyagának elolvasására sem volt idő, nem pedig érdemi elemzésére, egyeztetésre. A kiadott napirend és az iratok itt elérhetők. Mindezek mellett a PVB ülésen újabb 3 napirend került bejelentésre és tárgyalásra. Anyag kiadva nem volt, vagy legalábbis többen nem kapták meg, viszont a legsúlyosabb téma ebben volt elrejtve.

A testületi ülés
     Az egyes témák elemzésénél kitérünk majd a PVB-n elhangzottakra, de nézzük az alig 40 percesre sikerült testületi ülést, amely végül 19 napirend elemző megvitatására, vélemények ütköztetésére, és érdemi döntéshozatalra lett volna hivatott. Na, nézzük. Itt a videó megnyitható. be lesz linkelve
     Az első, ami feltűnik bármelyik szemlélőnek, hogy a PVB elnöke nem teljesítette az SzMSz-ben előírt feladatát. A 26.§ ugyanis előírja, hogy: "A napirend tárgyalása során először a tárgy szerint illetékes bizottság véleményét, a kisebbségi véleménnyel együtt kell ismertetni." Ezzel szemben semmilyen ismertetés nem volt. Nemhogy összefoglaló nem hangzott el, de a súlyosabb témánál egyszerűen kimaradt a kisebbségi vélemény ismertetése. Annyit láthat a videón a néző, hogy "a bizottság X számú szavazattal támogatta a határozati javaslat elfogadását.” És pont… .
     Mi volt a határozati javaslat? Na, ezt a kívülálló szintén nem tudhatta meg, mert a korábbi szokástól eltérően, nem lettek ismertetve a határozati javaslatok szavazás előtt, és írásban sem lettek kiadva. Ami pedig az egyes előterjesztésekben eredetileg szerepelt, az több helyen is megváltozott. Így a képviselők szinte azt sem tudták, mire is emelik fel a kezüket, már akik felemelték. Az ülés után az egyik képviselő mondta is nekem, hogy így semmi értelme nincs a tv felvételnek sem, mert a nézőnek nem derül ki belőle semmi. Igaza volt, de éppen a homályt fellebentendő íródott ez az elemzés.

A cikk a kép után folytatódik!

Minden téma részletes taglalására talán türelme sem lenne a Tisztelt Olvasónak, de néhányat ki kell emelni, amelyek igencsak érdekes összefüggésekre hívják fel a figyelmet.

Úgy tűnik, hogy elkezdődött a város vagyonának áron alul történő kiárusítása. A vásárló több esetben is a DM Concept Kft., amelynek telephelye Rétság, Zrínyi utca 7. szám alatt van bejegyezve a cégbíróságon. be lesz linkelve (Ez a cím érdekes módon Hegedűs Ferenc képviselő és vállalkozó autószervize és vizsgaállomása.) Ez a cég bérli a laktanyai volt járműjavítót, ők vették meg a Szőlő utcai 6 darab telket, és jelentettek be vételi szándékot több laktanyai ingatlanra. Az értékesítésekkel nem is lenne semmi baj, ha az valóban a város érdekében történne, reális áron, valamint a törvények és a helyi szabályok betartásával. De nem így történik! Különféle "furcsaságokat" tapasztal az egyszerű szemlélő is. Vegyük hát sorra ezeket a dolgokat.

