Megkérdeztük az illetékest a járások kialakításáról
2012.11.22.
Add a Facebook-hozAdd a Twitter-hezAdd az iWiW-hez
-
A Rétsági Televízióban havonta készítek stúdióbeszélgetést Megkérdeztük az illetékest címmel. Ebben a 10-15 percben mindig olyan aktuális témákat dolgozunk fel, amelyek a lakosságot is érintik. Rétságon és persze a kistérségben, hiszen az adást az RKSz hálózatán további 17 településen is nézik. Ez alkalommal az elhangzottakat dolgoztam fel arra is tekintettel, mert olvasóink elvárják, hogy a témában a honlapon is legyen tájékoztatás.
      Tekintve, hogy a televíziós műsor keretei kötöttek, és sok olyan dolog, amit megosztanék a Tisztelt Olvasóval ott sem idő, sem tartalmi kötöttségek miatt nem vethető fel, a beszélgetés közlését saját kommentárokkal is kiegészítem. Annak érdekében, hogy, ami nem az interjúalany, vagy jómagam  szájából hangzott el (ilyenmódon nem része az adásnak) külön megjelölöve szerepeltetem a cikk elkülönített részén. 
GiK 

2012 december 31 és 2013 január 1 között lényeges változásokra lehet számítani. A törvénykezés több helyen átalakítja a működést. Így a közigazgatásban is. Január elsejétől járási hivatalok állnak fel és szolgálják a lakosságot a kistérségben. No ezekről még túl sokat nem tudunk, hiszen nem működnek még a hivatalok, nem tudjuk megszólítani a vezetőjét (ezt meg fogjuk tenni januárban egy következő intejúban és cikkben) A Városháza életét nagyban befolyásolja ez a tény. Éppen ezért Hutter Jánosnét, Rétság város jegyzőjét az átalakítási folyamat vársunkat érintő vonatkozásairól kérdeztük.
     - Előre kell bocsátani, hogy ez az interjú nem egy politikai vita, tehát arról nem elmélkedünk itt és most, hogy indokolt volt-e a járások kialakítása, és az átszervezés valóban az emberek érdekeit szolgálja-e. Ezek a következő évek folyamán ki fognak derülni. Arról azonban szükséges szólni, hogy miből és hogyan alakulnak ki ezek a járási hivatalok, hiszen a takarékosság a megfogalmazott cél. Milyen pénzből és hogyan állnak fel ezek a hivatalok?
     - A járási hivatalok kialakítása már 2012. áprilisában megkezdődött. A vonatkozó törvényi szabályozások szerint az önkormányzatok ingó és ingatlan vagyon átadásával közreműködnek a hivatalok kialakításában. Ez az ingó és ingatlan vagyon átadás ellenszolgáltatás nélküli átadást jelent.
     - Ha akarjuk, ha nem?
     - Így van! Igen! Rétságon 30 fővel kerül kialakításra a járási hivatal. Helyét a polgármesteri hivatal földszinti folyosó részében és a Földhivatal irodáinak egy részében fogja kialakítania kormányhivatal.
     - Kicsit részletezzük, mert ez egyrészt jelent helyiségeket, jelent szakembereket és jelent gépi technikát. Erről is mondjunk néhány szót! A képviselő-testület októberi ülésén döntött erről a kérdésről, a város kötött egy megállapodást. Tehát nem csak azokat az embereket és gépeket kérték - szép szóval és a törvény erejénél fogva - amennyi feladatot Rétságtól elvesznek.
     - Átlagosan a kistérség hivatalainak egyharmadát vonták be a járási hivatalba. Ez azt jelenti, hogy Rétság állományból kilenc fő köztisztviselő átvételéről beszélhetünk. Átkerül az okmányiroda, a gyámhivatal teljes feladata és személyzete, és ezen kívül egyéb szociális és egyéb igazgatási feladatok.
     - A kilenc főhöz hány iroda kell?
     - Nem csak ennyi iroda kell, a kilenc személynél több irodát vesz igénybe a járás, hiszen a 30 főt el kell helyeznie. Az alsó szintről minden irodát. Bevonásra kerül az emeleti szinten 2 utolsó iroda és a Földhivatal irodáiból is a járáshoz csatolnak.
