Megkérdeztük az illetékest a járások
kialakításáról
-
A Rétsági Televízióban havonta készítek
stúdióbeszélgetést Megkérdeztük az illetékest címmel. Ebben a 10-15 percben
mindig olyan aktuális témákat dolgozunk fel, amelyek a lakosságot is érintik.
Rétságon és persze a kistérségben, hiszen az adást az RKSz hálózatán további
17 településen is nézik. Ez alkalommal az elhangzottakat dolgoztam fel
arra is tekintettel, mert olvasóink elvárják, hogy a témában a honlapon
is legyen tájékoztatás.
Tekintve,
hogy a televíziós műsor keretei kötöttek, és sok olyan dolog, amit megosztanék
a Tisztelt Olvasóval ott sem idő, sem tartalmi kötöttségek miatt nem vethető
fel, a beszélgetés közlését saját kommentárokkal is kiegészítem. Annak
érdekében, hogy, ami nem az interjúalany, vagy jómagam szájából hangzott
el (ilyenmódon nem része az adásnak) külön megjelölöve szerepeltetem a
cikk elkülönített részén.
GiK
2012 december 31 és 2013 január 1 között
lényeges változásokra lehet számítani. A törvénykezés több helyen átalakítja
a működést. Így a közigazgatásban is. Január elsejétől járási hivatalok
állnak fel és szolgálják a lakosságot a kistérségben. No ezekről még túl
sokat nem tudunk, hiszen nem működnek még a hivatalok, nem tudjuk megszólítani
a vezetőjét (ezt meg fogjuk tenni januárban egy következő intejúban és
cikkben) A Városháza életét nagyban befolyásolja ez a tény. Éppen ezért
Hutter
Jánosnét, Rétság város jegyzőjét az átalakítási folyamat vársunkat
érintő vonatkozásairól kérdeztük.
-
Előre kell bocsátani, hogy ez az interjú nem egy politikai vita, tehát
arról nem elmélkedünk itt és most, hogy indokolt volt-e a járások kialakítása,
és az átszervezés valóban az emberek érdekeit szolgálja-e. Ezek a következő
évek folyamán ki fognak derülni. Arról azonban szükséges szólni, hogy miből
és hogyan alakulnak ki ezek a járási hivatalok, hiszen a takarékosság a
megfogalmazott cél. Milyen pénzből és hogyan állnak fel ezek a hivatalok?
- A járási
hivatalok kialakítása már 2012. áprilisában megkezdődött. A vonatkozó törvényi
szabályozások szerint az önkormányzatok ingó és ingatlan vagyon
átadásával közreműködnek a hivatalok kialakításában. Ez az ingó és ingatlan
vagyon átadás ellenszolgáltatás nélküli átadást jelent.
-
Ha akarjuk, ha nem?
- Így van!
Igen! Rétságon 30 fővel kerül kialakításra a járási hivatal. Helyét a polgármesteri
hivatal földszinti folyosó részében és a Földhivatal irodáinak egy részében
fogja kialakítania kormányhivatal.
-
Kicsit részletezzük, mert ez egyrészt jelent helyiségeket, jelent szakembereket
és jelent gépi technikát. Erről is mondjunk néhány szót! A képviselő-testület
októberi ülésén döntött erről a kérdésről, a város kötött egy megállapodást.
Tehát nem csak azokat az embereket és gépeket kérték - szép szóval és a
törvény erejénél fogva - amennyi feladatot Rétságtól elvesznek.
- Átlagosan
a kistérség hivatalainak egyharmadát vonták be a járási hivatalba. Ez azt
jelenti, hogy Rétság állományból kilenc fő köztisztviselő átvételéről beszélhetünk.
Átkerül az okmányiroda, a gyámhivatal teljes feladata és személyzete, és
ezen kívül egyéb szociális és egyéb igazgatási feladatok.
-
A kilenc főhöz hány iroda kell?
- Nem csak
ennyi iroda kell, a kilenc személynél több irodát vesz igénybe a járás,
hiszen a 30 főt el kell helyeznie. Az alsó szintről minden irodát. Bevonásra
kerül az emeleti szinten 2 utolsó iroda és a Földhivatal irodáiból is a
járáshoz csatolnak.