Laktanyai ingatlanok
     Talán a két legjobb állapotban lévő épületet szemelte ki a cég megvásárlásra. Ezek a 356/49 és 356/50 számú épületek, a volt tantermi épület és a volt gl. zászlóalj épülete. A két épülethez két telek is tartozik. A két telek mérete összesen 3326 m2. (Csupán telekáron értékesítve is többet érne, mint a meghirdetett ár, de ne szaladjunk előre.) Mindkét épület három szintes, azaz 2 emeletes. A nagyobbik épület összes nettó alapterülete 2372 m2, a másiké 1675 m2. Stabil falak, szerkezetkész állapot a felújításra. Tetőszigetelés, műanyag nyílászárók behelyezése, vakolás, festés, laminált parketta lerakása után már használható is lenne eredeti céljához közeli funkcióra (iroda, raktározás, stb.). Egyértelműen jól hasznosítható, értékes ingatlanok, közvetlenül a Laktanya út mellett, a kiemelt intézmények szomszédságában (Járóbeteg, Tűzoltóság, majdani Mentőállomás, pár lépésre az új Uszodától).
     A képviselő-testület a vételi szándék bejelentését követően értékbecslést rendelt meg az OTP Jelzálogbank Zrt.-től. Attól a cégtől, akik az országban az egyik leghitelesebb felméréseket végzik és a városnak is már több esetben határozták meg ingatlanok valóságos árát, amennyiért azok el is keltek. (Kossuth utca 10, Szőlő utcai telkek, Jásztelek utca innenső végén lakótelek, illetve 20 millióért bevásárlóközpont létesítésére telek, hogy csak a legfrissebbeket említsem.) A piaci viszonyok tehát igazolták az OTP Jelzálogbank Zrt. értékelésének pontosságát. Nem mellesleg az OTP Jelzálogbank Zrt. értékelése objektív, elfogulatlan, azaz semmilyen érdeke nem fűződik ahhoz, hogy akár feljebb, akár lejjebb vigye az értékbecslés során kialakult árat. (Nincs semmilyen kapcsolata például a vételi szándékot benyújtó DM Concept Kft.-vel). A két épületre megtekintés és igen alapos elemzés után, valamivel több, mint 100 millió forintos piaci értéket, azaz árat határozott meg reálisnak. 
  Ezek után jött a csavar. Erről a testületi ülésen hozzászólásában Jávorka János alpolgármester is szólt. A vételi szándékot bejelentő  DM Concept Kft. - tehát a jövőbeni vásárló - nem emelt kifogást az ár ellen. Lehet, hogy nem is tudatták vele? Ellenben egyes képviselők úgy látták, hogy túl magas a megállapított ár, (netán túl sok bevételt jelentene a városnak?), adhatnánk a reális ár alatt is, és maguk terjesztettek be indítványt egy másik, természetesen általuk megnevezett értékbecslő felkérésére. És milyen érdekes? Ez az értékbecslő lényegesen alacsonyabb árat adott meg, kb. 1/5-ét az OTP Jelzálogbank Zrt. által megállapított árnak.
     Ezt az óriási különbséget a polgármester - és más képviselők - nem tartották reálisnak és a város érdekeivel egyezőnek. Az árat sokalló képviselők erre még egy szakértőt kértek fel, akit természetesen ugyancsak ők  neveztek meg. Az így kialakult egy új ár, a 100 millióval szemben 32.600.000 Ft. Az Olvasó döntse el, hogy mi lehet az ekkora különbség oka? Az viszont tény, hogy az értékbecslésekért több százezer forintot fizetett ki a város. Érdekes: az ember nagy naívan azt gondolná, hogy egy önkormányzati képviselőnek a város érdekeit kellene képviselni, és örülnie kellene annak, ha egy ingatlan eladásából jelentős bevételhez juthat a város. De ebben az esetben azt látjuk, hogy pont egyes képviselők „sokallották” a felértékelt ingatlanok árát, és az általuk kiválasztott értékbecslők és szakértők közreműködésével elérték az eladási árak nagyon jelentős csökkentését. Vajon miért? És jönnek a kérdések…  Mit gondoljon ilyenkor az egyszerű ember? Kiknek az érdeke, hogy a vásárlási igényt bejelentő vállalkozás kb. 70 millió forinttal olcsóbban vásárolja meg a kinézett ingatlanokat? Megindul az ember agya, hogy vajon mi van a háttérben? Milyen alkuk köttettek a város kárára? Vajon kik azok, akik esetleg részesülhetnek az így megspórolt pénzből? Stb. stb. stb. Csupa jogos kérdés.
    Az augusztus 11-i ülésen a kiadott napirendek mellett a laktanyai ingatlanok eladásának a meghirdetését is felvetette az előterjesztő, Varga Dávid Géza, PVB elnök. (Az irat itt található) A döntéshozók egy része nem is ismerte az anyagot, ami valamikor előző nap este jutott el e-mailben ahhoz, akihez egyáltalán eljutott.
     Nagyon érdekes még, hogy itt négy ingatlan került felsorolásra, és ebből kettőnél - az olcsóbbak esetében - hitelesnek fogadták el az OTP Jelzálogbank Zrt. értékelését.