     - És szóljunk arról, hogy a 9 fő gépi technikáját is vitték, fénymásolókat, számítógépeket, bútorokat, mindent.
     - Az igények nem csak ennek a kilenc főnek a technikájára terjed ki az átvétel, számítógépekre, nyomtatókra, fénymásológépre, faxra és egyebekre, hanem mindazokra az eszközökre amelyeket a járás kialakításához szükségesnek tartottak. Felmérésre került a teljes eszközállomány a hivatalnak telefonközponttól az internethálózatig minden, és ennek megfelelően a járási hivatalhoz szükséges eszközöket vették igénybe a mi rendelkezésünkre álló eszközállományt.
     - Mint mondottam politikailag nem megyünk bele a háttér vizsgálatába, de ez elég furcsa döntés. A környező településektől nem sok technikai eszközt vettek el, de ne is térjünk ki erre. Inkább arról adjunk tájékoztatást, hogy a város működőképességéhez a maradék eszközök elegendőek, vagy saját költségvetésből lesz szükséges pótolni néhány dolgot?
     - Ami meghatározásra kerül remélhetőleg a decemberi képviselő-testületi ülésen az új szervezeti és működési szabályzatbe kerül. Abban lesz a hivatal új felállása, akkor fogunk tudni erre pontos választ adni. Jelenleg ott tart a történet az előkészítésben, hogy az eszközeink valószínűleg elegek lesznek, de az internetben és a telefonos ellátás önnálóvá tételében valószínű lépni kell.
     - A technikai részleteken túl folytassuk a tartalmi kérdésekkel. Kérdezhetném, hogy akkor hol is lesz a járási hivatal, de erre már utaltunk. Az emberek többsége valószínűleg nem nagy különbséget fog észrevenni ha az okmányirodába, vagy a gyámhivatalhoz megy, mert ennek a helye ugyanott található, ámbár a Földhivatal felőli folyosón lehet csak megközelíteni, mert a városháza felől le lesz határolva. Tehát aki ezeket veszi igénybe számukra semmi változás nem következik be. De melyek azok az ügykörök, amire figyeljen az állampolgár januártól, amiben nem az önkormányzathoz kell jönni, nem azok az ügyfélfogadási idők érvényesek januártól. Mivel forduljanak tehát a járási hivalhoz, főbb témacsoportok szerint meg lehet határozni?
     - Igen nagyon széles a jegyzék ami átadásra kerül. Járási szint mellett is megmaradnak jegyzői hatáskörök, illetve vannak olyanok amelyeket közösen kell ellátni, tehát a jegyzőnek és a járási hivatalnak is hatásköre van.  Ahogy említettem átkerül az okmányiroda teljes feladatkörrel, átkerül a közlekedési igazgatás, lakcímnyilvántartás, átkerül az egyéni vállalkozók ügyeinek intézése, átkerülnek teljes egészében gyámhatósági, gondnoksági, gyámsági ügyek. Szociális ügyek tekintetében azt lehet mondani, hogy azok maradnak a városnál, amik adható ellátások. Tehát az átmeneti segélyek, foglalkoztatást helyettesítő támogatások, rendszeres szociális segély, születési támogatások, köztemetés, temetési segély és hasonlók.
    - Tulajdonképpen azok a szociális ellátások, amelyeket a város saját költségvetéséből biztosít.
    - Közös feladat lesz a járással közgyógyellátás rendezése, de az időskorúak járadéka, az ápolási díj. Azt gondolom a járási hivatal januártól nem fogja tudni azonnal átvenni ezeket, hiszen a teljes infrastuktúrát ki kell építeni. Ennek a napokban megkezdődik a kiépítése. Az irodákat fel kell szerelni, bár ezek is "hozott anyagból" kerülnek majd feltöltésre. Ezen túl a dolgozóknak ezt a hatalmas iratmennyiséget át kell venniük. Ezért - a főigazgató asszonnyal türtént egyeztetés alapján - várhatóan örödike, tizedike körül fog elindulni a teljes működés. Addig is az okmányirodában és a gyámhivatalban ugyanúgy lehet kérni időpontokat. Megpróbáljuk ezek átállását zökkenőmentessé tenni. Amint elindul a járási hivatal működése természetesen mi is részletesen hirdetni fogjuk mik azok az ügyek amik nálunk maradnak és részletesen, hogy mik azok amelyek a járási hivatalok körébe tartoznak. Ezt a Hangadóban és a város hivatalos honlapján is ismertetni kell.
