RétságNet - 55 éves a középiskolai oktatás Rétságon

55 éves a középiskolai oktatás Rétságon

2015.05.09.

Nyomtatható változat >>>

-
Nagymúltú városok gyakorta büszkélkednek, hogy micsoda iskolaközpontok, hiszen már évszézada van náluk alma mater, sőt felsőfokú képzés is. Rétság ilyen múlttal ugyan nem tud dicsekedni, de azzal igen, hogy középiskola szerveződött amikor még igencsak kis község volt. Igaz, elindult a fejlődés útján a járási székhely szerepre való kijelölés után. 1960-ban indult az első gimnáziumi osztály. Azóta éppen 55 esztendő telt el.
     Ebből az alkalomból gondolta néhány szervező, és elsősorban Mocsári Gergely az intézmények volt pedagógusa több formában és időszakban vezetője, hogy érdemes lenne megünnepelni. Az ötlet igencsak életképesnek bizonyult és jöttek is a visszaigazolások. Az 51 éve végzettektől, sorra a különféle korosztályok, egészen az elmúlt évben érettségizettekig jeleztek vissza, hogy részt vesznek az ünnepi megemlékezésen. Bizonyára olyan is akadt, akivel a gyermek, sőt akár unokája is jöhetett volna, akik ugyancsak itt érettségiztek. Mások távolság és egyéb okok miatt nem tudtak részt venni, de üzenetet küldtek, még külföldről is.
     A középfokú oktatás sorsa Rétságon igencsak hányatott volt. Viszont amikor megszűnt a nappali képzés legendás időszaka, akkor volt esti és levelező tagozat. Majd 11 éve újraszerveződött a nappali középiskola. A folyamatosság tehát egyetlen esztendőben sem szakadt meg. Iskolatörténeti ismertetést itt mellőzném, már csak azért is, mert az ünnepségen elhangzottak érdekes adatok, helytörténeti visszaemlékezések, és ezek hangfelvétele itt is meghallgatható.
     Az ünnepség tulajdonképpen Romhányban kezdődött emléktábla avatással, hiszen a korai előzmények szálai erre a szomszédos településre vezettek. 11 órakor a jelenlegi rétsági iskolaépület előtt gyülekeztek az időközben igencsak megszaporodott egykori diákok és tanárok. (Sokan örömmel üdvözölték, milyen szépen megújult egykori épületük.) A hivatalos kezdés előtt kisebb-nagyobb csoportok szerveződtek. Értelemszerűen igyekeztek a résztvevők saját korosztálybeli diáktársaikat felkutatni. Az emlékezetet segítette, hogy a szervezők mindenkinek egy kitűzőt készítettek nevének feltüntetésével. Aztán készültek az emlékképek, csoportképek. Néhányat mi is elkaptunk, és a fotóra kattintva nagyban is megnézhető. Ugyancsak összeállt egy csoport az épület előterében lévő műalkotás előtt, hiszen az a kerámiafal - melyet Balczó Edit keramukus iparművész készített -, szimbolikus jelentőségű emlék mindenki számára.
     A rövid köszöntők után leleplezték az épület falán elhelyezett emléktáblát, amely romhányi mészkőbe vésve örökíti meg az utókornak, hogy itt (is) működött az 55 éven kerseztül létező oktatás. Sőt azt lehet mondani, hogy leghosszabb időt itt működött. Majd a megjelentek a művelődési központba indultak, de többen megtekintették a középiskola mai épületét.
     A művelődési ház aulájába lépve már igazi találkozós hangulat fogadta a látogatót. Akinek még nem volt, kapott kitűzőt, ami egyben segíti az ismeretséget és emlék is. Egy felállított táblán aláírást gyűjtöttek, amely megmaradhat az utókornak. Ha másutt nem, itt a honlapon, a képre kattintva kinagyítható, vagy nyomtatható.
     A színházterem ugyancsak megtelt vendégekkel. A megjelenteket Mocsári Gergely köszöntötte, és ő látta el ezen programrész házigazdai szerepét is. Elsőként egy meglepetés stárvendéget jelentett be. Oszter Sándor adott elő egy József Attila verset (Ars poetica), ugyancsak szuggesszív módon, nagy tapsot aratva. A költemény sorai, gondolatai végigkísérték az elmúlt 55 évet, de az ünnepség további részét is. Majd az iskola volt diákjai, tanárai által öszeállított kulturális műsor következett. (Felsorolás helyett szolgáljanak alább a képek, és a hangfelvétel.)
     Majd köszöntők következtek. Elsőként Lavaj Árpád az intézmény jelenlegi igazgatója szólt a jelenlévőkhöz, majd a szervező önkormányzatok nevében Vezér Attila romhányi polgármester és Mezőfi Zoltán rétsági alpolgármester járult hozzá szép gondolatokkal a találkozóhoz. Ezután egykori diákok visszaemlékezései következtek. A múltidézés ezen részét Kaári Sándor egykori igazgató zárta, aki talán leghosszabb ideig vezette a nappali tagozatos középiskolát, ameddig működött. (Ezt a beszédet is érdemes meghallgatni. 1ó 25'-nél) A zárszó előtt még Németh Árpád mondott pár szót a művelődési központ galériájában éppen látható kiállításáról. A tárlat szándokosan lett erre az időpontra szervezve, hiszen Németh Árpád több időben tanított az intézményben. A zárszót is Mocsári Gergelytől hallottuk.
      A hivatalos részt aztán valóban a találkozások öröme követte. Az aulában támogatók és résztvevők által terített asztalról válogathattak a résztvevők, de sokan választották azt, hogy fehér asztal mellett még tovább maradnak és idézik a múlt emlékeit. Erre a Zulu étteremben került sor, hiszen ma ez városunk egyetlen ilyen célra is alkalmas vendéglátó egysége.
     Képeink felidézik a rendezvény pillanatait. Alább elérhetővé tettük a művelődési házi rész hangfelvételét. El kell mondani, hogy ez egy hangszóró elé tett diktafonnal készült hanganyag, ami bizony a zenei részeket eléggé torzan adja vissza. Tartozunk ezért egy elnézéskéréssel az előadóknak, de nem akartuk megvágni a felvételt, hogy csak a beszédek legyenek rajta. Így hitelesebb, és követhetőbb is.

GiK -
-