Miért is kellene olcsóbban adni?
     A PVB ülésen és a testületi ülésen is Hegedűs Ferenc képviselő kifejtette, hogy hát helyi vállalkozó venné meg az ingatlanokat. Igen, akinek a székhelye az ő telephelyén van, de a tulajdonos Pesten (pontosabban Budán, egy előkelő kerületben) lakik. Ezzel az olcsóbb árral a helyi vállalkozónak lehetne segíteni beindítani a céget, ami több dolgozónak is ad majd munkát. Érdekes érvelés! Ezen az alapon például az épülő bevásárlóközpont is kérhette volna harmadáron a telket, mert a várost fejleszti, sok dolgozónak teremt majd munkahelyet, és a lakosság széles körű ellátását szolgálja majd a felépülte után. Nemhogy a vételár csökkentését nem kérte, hanem még kötelezettséget vállalt a 2-es útról való becsatlakozás kiépítéséhez is. Hegedűs Ferenc érvelése alapján minden vállalkozónak lehetne bármilyen értékes ingatlant negyedáron, vagy ötödáron eladni. Az viszont sehogy sem megy, hogy a "versenysemlegesség jegyében" az egyik a becsült áron kapja, a másiknak meg majd 70 milliót engedünk az árból, és dobunk utána. Mert ugye "Egyenlő pályák, egyenlő esélyek ..."

Összeférhetetlenség kérdése
     A PVB ülésen egy bizottsági tag feltette a kérdést, hogy nem áll-e fent összeférhetetlenség valamely képviselővel szemben. A jegyző azt a választ adta, hogy az Mötv. szabályozza az összeférhetetlenségi eseteket, és ebben az esetben ez nem áll fenn. Csakhogy a kérdésfelvetésre adott válasz erősen vitatható. Mert például a helyi SzMSz, mint jogszabály, ismeri az érintettség fogalmát, ami véleményem szerint fennáll, mégpedig az SzMSz 9. § (4) bek. e) pontja alapján, mely szerint a települési képviselő köteles bejelenteni — döntéshozatal előtt — személyes érintettségét. Nem esetleg, vagy csak ha ő úgy gondolja, hanem köteles!  Ugyanilyen kötelezettséget ír elő az Mötv. 49.§ (1) is. Érdemes idézni: "A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget." Nem írja, hogy a hozzátartozó vezető beosztású, vagy közvetlen haszna lenne a döntésből, csak azt hogy akit az ügy személyesen érint.
     Igaz itt Rétságon elég lazán értelmezték eddig is ezt a szabályt, mondván hogy akkor nem lehetne megszavazni egy költségvetést sem, mert a képviselői tiszteletdíjat is tartalmazza. De azért  több alkalommal is volt példa, hogy Dr. Szájbely Ernő, Mezőfi Zoltán, vagy Jávorka János bejelentette érintettségét, ha a döntés róla, vagy vele kapcsolatban álló magánszeméllyel, céggel jelentős összefüggésben állt és nem szavazott. Persze arra is volt példa, hogy Hegedűs képviselő jogtalanul aláírt szerződést tűzifa kiszállításra, de ebben nem érezte magát érintettnek és szavazott. Nem mellesleg kifizettette a testülettel azt, amire egy üléssel előbb nagy hangon kijelentette, hogy "akkor majd én kifizetem". Ott volt TV közvetítés, a második alkalommal már nem…