-
És szóljunk arról, hogy a 9 fő gépi technikáját is vitték, fénymásolókat,
számítógépeket, bútorokat, mindent.
- Az igények
nem csak ennek a kilenc főnek a technikájára terjed ki az átvétel, számítógépekre,
nyomtatókra, fénymásológépre, faxra és egyebekre, hanem mindazokra az eszközökre
amelyeket a járás kialakításához szükségesnek tartottak. Felmérésre került
a teljes eszközállomány a hivatalnak telefonközponttól az internethálózatig
minden, és ennek megfelelően a járási hivatalhoz szükséges eszközöket vették
igénybe a mi rendelkezésünkre álló eszközállományt.
-
Mint mondottam politikailag nem megyünk bele a háttér vizsgálatába, de
ez elég furcsa döntés. A környező településektől nem sok technikai eszközt
vettek el, de ne is térjünk ki erre. Inkább arról adjunk tájékoztatást,
hogy a város működőképességéhez a maradék eszközök elegendőek, vagy saját
költségvetésből lesz szükséges pótolni néhány dolgot?
- Ami meghatározásra
kerül remélhetőleg a decemberi képviselő-testületi ülésen az új szervezeti
és működési szabályzatbe kerül. Abban lesz a hivatal új felállása, akkor
fogunk tudni erre pontos választ adni. Jelenleg ott tart a történet az
előkészítésben, hogy az eszközeink valószínűleg elegek lesznek, de az internetben
és a telefonos ellátás önnálóvá tételében valószínű lépni kell.
-
A technikai részleteken túl folytassuk a tartalmi kérdésekkel. Kérdezhetném,
hogy akkor hol is lesz a járási hivatal, de erre már utaltunk. Az emberek
többsége valószínűleg nem nagy különbséget fog észrevenni ha az okmányirodába,
vagy a gyámhivatalhoz megy, mert ennek a helye ugyanott található, ámbár
a Földhivatal felőli folyosón lehet csak megközelíteni, mert a városháza
felől le lesz határolva. Tehát aki ezeket veszi igénybe számukra semmi
változás nem következik be. De melyek azok az ügykörök, amire figyeljen
az állampolgár januártól, amiben nem az önkormányzathoz kell jönni, nem
azok az ügyfélfogadási idők érvényesek januártól. Mivel forduljanak tehát
a járási hivalhoz, főbb témacsoportok szerint meg lehet határozni?
- Igen nagyon
széles a jegyzék ami átadásra kerül. Járási szint mellett is megmaradnak
jegyzői hatáskörök, illetve vannak olyanok amelyeket közösen kell ellátni,
tehát a jegyzőnek és a járási hivatalnak is hatásköre van. Ahogy
említettem átkerül az okmányiroda teljes feladatkörrel, átkerül a közlekedési
igazgatás, lakcímnyilvántartás, átkerül az egyéni vállalkozók ügyeinek
intézése, átkerülnek teljes egészében gyámhatósági, gondnoksági, gyámsági
ügyek. Szociális ügyek tekintetében azt lehet mondani, hogy azok maradnak
a városnál, amik adható ellátások. Tehát az átmeneti segélyek, foglalkoztatást
helyettesítő támogatások, rendszeres szociális segély, születési támogatások,
köztemetés, temetési segély és hasonlók.
- Tulajdonképpen
azok a szociális ellátások, amelyeket a város saját költségvetéséből biztosít.
- Közös feladat
lesz a járással közgyógyellátás rendezése, de az időskorúak járadéka, az
ápolási díj. Azt gondolom a járási hivatal januártól nem fogja tudni azonnal
átvenni ezeket, hiszen a teljes infrastuktúrát ki kell építeni. Ennek a
napokban megkezdődik a kiépítése. Az irodákat fel kell szerelni, bár ezek
is "hozott anyagból" kerülnek majd feltöltésre. Ezen túl a dolgozóknak
ezt a hatalmas iratmennyiséget át kell venniük. Ezért - a főigazgató asszonnyal
türtént egyeztetés alapján - várhatóan örödike, tizedike körül fog elindulni
a teljes működés. Addig is az okmányirodában és a gyámhivatalban ugyanúgy
lehet kérni időpontokat. Megpróbáljuk ezek átállását zökkenőmentessé tenni.