     - Úgy gondolom ez szükségszerű lesz egészen az ügyleírások szintjéig, és a járási hivatal ezt megjelenteti saját honlaján is. De fordítsuk meg a kérdést, hogy akkor mi marad?
     - Itt marad az anyakönyvezés. Az építéshatóság egyelőre itt marad. Olyan döntés születetett, hogy nem minden járási központban kerül kialakításra az építési felügyelet, amely egyes építéshatósági feladatokat is el fog majd látni. Hosszútávon mindenképpen az a cél, hogy minden szakhatóság bekerüljön a járási hivatalba. De Rétságon per pillanat nem indul el az építéshatóság átvétele, az marad a városnál. Ugyanúgy nem kerül még jelenleg ide az ÁNTSz, a főállatorvos.
    - Gyakorlatilag akkor a polgármesteri hivatalhoz a városüzemeltetés, az önkormányzat működtetése, a helyi döntések megvalósítás, ennek a pénzügyi háttere. Ügyfélkör az elhangzottak alapján kevesebb talán. És akkor mi marad még?
     - Marad még a birtokvédelem, marad a hagyaték, maradnak egyes mezőgazdasági igazgatási feladatok - gondolok itt például a vadkárra, parlagfű ügyek intézése. Azért marad feladat bőven, de az ügyek kétharmadrésze átkerül a járásokhoz.
     - Fizikailag hogyan közelíthető meg a járási hivatal? Mely részekhez hogyan jut hozzá az állampolgár? Továbbá úgy tudom nem lesz azonos az ügyfélfogadási idő?
     -  Az egyértelmű, hogy a járási hivatal részéről is az az elvárás, hogy külön tudjon működni mindkét intézmény. Mivel a kialakítandó kormányablakoknál kétműszakos, folyamatos ügyfélfogadás lesz, mi nem tudjuk megvalósítani az átjárást a polgármesteri hivatalon keresztül. Ezért a folyosó le lesz választva, a megközelítésre a Földhivatali bejárat áll majd rendelkezésre. Az ügyfélfogadás idejét még pontosan nem tudjuk, de úgy tűnik hosszabb ideig állnak rendelkezésre mint a rétsági polgármesteri hivatal eddig.
     - Ha jól tudom úgy hirdették ezt az átszervezést, hogy egyablakos ügyintézés valósul meg. Persze türelem kell, mert a járás január másodikán, harmadikán még nem is tud indulni. Én úgy látom, ez nem az egyablakosság felé megy, ha a szociális ügyek szét vannak szakítva. Valóban van remény arra, hogy aki a járási hivatalba megy és útlevelet akar intézni, és vállalkozói igazolványt, akkor ezt egy helyen kell várni és kevesebbet? 
      - Bízom benne, hiszen ez volt az egész átszervezésnek a célja. Útlevél ügyintézés is a járáshoz kerül és az okmányirodára épülnek a kormányablakok. Annyit még, hogy az marad a jegyző hatáskörébe települési szinten, amihez helyismeret szükséges.
     - El volt itt bújtatva egy cinikus kérdés, nem vetted észre. Nevezetesen, hogy kell-e ugyanannyit sorbaállni az okmányirodánál, mert ez elsősorban azon múlik, hogy bővítik-e annak létszámát. Ha nem bővitik e tekintetben nem várható változás januári indulással.
     - Ezt még megítélni nem tudom. Az okmányirodában öt munkahely van jelenleg. Az okmányirodára lesz telepítve a kormányablak, és számos feladatuk lesz, ezért ezt nem lehet jelenleg megmondani.