Érintettség, és a cégösszefüggések
  Ez a fejezet inkább vélemény, mint tényállítás, de a leírtak dokumentumokon alapszanak. Nézzük először a DM Concept Kft.-t. Ez ugye Hegedűs Ferenc képviselő telephelyén működik. A cégbírósági bejegyzés szerint más telephely nincs a hatóságnak bejelentve. A dolog még lehetne törvényes is, ha nem válna gyanússá néhány momentum. Például, hogy a Gépjárműjavító bérlésekor a cég vezetését többször kérték, hogy jöjjön el bizottsági vagy testületi ülésre, ismertesse a bérlés célját, hogy milyen tevékenységet terveznek ott folytatni. Több ígéret ellenére nem jött el, viszont Hegedűs Ferenc lett a "magyar hangja", hevesebben, mintha saját ügyében járna el. Egyértelmű, hogy valamilyen érdekeltsége sejthető e mögött, nem csak a felebaráti szeretet. Ha más nem is, de alapszinten az, hogy ott bérel irodát és így is érdekelt a cég gazdasági eredményességében. Tehát érintett a cég működésében, képviselői feladatát erősen túllépve képviseli a céget az olcsóbb vásárlásban, a szabályok megkerülésében. 
     A másik érintettség a levelezésből derül ki. A DM  Concept Kft. a bérleményéhez kér hozzájárulást internet bekötéséhez. A levelet aláíró a DM Concept Kft. stratégiai vezetője, tehát ennek a - valószínűsíthetően kevés adminisztratív munkatársat foglalkoztató - cégnek a felsőbb döntéshozói körébe sorolható. Nagyon is érdekelt abban, hogy 70 millió forint ne a városnak jusson, hanem a vállalkozásnál maradjon. Nem szívesen foglalkozok családi viszonyokkal, de tény, hogy a startégiai vezető éppen az előterjesztést benyújtó Varga Dávid Géza felesége. Azt már az Olvasó biztosan levette, hogy a két érintett képviselő közös érdeke nagyon is átüt, hiszen egyrészt a hozzátartozó stratégiai vezetőként a Hegedűs Ferenc telephelyén bejegyzett cégnél dolgozik, másrészt, ahogy Hegedűs "szóvivő" irányítani látszik a cég ügyeit.
     Mi lenne hát ennél nagyobb érintettség? Ennél kisebb érdekeltség esetén a környező falvakban is kizárják a szavazásból a képviselőt. Itt pedig az SzMSz előírása és külön figyelmeztetés ellenére be sem jelentik. Itt persze ezt is szabad. Jogszabálysértő módon megtartott testületi ülésen érintetteknek szavazni és lemondani a város millióiról.
      Nem lehet figyelmen kívül hagyni, mire is tették le az esküt a képviselők. "becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, [...] jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; [...] feladataimat a Rétság fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem," Igen ez áll benne. A város érdekére tették le az esküt, nem egyes vállalkozók képviseletére.

Jó lesz vigyázni!
     Bizony ám! Mert tény, hogy a képviselő a szavazataiért a választónak felel. Ugyanakkor több olyan bírósági ítélet is van, ahol a szavazó képviselők okoztak vagyonvesztést a városnak, amiben büntetőjogi ítélet is született. Mert a hűtlen kezelés BTK-ban foglalt tényállása: 376. § (1) "Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el." Minősítéstől függően több évi börtönbüntetés is lehet a jutalma. Márpedig ekkora összegű különbségnél ez a felelősség fennáll. És, mint ahogyan említettem, voltak ítéletek, és van precedens választott képviselő szavazásával okozott kár büntetőjogi elmarasztalására. Érdemes a következő linkre kattintva beleolvasni. Van több más is, ki lehet keresni. Jó lesz tehát vigyázni átjátszani a város 100 milliót érő vagyonát alig többért, mint 30 millió.