Amint elindul a járási hivatal működése természetesen mi is részletesen
hirdetni fogjuk mik azok az ügyek amik nálunk maradnak és részletesen,
hogy mik azok amelyek a járási hivatalok körébe tartoznak. Ezt a Hangadóban
és a város hivatalos honlapján is ismertetni kell.
-
Úgy gondolom ez szükségszerű lesz egészen az ügyleírások szintjéig, és
a járási hivatal ezt megjelenteti saját honlaján is. De fordítsuk meg a
kérdést, hogy akkor mi marad?
- Itt marad
az anyakönyvezés. Az építéshatóság egyelőre itt marad. Olyan döntés születetett,
hogy nem minden járási központban kerül kialakításra az építési felügyelet,
amely egyes építéshatósági feladatokat is el fog majd látni. Hosszútávon
mindenképpen az a cél, hogy minden szakhatóság bekerüljön a járási hivatalba.
De Rétságon per pillanat nem indul el az építéshatóság átvétele, az marad
a városnál. Ugyanúgy nem kerül még jelenleg ide az ÁNTSz, a főállatorvos.
- Gyakorlatilag
akkor a polgármesteri hivatalhoz a városüzemeltetés, az önkormányzat működtetése,
a helyi döntések megvalósítás, ennek a pénzügyi háttere. Ügyfélkör az elhangzottak
alapján kevesebb talán. És akkor mi marad még?
- Marad
még a birtokvédelem, marad a hagyaték, maradnak egyes mezőgazdasági igazgatási
feladatok - gondolok itt például a vadkárra, parlagfű ügyek intézése. Azért
marad feladat bőven, de az ügyek kétharmadrésze átkerül a járásokhoz.
-
Fizikailag hogyan közelíthető meg a járási hivatal? Mely részekhez hogyan
jut hozzá az állampolgár? Továbbá úgy tudom nem lesz azonos az ügyfélfogadási
idő?
-
Az egyértelmű, hogy a járási hivatal részéről is az az elvárás, hogy külön
tudjon működni mindkét intézmény. Mivel a kialakítandó kormányablakoknál
kétműszakos, folyamatos ügyfélfogadás lesz, mi nem tudjuk megvalósítani
az átjárást a polgármesteri hivatalon keresztül. Ezért a folyosó le lesz
választva, a megközelítésre a Földhivatali bejárat áll majd rendelkezésre.
Az ügyfélfogadás idejét még pontosan nem tudjuk, de úgy tűnik hosszabb
ideig állnak rendelkezésre mint a rétsági polgármesteri hivatal eddig.
-
Ha jól tudom úgy hirdették ezt az átszervezést, hogy egyablakos ügyintézés
valósul meg. Persze türelem kell, mert a járás január másodikán, harmadikán
még nem is tud indulni. Én úgy látom, ez nem az egyablakosság felé megy,
ha a szociális ügyek szét vannak szakítva. Valóban van remény arra, hogy
aki a járási hivatalba megy és útlevelet akar intézni, és vállalkozói igazolványt,
akkor ezt egy helyen kell várni és kevesebbet?
-
Bízom benne, hiszen ez volt az egész átszervezésnek a célja. Útlevél ügyintézés
is a járáshoz kerül és az okmányirodára épülnek a kormányablakok. Annyit
még, hogy az marad a jegyző hatáskörébe települési szinten, amihez helyismeret
szükséges.
-
El volt itt bújtatva egy cinikus kérdés, nem vetted észre. Nevezetesen,
hogy kell-e ugyanannyit sorbaállni az okmányirodánál, mert ez elsősorban
azon múlik, hogy bővítik-e annak létszámát. Ha nem bővitik e tekintetben
nem várható változás januári indulással.
- Ezt még
megítélni nem tudom. Az okmányirodában öt munkahely van jelenleg. Az okmányirodára
lesz telepítve a kormányablak, és számos feladatuk lesz, ezért ezt nem
lehet jelenleg megmondani.