     - Egy kiegészítő kérdés, a választási regisztrálással kapcsolatban. Ugye annak lehet aki az ügyfélkapura regisztrálva van? Ezt hol lehet elintézni?
     - Ezt is az okmányirodánál lehet igényelni, azt kell felkeresni.
     - Azt gondolom, hogy lényeges információt osztottunk meg az olvasóval, de januárban részletes adatokkal még vissaz kell erre térni. Köszönöm a válaszokat!
     - Én köszönöm a lehetőséget.
GiK -  Foto: M.Gabor és GiK 
(Az interjú a Rétsági Televízióban november 27-től december 2-ig kerül közvetítésre a szokásos   adásrendben - hétfőtől péntekig 18 és 21 órakor, szombaton vasárnap 10 órakor) 
.


Eddig volt az interjú, és a fotó után következzék az elemzés és a kommentár >>>
Városháza 
Járási Hivatal
.
Ami még a témához tartozik

Kell-e járás?
      Arról lehet gondolkodni, hogy a járások kialakítása előrelépés, vagy visszafelé mutogatás éppen a szocialista időszakra. Hiszen akkor működtek járások, és voltak ügyek amit a községnél, másokat a járásoknál, és voltak amit csak a megyénél lehetett elintézni. Az tény hogy az Unióhoz való csatlakozás és annak alapelvei megkövetelték a minél kevesebb közigazgatási szint kialakítását. Kívánatos a 3 szint lenne, ami a települések, a régiók és a központi irányítást jelentette volna. A régiók kialakultak, de maradtak a megyék is, így aztán 4 szintű maradt az igazgatás. Az igaz, hogy az állampolgároknak közvetlenül a régióval nemigen volt ügye, de az igazgatás más szereplőinek igen. Most ezzel az intézkedéssel 5 szintűvé válik az igazgatási rendszer, és minden deklarált törvényhozói szándék ellenére egészen biztos az állampolgárnak több helyre kell mennie, ügyei elintézése végett. Marad a város, lesz a járás. Ezeken bizony lesznek állampolgári ügyek bőven. Jelenleg van a megyei önkormányzat, amely kevés állampolgári ügyet kezel, intézményfenntartói szerep is megszűnt, így kiüresedett feladatköre, de mégis marad. Elképzelések szerint területfejlesztési feladaztai lesznek. Van a régió, és vannak a minisztériumok kormányszrevek. 
     Az áttekintehtőséget csak nehezíti, hogy vannak olyan hatósági feladatok, amelyek különféle eloszlásban különféle településeken találhatók. A bíróságoktól az ÁNTSz-en keretszül a környezetvédelmi hatóságon, a munkaügyi központon át az állategészségügyig, a katasztrófavédelemig, a vámhivatalokig, az adóhivatalig lehetne sorolni, ahol állampolgároknak lehet ügye, és ez más városokban szétszórtan találhatók. Az tehát biztosnak látszik, hogy az indulás időszakában biztosan nem felel meg annek a célnak, hogy egyszerűbben, egy ablaknál lehessen ügyeket intézni.
     Lehetne persze racionálisabban szervezni a közigazgatást. Ennek legfőbb alapja az lenne, ha lényegesen csökkene az adminisztráció. Mindaz a bejelentési, intézési kötelezettség, ami egy állampolgárra hárul. Ez pedig a törvények alapján nem csökkenni, hanem növekedni látszik. Be kell jelenteni, csippel ellátni a kutyákat, de sok más példát is lehetne sorolni mennyi ügyintézést igenyel pl egy pár hektáros saját erdőből engedélyt szerezni a fák kivágására. 
