Nemzetiségi Találkozó ötvenedszer
2016.08.01.
Add a Facebook-hozAdd a Twitter-hez
-
Nógrád megyében, de különösen a rétsági járásban sok olyan település van, amelyekben meghatározó a magyartól eltérő anyanyelv használata. E sorok írója még bőven találkozott olyan személyekkel Rétság körüli településeken, akik kizárólag szlovákul, vagy svábul beszéltek. Napjainkra a nemzetiségi falvakban szinte mindenki beszéli a magyar nyelvet, de - egészen biztos vagyok benne - hogy a nyelv megőrzése, a kulturális hagyományok ápolása érdekében tett lépéseknek is köszönhető, hogy nem csak a csodálatos öltözetet vigyázták meg és viselik büszkén, de a nyelvet is aktív használattal megőrizték.
     Annak a gondolata, hogy legyen rendezvény a nemzetiségi kultúra ápolására, korabeli dokumentumok szerint már 1959-ben felmerült, és meg is valósult Nógrádon és Bánkon, ahol a rétsági járás együttesei léptek színpadra. Ezeket az eseményeket valójában tekinthetjük a későbbi nagyobb programok elődjének. Mert az 1966-ban rendezett esemény Megyei Nemzetiségi Találkozóként került megszervezésre, az egész megye szlovák és német (sváb) nyelvet beszélő településeinek részvételével. (Innentől indult a számozás.) A járáson kívül meghatároztó értékmegőrző munka folyt Erdőkürtön, Vanyarcon, Béren, Sámsonházán és biztosan nem is soroltam fel mindet. Fontos, hogy az akkor szerveződött hagyományteremtő megyei találkozó 3 nyelvű volt, hiszen szlovák mellett a német nyelvet beszélő települések is voltak, például Szendehely, Berkenye, amelyek ma is őrzik hagyományikat. Ezt követően minden esztendőben megrendezésre került a megyei találkozó, az első változó helyszínek után Bánkon talált otthonra az egésznapos, olykor többnapos program. Az első 25 esztendő áttekintését megtaláltuk egy korabeli Nógrád-ban, érdemes fellapozni.
     Fél évszázad bizony nagy idő, és ez alatt a fesztivál programja egyre gazdagodott szépült.
     A mostani alkalom vezérgondolata a lakodalom, hiszen ott valóban együtt szerepel a viselet, a gasztronómia, a zene, a tánc, és egyéb hagyományok. Ezért is döntöttek úgy a szervezők, hogy 50 ifjú párt, menyasszonyt és vőlegényt hívnak meg lakóhelyük viseletében. Ez valóban még eddig soha nem látott élményt jelentett minden látogatónak. Az 50. évfordulóra tekintettel akár aranylakodalom is lehetett volna az idei fesztivál címe.
     Ebben az esztendőben - mint az korábban is gyakran előfordult - két naposra szerveződött a bánki programsorozat. Már szombaton megtelt a színpad és a lelátó, no meg a település, hiszen más helyszínek is kínáltak kulturális értékeket. (Szlovák tájház, Kovácsműhely Múzeum, vendéglátó helyek, stb.)
     Vasárnap komoly gondot okozott az időjárás, mert délelőtt 11-től leszakadt az ég Bánkon és a környéken is. A csillapodó eső végül elvonult és 3 órára kisütött a nap. (A strandolók újra birtokba vették a tavat.) Ez egészen a program befejeztéig így is maradt, de utána újra jött az égi zuhany.
     Bánk szépen felújított evangelikus templomában volt szlovák nyelvű istentisztelet, melynek keretében - jelképesen - bemutatták a hagyományos esküvői szertartást is. Igen sokan voltak, mindenki be sem fért a templomba. Akik kívül maradtak, hangosítón keresztül követhették az elhangzottakat. Az istentisztelet követően állt össze a felvonulás, az 50 népviseletes párral, a fellépő együttesekkel.
     A tóparti sétány és a megközelítő útvonalak berendezése némiképp változott a korábbi évekhez képest. Mindent meg lehetett találni a kézműves árusok sátraitól a sztrapacska készítő konyháig, a büféig. A Tóparti Vendégház kerítésén régi esküvői fényképekből volt kiálíltás.  A sétány viszont teljes szélessélgben a vendégeket várta. Erre szükség is volt, hiszen olyan nagy számban érkeztek érdeklődők, hogy mindenki el sem fért a 800 fős nézőtéren. Ültek még a lépcsőn is, és álltak ahol lehetett. Becslésem szerint a fellépőkkel és vendégekkel együtt egyidőben legalább 1500 fő volt a tóparti színpad körül, az összes résztvevőt pedig egészen biztosan 2000 főnél többre lehet tenni.
     A pompás, színes felvonulás - végig a tóparton - megérkezett a színpadhoz, és ott kialakították a nyitó színpadképet. Itt jegyezzük meg, hogy a kerek évforduló tiszetelére - no meg a tematikához igazodva - új díszlet épült a színpadra. A Nemzetiségek Himnuszának közös eléneklése után Egyedné Beránek Ruzsenka - az fesztivál főszervezője - üdvözölte a megjelenteket, majd Ivanics András Bánk polgármestere, mint házigazda köszönte meg mindazoknak a munkáját, akik az 50 év folyamán tettek a hagyomány fenntartásáért, fejlesztéséért. Majd köszöntők következtek szlovák nyelven. A műsor megkezdése előtt emléklappal és virágcsokorral köszöntötték Srám Andrást, Alt Gyulát és Jakab Róbertnét, akik a kezdeteknél is jelen voltak a szervezésben és azt követően is hosszú évtizedeken keresztül részt vettek rendezvények megvalósítási munkáiban.
     A műsor egy közös rendezésbe fogta össze a műsorszámokat, hiszen egy lakodalomban a menyasszony kikérésétől a hagyományos szertatás után sokféle dal, zene, tánc jelenik meg. Így kapott egységes keretet a gálamősor, ahol egymást követték a meghívott zenekarok, szólisták, kórusok és táncosok. A végig zsúfolt lelátó hangos tapsokkal jutalmazta a fellépőket.
     A fesztivál több helyszínen igen gazdag programmal zajlott. Olyannyira, hogy minden részletről nem is tudunk képpel tudósítani, de az istentisztelettől a gálaműsorig igyekeztünk pár szép fotóval dokumentálni a fontosabb mozzanatokat. Aki pedig a facebookot is lapozza, sokaknál talál más részletekről is fotókat, mert többen - a kor szellemének megfelelően - a helyszínen készült képeiket, videóikat egyből "lőtték fel" a közösségi portálra.
     Itt is megjegyezzük, hogy ez a fesztivál a Bánki Nyár sorozat egyik része, és még további értékes eseményekre kerül sor augusztusban a tóparti színpadon. Ezekről a település honlapjáról tájékozódhatnak.
GiK 
.
www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-