-
Egy kiegészítő kérdés, a választási regisztrálással kapcsolatban. Ugye
annak lehet aki az ügyfélkapura regisztrálva van? Ezt hol lehet elintézni?
- Ezt is
az okmányirodánál lehet igényelni, azt kell felkeresni.
-
Azt gondolom, hogy lényeges információt osztottunk meg az olvasóval, de
januárban részletes adatokkal még vissaz kell erre térni. Köszönöm a válaszokat!
- Én köszönöm
a lehetőséget.
GiK - Foto:
M.Gabor és GiK
(Az interjú
a Rétsági Televízióban november 27-től december 2-ig kerül közvetítésre
a szokásos adásrendben - hétfőtől péntekig 18 és 21 órakor,
szombaton vasárnap 10 órakor)
.
Eddig
volt az interjú, és a fotó után következzék az elemzés és a kommentár
>>>
Városháza
|
Járási Hivatal
|
.
Ami még a témához tartozik
Kell-e járás?
Arról
lehet gondolkodni, hogy a járások kialakítása előrelépés, vagy visszafelé
mutogatás éppen a szocialista időszakra. Hiszen akkor működtek járások,
és voltak ügyek amit a községnél, másokat a járásoknál, és voltak amit
csak a megyénél lehetett elintézni. Az tény hogy az Unióhoz való csatlakozás
és annak alapelvei megkövetelték a minél kevesebb közigazgatási szint kialakítását.
Kívánatos a 3 szint lenne, ami a települések, a régiók és a központi irányítást
jelentette volna. A régiók kialakultak, de maradtak a megyék is, így aztán
4 szintű maradt az igazgatás. Az igaz, hogy az állampolgároknak közvetlenül
a régióval nemigen volt ügye, de az igazgatás más szereplőinek igen. Most
ezzel az intézkedéssel 5 szintűvé válik az igazgatási rendszer, és minden
deklarált törvényhozói szándék ellenére egészen biztos az állampolgárnak
több helyre kell mennie, ügyei elintézése végett. Marad a város, lesz a
járás. Ezeken bizony lesznek állampolgári ügyek bőven. Jelenleg van a megyei
önkormányzat, amely kevés állampolgári ügyet kezel, intézményfenntartói
szerep is megszűnt, így kiüresedett feladatköre, de mégis marad. Elképzelések
szerint területfejlesztési feladaztai lesznek. Van a régió, és vannak a
minisztériumok kormányszrevek.
Az áttekintehtőséget
csak nehezíti, hogy vannak olyan hatósági feladatok, amelyek különféle
eloszlásban különféle településeken találhatók. A bíróságoktól az ÁNTSz-en
keretszül a környezetvédelmi hatóságon, a munkaügyi központon át az állategészségügyig,
a katasztrófavédelemig, a vámhivatalokig, az adóhivatalig lehetne sorolni,
ahol állampolgároknak lehet ügye, és ez más városokban szétszórtan találhatók.
Az tehát biztosnak látszik, hogy az indulás időszakában biztosan nem felel
meg annek a célnak, hogy egyszerűbben, egy ablaknál lehessen ügyeket intézni.
Lehetne
persze racionálisabban szervezni a közigazgatást. Ennek legfőbb alapja
az lenne, ha lényegesen csökkene az adminisztráció. Mindaz a bejelentési,
intézési kötelezettség, ami egy állampolgárra hárul. Ez pedig a törvények
alapján nem csökkenni, hanem növekedni látszik. Be kell jelenteni, csippel
ellátni a kutyákat, de sok más példát is lehetne sorolni mennyi ügyintézést
igenyel pl egy pár hektáros saját erdőből engedélyt szerezni a fák kivágására.
Vannak persze
jó minták. Mostanság szokás hivatkozni külföldi tapasztalatokra, bár azokat
csak teljes rendszerében érdemes áttekinteni. Például Norvégiában egy várostól
akár 100 kilométerre lakó állampolgárnak már 10 évvel ezelőtt sem kellett
évekig bemennie ahhoz, hogy éljen, hogy jogosítványt kapjon és megújítsa
azt, adja vegye ingatlanait, és intézze ezek illetékét, adóbevallást készítsen,
vállakozást indítson, átutaljon, adjon vegyen és így tovább. Mint említettem
már 10 esztendeje egy internetes kapcsolattal szinte mindent el tudott
intézni annélkül, hogy tudná, fizikailag hol is van az illetékes hivatal.