     Vannak persze jó minták. Mostanság szokás hivatkozni külföldi tapasztalatokra, bár azokat csak teljes rendszerében érdemes áttekinteni. Például Norvégiában egy várostól akár 100 kilométerre lakó állampolgárnak már 10 évvel ezelőtt sem kellett évekig bemennie ahhoz, hogy éljen, hogy jogosítványt kapjon és megújítsa azt, adja vegye ingatlanait, és intézze ezek illetékét, adóbevallást készítsen, vállakozást indítson, átutaljon, adjon vegyen és így tovább. Mint említettem már 10 esztendeje egy internetes kapcsolattal szinte mindent el tudott intézni annélkül, hogy tudná, fizikailag hol is van az illetékes hivatal. Erre az irányra elképzelések nálunk is vannak. Elvben lehet már regisztrálni a választásra, lehet közműfogyasztást bejelenteni, átutalni, lehet adóbevallást elektronikusan nem csak kitölteni, hanem el is küldeni. Ezek jó irányok, de még kevés. A norvég példa megvalósításához lényegében kellene csökkenteni az állampolgárok adminisztrációját, és akkor akár meg is lehetne szüntetni a kis falvakban a polgármesteri hivatalokat. De csak akkor! (ne legyenek felesleges ügyek, amit intézni kell!) Amíg az ügyek ilyen számban nehezednek arra aki csak egy gépkocsikárt akar intézni, vagy gondja van a helyi adóval, na annak a számára álom, hogy otthon, karosszékből ezeket elintézhesse. Mert a közigazgatás nem látszik ebbe az irányba mozdulni. Elvben más Rétságon is lehetne elektonikusan ügyet intézni, a valóságban gyakran egy egyszerű e-mailre sem érkezik válasz. Nemhogy adóbevallást, segélykérelmet, más bejelentenivalót lehetne mondjuk este, gép mellett letudni. Nem, ezért munkaidőben kell személyesen bemenni, olykor sorba állni. Ha az ügyek így maradnak, erre még sokáig szükség lesz.

Egyszerűbb lesz hát az ügyintézés?
     A dolog jelenlegi állása szerint nem. Lesznek ügyek, amiben az állampolgár megy az egyik hivatalba - mondjuk a városhoz - ahol eddig intézte dolgait. Például a közgyógyellátást. Megnézik papaírjait, majd mondják, jó, de ez a járás. Más ott kezdi, őt meg küldik a községhez, városhoz. Mert az egyik fajta "közgyógy" a járásnál intéződik, a másik fajta pedig a településeken. Egyszerűbb lesz így? Nem! És a példát lehetne sorolni több szociális ellátás és más ügyek tekintetében is.
     Az is tény, hogy aki eddig kis falvakban elintézhette ügyeit, annak most a járási központba kell utaznia olyan dolgok megoldásához, amit eddig a falvakban a polgármesteri hivatalokban megoldottak.
     No ebben is lesz változás, hiszen közös hivatalokat kell szervezni - hasonlatosan a körjegyzőségekhez, - csak kötelezően és több település tartozik hozzá általában. Már azt sem biztos hogy a faluban elintézhető adott napon, ami oda tartozik. Lesz ugyan jegyzői fogadónap, a járástól lesz állítólag "ügygondnok" akik bizonyos időtartamban a településen fogadják az ügyfeleket. Igen ám, kellő helyi ismeret nélkül, és csak egy szűk időben. Akinek éppen akkor van a munkaideje, az utazhat. A székhely településre, vagy más ügyben a járáshoz. Azzal a törvényhozó nem számol, hogy ez időt és költséget jelent az állampolgárnak.
      Elsőként tehát nem lesz egyszerűbb ügyet intézni. Hogy mikor válna igazán hasznossá az új rendszer, azt jelenleg nem lehet megjósolni, sem a törvényekből kiolvasni.

Takarékosabb lesz-e a az új rendszer?
     Bár az átszervezések és a törvényalkotások legfőbb érve mindenütt a takarékosabb állami bürokrácia megteremtése, ez láthatóan nem lesz olcsóbb. A riportban is elhangzott, hogy itt nálunk a járási hivatalban 30 fő fog dolgozni. Ennyi létszámmal nem csökkent az kistérség hivatalainak létszáma, és különösen nem csökkent ilyem mértékben az ellátandó feladataik száma. Tehát bármennyire is takarékosságról van szó, ez nem látszik annak az állam számára sem. A fentebb említettek miatt pedig nem lesz olcsóbb az állampolgárnak sem.

Miből alakulnak meg a hivatalok?
