Ünnep és vidám nap a középiskolában
-
A négynapos husszú hétvége előtti
utolsó napon a középiskolások életében két jeles esemény is történt. A
4. órát használták arra, hogy ünnepélyes keretek között emlékeztek meg
az 1956-os forradalom évfordulójáról, hőseiről. Ahogy pedig vége lett a
tanóráknak, a hagyományos "gólyavatóra" került sor.
Az
ünnepi megemlékezést a művelődési központ színháztermében tartották. A
színpadon Mocsári Gergely köszöntje és Kálmán Nóra bevezetője után a bemutatták
azt a verses, zenés műsorblokkot, amellyel a fiatalok a városi ünnepségen
is képviselni fogják intézményüket.
A
gólyavatás igen régi hagyomány, bár korábban az egyetemeken, főiskolákon
volt nagy divatja. Ma már egyes középiskolákban is módot teremtenek arra,
hogy az első évfolyamos (azóta kilencediknek nevezik) tanulók, akik szeptembertől
csatlakoztak a több mint százfős közösséghez, bemutatkozhassanak, és ők
maguk is játékos laza program keretében megismehessék a magasabb osztályba
járó társaikat. Az idősebbek humoros versenyeket állítottak össze. A 9.
évfolyam diákjai három csoportra osztódtak, és jelmezben is meg kellett
jeleníteni, hogy a piros, a kék, vagy a sárga színekben szepelő alakulathoz
tartoznak. Láthatóan mindenki jól érezte magát a meglepő feladványok végrehajtása
során. Leginkább persze a magasabb évfolyamosok, akik itt nézőként már
túl vannak ezen a procedúrán. Volt itt "dekorkozmetika" lisztfújás a benne
lévő szőlőcukor megszerzéséért, léggömvfújás, skander. És hát díjazták
azt is mennyire sikerült megjeleníteni a csapat színét. Majd kiosztásra
kerültek az oklevelek a helyezések alapján. Ez végülis nem is annyira érdekes,
mint a közösségi élmény, amelyet egy ilyen alkalom teremt. Ezt követte
a "gólyaeskü" letétele. A hagyomány nem szakad meg, minden bizonnyal jövőre
is lesz hasonló az akkori "elsősök" számára.
A
képek mindkét eseményről felvillantanak fontos pillanatokat.
GiK
.
|