Erre az irányra elképzelések nálunk is vannak. Elvben lehet már regisztrálni
a választásra, lehet közműfogyasztást bejelenteni, átutalni, lehet adóbevallást
elektronikusan nem csak kitölteni, hanem el is küldeni. Ezek jó irányok,
de még kevés. A norvég példa megvalósításához lényegében kellene csökkenteni
az állampolgárok adminisztrációját, és akkor akár meg is lehetne szüntetni
a kis falvakban a polgármesteri hivatalokat. De csak akkor! (ne legyenek
felesleges ügyek, amit intézni kell!) Amíg az ügyek ilyen számban nehezednek
arra aki csak egy gépkocsikárt akar intézni, vagy gondja van a helyi adóval,
na annak a számára álom, hogy otthon, karosszékből ezeket elintézhesse.
Mert a közigazgatás nem látszik ebbe az irányba mozdulni. Elvben más Rétságon
is lehetne elektonikusan ügyet intézni, a valóságban gyakran egy egyszerű
e-mailre sem érkezik válasz. Nemhogy adóbevallást, segélykérelmet, más
bejelentenivalót lehetne mondjuk este, gép mellett letudni. Nem, ezért
munkaidőben kell személyesen bemenni, olykor sorba állni. Ha az ügyek így
maradnak, erre még sokáig szükség lesz.
Egyszerűbb lesz hát az ügyintézés?
A dolog
jelenlegi állása szerint nem. Lesznek ügyek, amiben az állampolgár megy
az egyik hivatalba - mondjuk a városhoz - ahol eddig intézte dolgait. Például
a közgyógyellátást. Megnézik papaírjait, majd mondják, jó, de ez a járás.
Más ott kezdi, őt meg küldik a községhez, városhoz. Mert az egyik fajta
"közgyógy" a járásnál intéződik, a másik fajta pedig a településeken. Egyszerűbb
lesz így? Nem! És a példát lehetne sorolni több szociális ellátás és más
ügyek tekintetében is.
Az is tény,
hogy aki eddig kis falvakban elintézhette ügyeit, annak most a járási központba
kell utaznia olyan dolgok megoldásához, amit eddig a falvakban a polgármesteri
hivatalokban megoldottak.
No ebben
is lesz változás, hiszen közös hivatalokat kell szervezni - hasonlatosan
a körjegyzőségekhez, - csak kötelezően és több település tartozik hozzá
általában. Már azt sem biztos hogy a faluban elintézhető adott napon, ami
oda tartozik. Lesz ugyan jegyzői fogadónap, a járástól lesz állítólag "ügygondnok"
akik bizonyos időtartamban a településen fogadják az ügyfeleket. Igen ám,
kellő helyi ismeret nélkül, és csak egy szűk időben. Akinek éppen akkor
van a munkaideje, az utazhat. A székhely településre, vagy más ügyben a
járáshoz. Azzal a törvényhozó nem számol, hogy ez időt és költséget jelent
az állampolgárnak.
Elsőként
tehát nem lesz egyszerűbb ügyet intézni. Hogy mikor válna igazán hasznossá
az új rendszer, azt jelenleg nem lehet megjósolni, sem a törvényekből kiolvasni.
Takarékosabb lesz-e a az új rendszer?
Bár az átszervezések
és a törvényalkotások legfőbb érve mindenütt a takarékosabb állami bürokrácia
megteremtése, ez láthatóan nem lesz olcsóbb. A riportban is elhangzott,
hogy itt nálunk a járási hivatalban 30 fő fog dolgozni. Ennyi létszámmal
nem csökkent az kistérség hivatalainak létszáma, és különösen nem csökkent
ilyem mértékben az ellátandó feladataik száma. Tehát bármennyire is takarékosságról
van szó, ez nem látszik annak az állam számára sem. A fentebb említettek
miatt pedig nem lesz olcsóbb az állampolgárnak sem.
Miből alakulnak meg a hivatalok?
No
ez az elem az, amiről bőven lehet kritikát mondani egy lokálpatriótának.