      No ez az elem az, amiről bőven lehet kritikát mondani egy lokálpatriótának. Hát igen! A kormányzat ezt a kérdést úgy akarja megoldani, hogy számára az átszervezés egy fillérbe se kerüljön. Nincs rá pénze és nem is akar rá költeni.
     A törvény kimondja,(2. §)  hogy az önkormányzatok ingó és ingatlan vagyonuk térítés nélküli átadásával kötelesek hozzájárulni a hivatal működésének megteremtéséhez. Tehát ami tetszik azt elvesszük. Nem ez nem államosítás, mert nem veszik tulajdonba, csak ingyenes használatba. Jó trükk, akkor is elveszik a várostól, és néhány dolgot a községektől.
     A vonatkozó törvény ugyan azt is tartalmazza, hogy azokat az ingatlanokat, személyeket és infrastruktúrát kell átadni, amely feladatokat a járás átvesz a várostól. Ez így nagyon szép is lenne, de nem így van. Mondjuk az okmányirodánál, a gyámhivatalnál ez világos. Minden átkerül a gépektől a bútoroktól a számítógépeken keresztül az utolsó tűzőgépig az ablakfüggönyig, ami az irodában van, hiszen ez az iroda ugyanúgy működik a jövőben is mint eddig, csak máshol lesz a főnökség és a bejárat.
      De ha 9 fő közalkalmazott kerül átvételre, akkor mi iddokolja, hogy 13 idodát kell a városnak átadni? Semmi! A törvény hogy kell! Amit a járás kinéz magának, azt át kell adni. Ezek szerint hiába írja a törvény, hogy azokat az ingó és ingatlan vagyonokat, amelye átvett feladatokhoz kapcsolódik, mert ennél bőven többet kérnek. Fenét kérnek! Rámutatnak és nincs apelláta! Így kell átadni jóval több számítógépet, fénymásolót, nyomtatót telefonközpontot, internethálózatot és egyebet. Mert a hivatal működéséhez kell. 

 
Mit lehet tenni? Persze  a törvényi előírások alapján szelíd erőszakot gyakorló illetékesek vágyaival szemben lehet reklamálni. Ha egy város nem adja, amire szüksége van, vagy nem ért vele egyet, akkor - szintén törvényi felhatalmazás alapján - a szép szó és a megállapodás helyett a megyei Kormányhivatal határozatot hoz ezek elvételére. Ezt meg lehet támadni bíróságon. És akkor van remény? Nincs! A bírósági megtámadásnak nincs halasztó hatálya, tehát az átvétel megtörténik, és ki tudja mikor - fél év, egy év - mire a sörgősséggel együtt is jogerős döntés lesz. Addig mivel működne a város, ha alapvető feltételeket veszélyeztet. Aztán remény sincs kedvező bírósági ítéletre, hiszen a bíróság a törvények alapján dönthet.
      Ezért aztán Rétság várostól jóval többet kérnek, várnak, mint amennyi feladaot átvesznek. Elsősorban azért, mert itt a komplett hivatal felújítva felszerelve rendelkezésre áll.

Jogos kérdés, hogy miért kell elvenni (használatba venni) önkrományzati vagyont?
      A kérdés túl naívnak tűnik a mai törvényalkotási viszonyokat tekintve. Mert törvény van rá. Jó-jó, de mi a törvény indoka? Ez egy jó felvetés, és többen több helyen meg is kérdezték. A válasz az volt, hogy az önkormányzatok azért juthattak vagyonhoz, mert az állam azt engedte. Az adókat átengedte, az épületeket a rendszerváltáskor birtokba adta. Az önkormányzatok abból működnek, hogy az államtól normatív támogatást kapnak. Ezért tehát a törvényalkotók úgy gondolják, nincs külön állami és önkormányzati vagyon. Hát ezt a gondolatmenetet nehéz elfogadni, mert az önkormányzatok önálló jogi személyek, és vagyonukat a jó gazda gondósságával óvták gyarapították. Miért nem vettek el olyan önkormányzati ingatlanokat, ahol mindezt nem tette mega gazda? Az is állami? (Fordítva van, mert a honvédséget péládul azért adták át mert az állam nem jó gazda volt. De onnan pl. vehettek volna igénybe irodaépületet, van belőle bőven.)