Mit kellett volna tenni?
     Azt, amit minden más esetben. Meghirdetni az ingatlanokat - akár külön-külön - az első értékbecsült áron. Meghirdetni megfelelő módon, elegendő határidővel, országos ingatlanportálokon is. Aztán ha van vevő, akkor jó. ha több van, majd licitálnak. Ha pedig nem lenne jelentkező, akkor lehet - esetleg több lépésben - csökkenteni az árat, de ugyancsak teljeskörű meghirdetéssel.

Határozat és hirdetmény
     Az előterjesztés  3. oldala a hirdetmény. Nézzük csak mit tartalmaz? Ha valaki ingatlanbefektetéssel foglalkozik, egy ilyenre ráharap? Egy fenét! Ne vigye senki, akkor a helyi jelentkezőé lesz. Véleményem szerint ezt támasztja alá a szokatlanul rövid határidő is, a semmitmondó felhívás mellett. Meg az is hogy milyen széles körben került meghirdetésre. Hát ki van téve a retsag.hu oldalra, amit naponta néznek úgy 20-30-an, de az ingatlanbefektetők biztosan nem szemlézik állandóan, hátha ad el valamit Rétság. Igenis széles körben, országos napilapokban, internetes ingatlanportálokon kellett volna közzétenni. Akárhogyan vallatom a google-t, nem talál ilyet, pedig elég lenne beírni, hogy "Rétság eladó ingatlan." Beírtam, és sok a találat, még ipari létesítményre is, magas áron, meg egyéb házra, lakásra, de ez sehol nem lelhető fel. Itt a Google találati listája.
     Minek is hirdetni, még valaki a bennfenteseken kívül megtudja, hogy a helyi vállalkozón kívül más is megveheti. Hát egy jó fenét! Kitesszük a városi honlapra, "oszt jónapot"? Kitesszük 10 napra egy senki által nem ismert helyre, "oszt jónapot"?. Ja, biztosan a Polgármesteri Hivatal földszinti hirdetőtábláján is kint lehet, csakhogy az ajtók be vannak zárva.
     A szavazáskor 2 képviselő az SzMSz szerint kérte a név szerinti szavazást, ami csupán annyit jelent, hogy a jegyzőkönyvbe rögzítésre kerülnek a nevek és a szavazatok. Ezt nem fogadta el a többség. Megjegyzem ilyen sem volt még az elmúlt 30 évben. Miért nem vállalják a nevüket jegyzőkönyv rögzítéssel? Nem baj! A videofelvétel megőrizte a szavazást és pontosan látható, hogy ezt a semmit, ezt a törvénytelen döntést és hebehurgya határozatot 4 képviselő megszavazta. Hegedűs Ferenc, Varga Dávid Géza, Bakó Mónika, és Bencsok Péter. Nemmel szavazott Mezőfi Zoltán, Dr. Szájbely Ernő és Jávorka János, de a 4 több mint a 3.

Felajánlás az államnak
    Ezt bizony elfelejtette az előterjesztő. Amennyiben az önkormányzat ügyvédje átnézi a hirdetményt, minden bizonnyal felhívja a figyelmet. Mire is? A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi. CXCVI. törvény 14. § (2) bekezdése alapján helyi önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítésénél a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg. E törvény alapján az értékelést követően, de még az eladás - hirdetmény  közzététele - előtt megfelelő dokumentumokkal meg kell küldeni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, és csak az elővásárlási jogról való lemondás után lehetséges az értékesítés. Az előterjesztés ennek a törvényi előírásnak sem felelt meg.

A hirdetmény tartalma
     A fentebb leírtakon túl is figyelmet érdemel az a "gondos tájékoztatás", ahogyan az előterjesztő beterjesztette. Látható mi van odaírva.