Hát igen! A kormányzat ezt a kérdést úgy akarja megoldani, hogy számára
az átszervezés egy fillérbe se kerüljön. Nincs rá pénze és nem is akar
rá költeni.
A törvény
kimondja,(2. §) hogy az önkormányzatok ingó és ingatlan vagyonuk
térítés nélküli átadásával kötelesek hozzájárulni a hivatal működésének
megteremtéséhez. Tehát ami tetszik azt elvesszük. Nem ez nem államosítás,
mert nem veszik tulajdonba, csak ingyenes használatba. Jó trükk, akkor
is elveszik a várostól, és néhány dolgot a községektől.
A vonatkozó
törvény ugyan azt is tartalmazza, hogy azokat az ingatlanokat, személyeket
és infrastruktúrát kell átadni, amely feladatokat
a járás átvesz a várostól. Ez így nagyon szép is lenne, de nem így
van. Mondjuk az okmányirodánál, a gyámhivatalnál ez világos. Minden átkerül
a gépektől a bútoroktól a számítógépeken keresztül az utolsó tűzőgépig
az ablakfüggönyig, ami az irodában van, hiszen ez az iroda ugyanúgy működik
a jövőben is mint eddig, csak máshol lesz a főnökség és a bejárat.
De
ha 9 fő közalkalmazott kerül átvételre, akkor mi iddokolja, hogy 13 idodát
kell a városnak átadni? Semmi! A törvény hogy kell! Amit a járás kinéz
magának, azt át kell adni. Ezek szerint hiába írja a törvény, hogy azokat
az ingó és ingatlan vagyonokat, amelye átvett feladatokhoz kapcsolódik,
mert ennél bőven többet kérnek. Fenét kérnek! Rámutatnak és nincs apelláta!
Így kell átadni jóval több számítógépet, fénymásolót, nyomtatót telefonközpontot,
internethálózatot és egyebet. Mert a hivatal működéséhez kell.
Mit lehet tenni? Persze a törvényi
előírások alapján szelíd erőszakot gyakorló illetékesek vágyaival
szemben lehet reklamálni. Ha egy város nem adja, amire szüksége van, vagy
nem ért vele egyet, akkor - szintén törvényi felhatalmazás alapján - a
szép szó és a megállapodás helyett a megyei Kormányhivatal határozatot
hoz ezek elvételére. Ezt meg lehet támadni bíróságon. És akkor van remény?
Nincs! A bírósági megtámadásnak nincs halasztó hatálya, tehát az átvétel
megtörténik, és ki tudja mikor - fél év, egy év - mire a sörgősséggel együtt
is jogerős döntés lesz. Addig mivel működne a város, ha alapvető feltételeket
veszélyeztet. Aztán remény sincs kedvező bírósági ítéletre, hiszen a bíróság
a törvények alapján dönthet.
Ezért
aztán Rétság várostól jóval többet kérnek, várnak, mint amennyi feladaot
átvesznek. Elsősorban azért, mert itt a komplett hivatal felújítva felszerelve
rendelkezésre áll.
Jogos kérdés, hogy miért kell elvenni
(használatba venni) önkrományzati vagyont?
A
kérdés túl naívnak tűnik a mai törvényalkotási viszonyokat tekintve. Mert
törvény van rá.
Jó-jó, de mi a törvény indoka? Ez egy jó felvetés,
és többen több helyen meg is kérdezték. A válasz az volt, hogy az önkormányzatok
azért juthattak vagyonhoz, mert az állam azt engedte. Az adókat átengedte,
az épületeket a rendszerváltáskor birtokba adta. Az önkormányzatok abból
működnek, hogy az államtól normatív támogatást kapnak. Ezért tehát a törvényalkotók
úgy gondolják, nincs külön állami és önkormányzati vagyon. Hát ezt a gondolatmenetet
nehéz elfogadni, mert az önkormányzatok önálló jogi személyek, és vagyonukat
a jó gazda gondósságával óvták gyarapították. Miért nem vettek el olyan
önkormányzati ingatlanokat, ahol mindezt nem tette mega gazda? Az is állami?