     De az alap több helyen akkor is sántít, ha a fenti gondolatmenetet elfogadnánk. Mert bizony az önkormányzatnak - és itt konkrétan a Rétság városira gondolok - nem csak az a vagyona, amit ebből a forrásból szerzett. Már az házak építése is rengeteg ember társadalmi munkájával jött létre. A városháza ugyanúgy épült társadalmi munkában a helyi emberek szabadidejében és kétkezi munkájával, mint a művelődési ház, vagy az óvoda. Régen volt mondhatják joggal. De a "lefoglalt" vagyon között is van aminek semmi köze az állami költségvetéshez. Egyrészről vannak fénymásolók, amelyeket Rétság is csak bérel, nem az övé. Ennél fontosabb, hogy sok dolog magánszemélyek, és cégek adományából került ide. Nem költségvetési támogatás, hanem adományból! Bútorok, számítógépek például. Bozony sok bútor került adományból a hivatalba az elmúlt 10 évben. No ott nem vizsgálták a jogalapot, csak rá lett mondva, hogy minden önkormányzati vagyon az államé is, azt "díjmentes használatba veheti".

Miért nem keresnek más ingatlant? Nincs erre alkalmas épület?
     Ez ismét egy jó kérdés. A válasz még meglepőbb lesz! Rétságon a Magyar Államnak van üresen álló irodaépülete, amely akkor is pénzbe kerül, ha nem használják. Bizony. Ilyen a volt munkaügyi hivatal helyiségecsoportja a "Tsz irodában". Lehet valamennyi bútor is van még benne, mert az új munkaügyi központnál nem láttam használt bútorokat. Ez az épület fűtve van, biztosan nem ingyen. Van közös költsége, biztosan fizeti valaki. De üres, nem használja senki! Csak azt nem veszik számba, hogy nem kellene elvenni az önkormányzattól, ha van saját? A régi skót vicc jut esezmbe, hogyaszongya "McKenzi: Fiam menj át a szomszédba, kérj egy kis sót. Nem adott a szomszéd. A fene a mocskos pofáját akkor kénytelen leszek a magamét használni." No valahogy így van az állam az önkormányzati vagyonnal, csak itt nem lehetett azt mondani, hogy nem adunk.
      Mert hát ott nincs kész infrastuktúra, valószínűleg a költözés is pénzbe került volna, és hasonló problémák merültek volna fel. No mivel a takarékosságnak az a módja, hogy az államnak ingyen legyen még akkor is ha az önkormányzatnak ez pénzbe kerül, így hát maradt a hivatal a városháza földszintjén. Megjegyzendő, hogy a helyiek felvetették, ha maguk nem tudták volna, hogy vannak itt állami tulajdinú üres épületek. Felsoroltak többet is fényképpel bemutatva részletes leírással. (pl a volt tüdőgondozó ugyanígy állami tulajdonként áll parlagon.) A megfontolt válasz az volt, hogy igen de azok az épületek nem akadálymentesek, és az új hivatal kialakítása akadálymentesen lehetséges. Igen és Rétságnak mennyi plusz pénzt kellett az akadálymenetsítéshez hozzátenni a pályázaton túl?