Trükközések vétel után
     Igen, ha azt hitték, hogy a csalafintaságok, a képviselők és a város polgárainak átvágásából ennyi is elég, hát tévednek.
      Nézzük meg előbb a vásárló céget, amely a fél várost fel akarja vásárolni. (Mármint az eladható rész felét) A céget 2020. szeptember 30-án jegyezték be 3.000.000 millió forint alaptőkével. Tekintve, hogy bejegyzett telephelye nincs, valószínűleg jelentős árbevételt eredményező termelő tevékenységet sem folytatott, így nem lehet annyi adózás utáni szabad felhasználású tőkéje, ami több, ilyen nagyarányú vételi szándékot megalapoz. (Jó, vannak trükkök, de erre most nem térek ki. Ki tesz bele tagi kölcsönt és miként kapja vissza, hogyan szerez befolyást, persze névtelenségben maradva, de a közgazdászok számtalan megoldást sorolhatnak, hogy a semmiből lehet vásárolni. Bankhitelből nem, ahhoz hosszabb idő kell, megkötött adásvételi szerződés, és jelzálog. Hadd ne soroljam.) Nem reális, hogy egy pár nappal az első vételi szándék bejelentése előtt alapított cég ekkora szabadfelhasználású tőkével rendelkezik. Felmerülhet az a kérdés is, miért nem az veszi, akinek van rá pénze, miért más mögé bújva vásárol, de ez csak egy hipotetikus vélemény.
 

A cikk a képek után folytatódik!

Szőlő utcai telkek
   Meghirdetésre került 6 építési telek. Volt jelentkező mind a 6-ra, az OTP Jelzálogbank Zrt. értékbecslése alapján! Nem fogják kitalálni, ki a vevő, mind a hatra? DM Concept Kft. Ez még rendben lévőnek is tűnne, de jön egy csavar, és kilátásban egy másik. 
     A szerződéskötésre kijelölt időpontban a vevő nem jelent meg. Márpedig az adásvételi szerződést csak ügyvéd előtt és csak a vevő személyesen írhatja alá. Egy későbbi időpontban létrejött a megállapodás aláírása, de figyeljenek csak! Nem a meghirdetés szerinti tartalommal. A vevő nem rendelkezett a vételárral, és részletfizetést kért. Miiii vaaaaan? (Hogy ismét egy klasszikust idézzek.) A hirdetményben szó nem volt részletfizetésről. Magam is tudok olyan vevőt, aki megvett volna egyet, de a bankhitel intézése lassú. Ha tudja, hogy részletre is lehet vásárolni, megvett volna ő is egy telket és másnak is vonzó lett volna. Más megvett volna 2 telket, hogy összevonás után ikerházat építhessen rá, de ezt a hirdetmény kizárta. A második csavar még ezután jön. A vásárló ugyan nem adott be szerződésmódosítási szándékot, de Hegedűs Ferenc a PVB ülésen elejtett egy mondatot, hogy majd arra is kérnek módosítást. Tehát ha ez bekövetkezik, teljesen megkerülik a meghirdetés szerinti tartalmat. Nem is találgatok, mi lehet a módosítási igény, de az biztos, hogy eltérés a megkötött, aláírt szerződéstől.

A cikk a kép után folytatódik!