(Fordítva van, mert a honvédséget péládul azért adták át mert az állam
nem jó gazda volt. De onnan pl. vehettek volna igénybe irodaépületet, van
belőle bőven.)
De az alap
több helyen akkor is sántít, ha a fenti gondolatmenetet elfogadnánk. Mert
bizony az önkormányzatnak - és itt konkrétan a Rétság városira gondolok
- nem csak az a vagyona, amit ebből a forrásból szerzett. Már az házak
építése is rengeteg ember társadalmi munkájával jött létre. A városháza
ugyanúgy épült társadalmi munkában a helyi emberek szabadidejében és kétkezi
munkájával, mint a művelődési ház, vagy az óvoda. Régen volt mondhatják
joggal. De a "lefoglalt" vagyon között is van aminek semmi köze az állami
költségvetéshez. Egyrészről vannak fénymásolók, amelyeket Rétság is csak
bérel, nem az övé. Ennél fontosabb, hogy sok dolog magánszemélyek, és cégek
adományából került ide. Nem költségvetési támogatás, hanem adományból!
Bútorok, számítógépek például. Bozony sok bútor került adományból a hivatalba
az elmúlt 10 évben. No ott nem vizsgálták a jogalapot, csak rá lett mondva,
hogy minden önkormányzati vagyon az államé is, azt "díjmentes használatba
veheti".
Miért nem keresnek más ingatlant?
Nincs erre alkalmas épület?
Ez ismét
egy jó kérdés. A válasz még meglepőbb lesz! Rétságon a Magyar Államnak
van üresen álló irodaépülete, amely akkor is pénzbe kerül, ha nem használják.
Bizony. Ilyen a volt munkaügyi hivatal helyiségecsoportja a "Tsz irodában".
Lehet valamennyi bútor is van még benne, mert az új munkaügyi központnál
nem láttam használt bútorokat. Ez az épület fűtve van, biztosan nem ingyen.
Van közös költsége, biztosan fizeti valaki. De üres, nem használja senki!
Csak azt nem veszik számba, hogy nem kellene elvenni az önkormányzattól,
ha van saját? A régi skót vicc jut esezmbe, hogyaszongya "McKenzi: Fiam
menj át a szomszédba, kérj egy kis sót. Nem adott a szomszéd. A fene a
mocskos pofáját akkor kénytelen leszek a magamét használni." No valahogy
így van az állam az önkormányzati vagyonnal, csak itt nem lehetett azt
mondani, hogy nem adunk.
Mert
hát ott nincs kész infrastuktúra, valószínűleg a költözés is pénzbe került
volna, és hasonló problémák merültek volna fel. No mivel a takarékosságnak
az a módja, hogy az államnak ingyen legyen még akkor is ha az önkormányzatnak
ez pénzbe kerül, így hát maradt a hivatal a városháza földszintjén. Megjegyzendő,
hogy a helyiek felvetették, ha maguk nem tudták volna, hogy vannak itt
állami tulajdinú üres épületek. Felsoroltak többet is fényképpel bemutatva
részletes leírással. (pl a volt tüdőgondozó ugyanígy állami tulajdonként
áll parlagon.) A megfontolt válasz az volt, hogy igen de azok az épületek
nem akadálymentesek, és az új hivatal kialakítása akadálymentesen lehetséges.
Igen és Rétságnak mennyi plusz pénzt kellett az akadálymenetsítéshez hozzátenni
a pályázaton túl?
Az
akadálymentesség komoly érv. Az a legérdekesebb az ügyben, hogy a járási
hivatal mégsem lesz akadálymentes. Ha jól meggondoljuk több lépcsőt kell
megjárni, mint a Tsz irodánál. Mert hát a városháza mögötti parkolóból
nem lehet bemenni a járáshoz, hiszen az fizikailag el lesz szeparálva -
egy rácscal lezárva a földszinti és az emeleti folyosó. Csak a Földhivatal
felől lehet megközelíteni a járás irodáit. Így aztán a Földhivatal sem
akadálymentes, a járás sem lesz az. Aki meg nehezen biceg, hát az ő baja
... gondolják azok akik mindezt így döntötték el. Gond lehet a parkolóhelyekkel
is, hiszen a Városháza udvarán alig elég a hely az ottani dolgozók és ügyfelek
számára. Aki a járáshoz megy, annak valahol meg kell állnia, ott aligha
tud. Törvény szerint egy ilyen járási rodához legalább 20-25 parkolóhely
kialakítása kötelező (meg a városnak is ennyi kell maradjon!) Ez nem lesz.
