Ládaderbi egy jó buli
| 2015.09.06. |
 
|
|
-
A világban
sok helyen rendeznek versenyeket, vagy inkább show-kat különleges járművekkel.
Hajókkal, pár métert vízbe repülni képes szárnyas tákolmányokkal, vagy
éppen vicces, úton gurulni képes járgányokkal. Az emberi találkonyság kifogyhatatlan
ha egy kis hülyeségre kell trenírozni az agyat. No e gondolatok jegyében
született járműveket láttunk Rétságon is az első Ládaderbi programon.
Minden fészerben, garázsban, kamrában vannak olyan felesleges alkatrészek,
kerekek, bowdenek, csapágyak és ki tudja még mi minden, ami "jó lesz az
még valamire" alapon ott porosodnak. Aztán tényleg eljön az idő. Így a
lomtalanítás előtt egy héttel előkerülhetnek ezek a darabok, hogy végleges
kidobásuk előtt még valamire mégiscsak jól legyenek. Az alkotók hozzanak
ki valamit a még gurulni képes páratlan kerékpárabronycsból, a rozsdásodó
ládából, az árválkodó kormánykerekekből. Aztán jövő vasárnap tényleg megetnek
a konténetbe az összenyomott kerekek, leszakadozott hűtőelemek és a többi.
Bár ami bevált "fődarab" azt minden bizonnyal érdemes félretettni, olajozni,
fényesíteni, mert a sikert látva biztosra vehetjük, hogy lesz még Rétságon
ládaderbi.
A versenykiírás elég egyszerű, de egyértelmű volt. Valami saját erőből
(tehát motor nélkül) gurulni képes járgányt kellett alkotni. Minél viccesebbet.
Az hogy látszatra mit formál majdnem mindegy volt. Vagyis nem, mert a legszellemesebb
megoldást is díjazták, akárhogyan is gurul. De gurulni kellett, meg kormány
és fék is előírás volt a műszaki átvételnél. A verseny csapatoknak írodott.
Voltak persze csapattagok, akik csak a "box" utcában szorgoskodtak, vagy
az indításnál adtak elég nyomatékot győzelmi szándékuknak, és voltak több
személlyel szágoldó csodák is. Csodák, mert az valóban csodaszámba ment,
hogy egyes járgányok egy darabban végigmentek a pályán. Hát volt amelyik
nem egy darabban, úgyhogy a szerelőkre, pótkerekekre is szükség volt. Mivel
ez technikai sport ez természetes velejárója a bulinak.
Helyszínként a Takarék utcát választották a szervező fiatalok. Ez elég
széles volt ahhoz, hogy a nézők is elférjenek, viszont mégis éppen elegendő
lejtőt tartalmazott a megfelelő, de biztonságos sebesség eléréséhez. Van
egy beépítetlen rész a Mikszátkh és Takarék út között, itt gyülekezett
leginkább a közönség, és a versenyirányítás és a zsüri is e rész mellett
települt. Láható a képeken, az érdeklődők tömege ugyancsak benépesítette
az utcát. A helybenlakók jutalma maradt, hogy saját erkélypáholy magaslatából
élvezhették a nem mindennapi eseményt.
A csapatok és a járművek bemutatása után indult a derbi. Az utca felső
részéről gurulva startoltak a járgányok. Kormánykerék próbálgatónak voltak
gumiakadályok telepítve, majd egy hosszabb egyenes szakasz után egy ugratót
leküzdve újabb gumibólyák után intették le a célbajutót. Több szempont
szerint értékeltek. A legjobb időt 40 valahány másodperces robogással érték
el. Első futam lement, egy kivételével minden járgány versenyben. Mert
ez ugyan nem roncsderbi, de arra lehetett számítani, hogy ugyancsak lezúzódnak
a "gépek". Hát nem. Masszív felépítésű alkalmatosságokról ugyan itt ott
hullottak alkatrészek, de menni tudtak. A második versenyszám a visszatologatási
feladat volt. A célból - versenyezve - kézi tolóerővel kellett újra a rajthoz
juttatni a verdákat. Itt a sorrendiség ért pontot, amit a zsüri szigorúan
feljegyzett a dobogós helyezések kialakításához. Jött a második menet,
és még mindig versenyenyben a gurulók többsége, emelyiknek meg úgy
szétszált a gumi nélkül első kereke, mintha egy viharban kifordult kínak
esernyő lenne, hát szereztek újabb kereket. Az első sebességi eredményt
a végén a legjobb négy, egyenes kiesési versenyben, párosával indítva döntötte
el. A még mindig üzemképes járműveknek újabb versenyszám indult, a távolugr(at)ási
próba. Itt a rajttól akadály nélkül gurulhattak a legjobb magassági kormányos
feladathoz lendületet gyűjteni. Ez a rész is igazán látványosra sikeredett.
Majd jött az eredményhirdetés. Három - plusz egy - kategoriában állhattak
a csapatok a még épen maradt dobogó tetejére. A leggyorsabb jármű, a legkreatívabb
többkerekű, és a legnagyobb showmenek kaptak egy-egy kupát. A bónusz versenyszámban
a sok sérülést elért de mégis versenyképes láda (ez tényleg egy málnáskocsi
ládájából épített verda volt) nyerte a karton sört.
Ha jól meggondoljuk a nyeremények inkább jelképesek voltak, mert nem is
ez volt a lényeg. A látvány, a show, és az hogy ismét történt Rétságon
valami, ami jókedvet, egy vidám délutánt adott, és hatalmas érdeklődő tömeget
hozott össze. (Mindezt egyéni kezdeményezésre az RRT gesztorálásával, különösebb
támogatások nélkül.) Létrejött valami, amiről jó darabog lehet beszélni,
nézni a képeket, a videókat. Merthogy a fényképezőgépek a kamerák működtek
rendesen. Ebben a tudósításban csak pár saját fotót teszünk közzé, de továbbiakért,
és a részletes eredményekért - ígérték hogy felteszik - a program facebook
oldalát érdemes felkeresni.
Gratuláció jár az ötletgazdáknak, a megvalósítóknak. Várjuk a következőt!
Ja meg ne felejtsük el, a roncsokat, vagy a leamartizálódott darabokat
tényleg le lehet adni a szeptember 12-i lomtalanításban. Ami viszont hasznosnak
tűnik a garázs mélyén, már lehet raktározni a következő kreálmányokhoz.
GiK
.
|