      Az akadálymentesség komoly érv. Az a legérdekesebb az ügyben, hogy a járási hivatal mégsem lesz akadálymentes. Ha jól meggondoljuk több lépcsőt kell megjárni, mint a Tsz irodánál. Mert hát a városháza mögötti parkolóból nem lehet bemenni a járáshoz, hiszen az fizikailag el lesz szeparálva - egy rácscal lezárva a földszinti és az emeleti folyosó. Csak a Földhivatal felől lehet megközelíteni a járás irodáit. Így aztán a Földhivatal sem akadálymentes, a járás sem lesz az. Aki meg nehezen biceg, hát az ő baja ... gondolják azok akik mindezt így döntötték el. Gond lehet a parkolóhelyekkel is, hiszen a Városháza udvarán alig elég a hely az ottani dolgozók és ügyfelek számára. Aki a járáshoz megy, annak valahol meg kell állnia, ott aligha tud. Törvény szerint egy ilyen járási rodához legalább 20-25 parkolóhely kialakítása kötelező (meg a városnak is ennyi kell maradjon!) Ez nem lesz. Megállnak majd a Nagyparkolóban, a Kossuth utcában, ki tudja hol, aki járási ügyintézni érkezik. Pedig a Tsz iroda előtt van parkoló, és az udvarában is lehet vagy 15 férőhelyet kialakítani. No persze a társasházzal egyezteve. Ez az egyeztetés nem történt meg, így a várostól egyszerűbb elvenni amije van. Ismétlem törvényesen, mert a nehezen elfogadható törvény ezt írja elő. A törvélny pedig törvény.

Mi lesz az önkormányzatisággal?
      Ez a kérdéskör már átvezet ahhoz a gondolathoz, hogy a településektől mindent elvesznek, iskolát, hivatalt, feladatokat, helyiségeket, gépeket, akkor a helyi önkormányzatiság miben nyilvánul meg ezután? A felvetés telejsen jó. Úgy tűnik hogy lényegesen szűkül az önkormányzatok mozgástere. Kis túlzással, de azt lehet mondani, hogy megmaradnak valamiféle dísz demokrácia felmutatására, tényleges jogkörök nélkül. Dönthetnek amiről akarnak és főleg amire pénzük is van. No nem az államtól, azt jelentősen csökkenteni fogják. Az iskola működésébe beleszólás sem lehet. A járási feladatokba úgyszintén nem lehet egy szava sem. Ott belső utasítási rend van, nem kapcsolódik hozzá választott testület. Nincs demokratikus beleszólás, hogy az állampolgárok ilaen irányú ügyeit hogyan lehetne jobban végezni. Még a tájékoztatás is kérdéses, de remélem legalább az elvárható.
      De az önkormányzatiság nem csak a járás miatt csökken, hanem más szabályok is oda vezetnek, hogy kevesebbet tehetnek a választott testületek, mint eddig. Januártól pl. a jegyző munkáltatói jogainak gyakorlása a testület helyett a polgármesterek alá fog tartozni. Sem a kinevezésben, sem a feladatok számonkérésében, sem a jutalmazásba vagy esetleg fegyelmi felelősségrevonásba nem lesz jogköre a képviselő-testületnek. Ennél fogva a hivatal irányába megfogalmazott határozatok végrehajtása is csak a jószándékon múlik, mert amit nem hajtanak végre semmiféle ráhatása nem lehet a testületnek a város érdekében hozott határozatának kikényszerítésére.
      Egyetlen eszköz marad. A költségvetés meghatározása, és annak szigorú kontrollja. Már amenyniben, mert a költségvetés egy része felett is a polgármester dönt. Tisztázatlan még ugyan a mód, meg a pénzt honnan veszi hozzá, de a város (értve ez alatt az intézményi költségvetéseken kívüli részt) éves büdzséjét a polgármester hagyja jóvá, és ellenőrzi a végrehajtást. Ugyan a testület elé is be kell vinni, de azon túl nem tisztázottak a jogkörök.
      Így aztán látható egy folyamat, amely a kistelepüléseken is markánsan jelenik meg. A polgármesteri hivataloknál alig marad feladat és munkaerő, a képvsielő-testületek pedig pénz híjján valóságos döntéseket alig hozhatnak. Gittegyletté kezd válni a helyi demokrácia ezen formája, és ez nem a választott képviselők miatt van így, hanem a törvény szűkíti a lehetőségeket. A városban pedig különösen így lesz ez.
      Csak azt lehet itt megfogalmazni, hogy pozitív hozzáállással, de kiváncsi figyelemmel várjuk a január elsejei változásokat, azok hatásait, és azt hogy a sok szép elképzelésből mi és hogyan fog megvalósulni. Ebbe a körbe tartozik az iskola átvétele, a járási hivatal kialakítása az önkormányzatiság szűkülése éppúgy mint a választási törvény változásai.

www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-