Megállnak majd a Nagyparkolóban, a Kossuth utcában, ki tudja hol, aki járási
ügyintézni érkezik. Pedig a Tsz iroda előtt van parkoló, és az udvarában
is lehet vagy 15 férőhelyet kialakítani. No persze a társasházzal egyezteve.
Ez az egyeztetés nem történt meg, így a várostól egyszerűbb elvenni amije
van. Ismétlem törvényesen, mert a nehezen elfogadható törvény ezt írja
elő. A törvélny pedig törvény.
Mi lesz az önkormányzatisággal?
Ez
a kérdéskör már átvezet ahhoz a gondolathoz, hogy a településektől mindent
elvesznek, iskolát, hivatalt, feladatokat, helyiségeket, gépeket, akkor
a helyi önkormányzatiság miben nyilvánul meg ezután? A felvetés telejsen
jó. Úgy tűnik hogy lényegesen szűkül az önkormányzatok mozgástere. Kis
túlzással, de azt lehet mondani, hogy megmaradnak valamiféle dísz demokrácia
felmutatására, tényleges jogkörök nélkül. Dönthetnek amiről akarnak és
főleg amire pénzük is van. No nem az államtól, azt jelentősen csökkenteni
fogják. Az iskola működésébe beleszólás sem lehet. A járási feladatokba
úgyszintén nem lehet egy szava sem. Ott belső utasítási rend van, nem kapcsolódik
hozzá választott testület. Nincs demokratikus beleszólás, hogy az állampolgárok
ilaen irányú ügyeit hogyan lehetne jobban végezni. Még a tájékoztatás is
kérdéses, de remélem legalább az elvárható.
De
az önkormányzatiság nem csak a járás miatt csökken, hanem más szabályok
is oda vezetnek, hogy kevesebbet tehetnek a választott testületek, mint
eddig. Januártól pl. a jegyző munkáltatói jogainak gyakorlása a testület
helyett a polgármesterek alá fog tartozni. Sem a kinevezésben, sem a feladatok
számonkérésében, sem a jutalmazásba vagy esetleg fegyelmi felelősségrevonásba
nem lesz jogköre a képviselő-testületnek. Ennél fogva a hivatal irányába
megfogalmazott határozatok végrehajtása is csak a jószándékon múlik, mert
amit nem hajtanak végre semmiféle ráhatása nem lehet a testületnek a város
érdekében hozott határozatának kikényszerítésére.
Egyetlen
eszköz marad. A költségvetés meghatározása, és annak szigorú kontrollja.
Már amenyniben, mert a költségvetés egy része felett is a polgármester
dönt. Tisztázatlan még ugyan a mód, meg a pénzt honnan veszi hozzá, de
a város (értve ez alatt az intézményi költségvetéseken kívüli részt) éves
büdzséjét a polgármester hagyja jóvá, és ellenőrzi a végrehajtást. Ugyan
a testület elé is be kell vinni, de azon túl nem tisztázottak a jogkörök.
Így
aztán látható egy folyamat, amely a kistelepüléseken is markánsan jelenik
meg. A polgármesteri hivataloknál alig marad feladat és munkaerő, a képvsielő-testületek
pedig pénz híjján valóságos döntéseket alig hozhatnak. Gittegyletté kezd
válni a helyi demokrácia ezen formája, és ez nem a választott képviselők
miatt van így, hanem a törvény szűkíti a lehetőségeket. A városban pedig
különösen így lesz ez.
Csak
azt lehet itt megfogalmazni, hogy pozitív hozzáállással, de kiváncsi figyelemmel
várjuk a január elsejei változásokat, azok hatásait, és azt hogy a sok
szép elképzelésből mi és hogyan fog megvalósulni. Ebbe a körbe tartozik
az iskola átvétele, a járási hivatal kialakítása az önkormányzatiság szűkülése
éppúgy mint a választási törvény változásai.
|