Gépjárműjavító
     Van a laktanya telephelyen egy nagyméretű épület, amely egykor járműjavító volt. Szerelőaknákkal, masszív falszerkezettel. Erre az épületre jelentett be vételi szándékot a DM Concept Kft. (igen már megint ők) és a vásárlásig bérbe kívánta venni az épületet és a hozzá tartozó telekrészt megtekintés szerinti állapotban. A bérleti szerződés hosszas huzavona után létrejött. A huzavona oka, hogy a cég képviselője nem volt hajlandó eljönni egy PVB vagy testületi ülésre, elmondani mi a szándéka. Helyette közvetített és alkudott Hegedűs Ferenc.
     Van tehát egy jogászokkal egyeztetett érvényes bérleti szerződés. Most az éj leple alatt a felsorolt napirendeken túl bejelentésre került, hogy ennek a szerződésnek a módosítását kéri a cég. Az előterjesztő Varga Dávid Géza. Az előterjesztés és a megállapodás-tervezet itt megnyitható.  És aki megkapta, láthat egy szerződés tervezetet, ami módosítaná a nem olyan régen megkötött megállapodást. Nem lenne ez baj, ha normális indok van, hiszen közös megegyezéssel módosíthatóak ezek a dokumentumok. 
     Csakhogy - és mindig van csakhogy - a cég olyanokat szeretne bevenni a szerződésbe, ami kivitelezhetetlen. Pl. be szeretne keríteni olyan területeket, amit nem bérel. Le kívánja zárni a Laktanya út előtte elmenő szakaszát, és csak az ő engedélyével mehetne ott át bárki a közterületen a laktanya egyéb részei felé. A jegyző jelezte, hogy közutat nem lehet lezárni, sem eladni. Volt más kérés is biztosítással kapcsolatban. Ők kötnének biztosítást az önkormányzat tulajdonát képező épületre, de ha a város bérbeadott tulajdonát kár éri, a kártérítést a város megkapja, azt legyen köteles átadni a bérlőnek. Ilyen nincs csak a mesében. Mindenki intézheti a saját kárát. Ami az épületen van, azt az önkormányzat, ami belül fordulna elő, azt a bérlő.
     Ezt a szerződés-módosítást több kritika érte, bizottsági tagok részéről is. Dr. Szájbely Ernő például kérte, hogy bármilyen döntés előtt a hivatal ügyvédje nézze át a szerződést, ilyen jogi állásfoglalás nélkül erről nem lehet dönteni. Hosszas vita volt a PVB ülésen, amit jobban nem részletezek. Egy momentumot azért érdemes itt kiemelni. Hegedűs Ferenc "szóvivőként" elmondta, hogy a cégnek nem jó az, ha előtte a közúton autók vagy esetleg kamionok elmennek. Ezért akarják lezárni a közutat.
A problémákat a jelenlévők érzékelték, ezért a PVB nem javasolta a testületi tárgyalást, de egészen biztosak lehetünk benne, hogy a téma visszakerül a testület elé.
     Ezt a kapkodó módosítási szándékot már csak azért sem értem, mert a bérlő vásárlási szándékot jelentett be. Addig béreli, amíg rövid időn belül birtokába kerül. Akkor egy másik szerződés jön létre, úgy biztosítja, ahogy akarja, úgy keríti be a telkét - és csak azt - ahogy akarja. Ja persze, a közutat azért nem zárhatja le.
     Az itteni tevékenységet az is árnyalja, hogy az épület Rétság tulajdona, de Tolmács közigazgatási területén van, tehát sokféle ügyben - pl. telephelyengedély kiadása, közművek engedélyezése - tolmácsi fennhatóság alatt áll. Tény, hogy a közigazgatási határ módosítására van indítvány, az folyamatban van, de addig az épület - meg a közút - Tolmács területére esik.

Összefoglalva
   Törvénytelen módon összehívott és megtartott ülésen jogszabályokat és a város érdekeit sértő döntések születtek, a nyilvánosság kizárásának szándékával. Meg lehet ezt tenni a helyben lakók képviseletére esküdött, de ellenük tevékenykedő képviselőknek? A köznyelv egészen biztosan úgy fogalmaz, hogy a nyilvánosság háta mögött csak a mutyira jó az ilyen eljárás, az erősen áron aluli eladási szándék, és az ilyen, semmire sem jó hirdetmény. Ez vélemény, de döntse el a Kedves Olvasó mennyire megalapozott.

A jűrműjavító - bérbeadott épülete (bérbeadás előtti állapotok)