Találkozó a
80 éves helyőrséghez
2016.09.04. |

|
|
-
Éppen nyolcvan
esztendeje annak, hogy Rétságon laktanya létesült. Attól kezdve a település
és a környék meghatározó létesítméyneként működött. Ha jól meggonduljuk,
biztosan része lehetett abban, hogy az akkor pár utcás kis falu járási
székhellyé fejlődött, majd több mint negyedszázada városi rangot is kapott.
Az itteni páncélos alakulatot időközben felszámolták, de a terület, az
épületek egyrésze megmaradt. De ennél fontosabbak az emlékek.
Mindenki
aki ebben a laktanyában dolgozott, akár katonaként, akár polgári alkalmazottként,
egészen biztos, hogy életét meghatározó élményekben volt része. Ezért is
él a hagyományápolás több formája városunkban. Ennek egyik meghatározó
szervezete, a 31. Hunyadi János Harckocsidandár Baráti kör. A civil szervezet
évente szervez baráti találkozókat a volt katonatássaknak. Vannak azonban
jeles alkalmak, amikor sokkal nagyobb szervezés valósul meg. Először 10
évvel ezelőtt, a laktanya "születésének" 70. évforduláján szerveztek nagyobb
léptékű programot, emléktábla avatással, műsorral, találkozási lehetőséggel.
Majd a 75. évben hasonlóan. Most a nyolcadik X apropóján újra meghívtak
mindenkit aki dolgozott ebben a laktanyában, vagy bármilyen pozitív élménye
fűződik hozzá.
Az alkalom
afféle találkozó. Hasonlatos az érettségi találkozókhoz, ahol szerveznek
ilyeneket. Vagy más tepelülések gyakorlatában időnként tartanak "elszármazottak
találkozóját". Ez a program egyben valósítja meg mindkét elvet, hiszen
sokan akkori rétságiként kötődtek Rétsághoz, mára más településeken élnek.
A művelődési központhoz a megérkezés és a találkozás öröme mindenestre
hasonlatos a fent említett programokhoz. Az 5-10 éve látott barátok, munkatársak
üdvözölték egymást, és elvenítették fel egykori életüket, élményeiket.
Többen szóvá tették, mennyit változott a város, érdemes lenne gyakrabban,
akár rendezvényhez kapcsolódás nélkül is felkeresni. Ebbéli véleményt a
cikkíró is osztja. Valóban sok új látnivaló jött létre az elmúlt években.
A programban
először az egykori laktanya bejáratánál lévő Hunyadi János emléktáblához
vonultak a résztvevők, ahol koszorúzásokkal emlékeztek. (Itt egy csoportképet
is készítettünk, ami nagyitva is lementhető, kinyomtatható) Majd vissza
a művelődési központba, ami egykor HEMO-ként (helyőrségi művelődési otthonként)
is szolgált. Az előtérben a vetítőernyőn régi emlékek képei váltották egymást,
miközben a vendégek, hozzátartozók és más meghívottak elfoglalták helyüket
a színházteremben.
A Himnusz
hangjai után Jávorka János nyá ezredes, a baráti kör elnöke mondott beszédet.
Ebből nem idéznénk, de teljes terjedelmében - a felvezető szöveggel együtt
- meghallgatható.) Az ünnepi alkalom lehetőséget
biztosított arra, hogy akik a honvéd hagyományok ápolása érdekében az elmúlt
években sokat tettek, ajándéktárggyal és emléklappal köszönjék meg a szervezők.
(A névsor ugyancsak a beszédben meghallgatható.)
A Szózat
hangjai után szórakoztató műsorral kedveskedtek a megjelenteknek. Szájbely
Zsolt verse, a Kereplő együttes és Simon Katalin fellépése, valamint az
ugyancsak egykor itt katonáskodó Kálmán Imre műsora tette emlékezetessé
az estet.
Természetesen
kell a közös emlékezés, és a szórakoztató program élménye, de azért arra
is kell idő és mód, hogy a régen látott barátok hosszabban szót válthassanak
egymással. Erre a célra volt kiváló alkalom az a szerény fogadás, amely
étel, ital mellett teremtett lehetőséget a kötetlen időtöltésre, a találkozások
egyéni megvalósítására.
Képeink
a rendezvény egyes eseméyneit dokumentálják időrendi sorrendben.
GiK
-
|