|
Kereplős farsang I.
Vízkereszt elmúlt, a karácsonyfákat is lebontották, normális esetben vastag hótakaróval kellene dühöngeni a télnek. Falvakban, városokban ilyenkor az emberek a hosszú estéket meleg helyre húzódva mulatsággal töltötték. A Kereplő Néptáncegyesület is úgy gondolta, hogy szervez magának egy kellemes napot. Így gondolta, és meg is szervezte. Az egyesületet többnyire arról ismerik, hogy ők maguk lépnek fel, és több korosztálynyi tánccsoporttal gazdagítják szinesítik más szervezők, rendezők programjait. Ez is egy igen szép és nemes küldetés. Most nem "felléptek" hanem saját kikapcsolódásukra, szórakozásukra szerveznek afféle évnyitó, vagy inkább farsangnyitó estét. Mert bizony sorakoznak majd a különféle szervezetek, intézmények farsangi bulijai, de városunkban ez az est nyitja 2012-ben a mulatozós időszakot. A címben is azért kapott I. megjelölést, mert lesz még egy nagyszabású rendezvény, ahol már több éves szokás szerint ők zárják a böjt előtt a vígság napjait, és jelképesen eltemetik a telet. A két program mintegy keretbe foglalja ezt a pár hetet. Szokás ilyenkor jelmezes bálokat, maskarás esteket is szervezni. Itt szabadon választhatott mindenki, hogy milyen viseletben érkezik. Voltak akik komolyan vették, hogy jelmezben jobban telik az este, és "alakítottak" egy kicsit magukon az alkalomhoz illően. Szép hagyományokat elevenitettek fel. Teljesen önellátó módon szerveződött ez a program. Már a délutáni díszítésben, készülődésben is jeleskedtek házigazda-meghívottak. Mert hiszen ez a program saját maguknak szólt. Akár egy házibuli, csak már egyik háznál sem fértek volna el. Az egyesület tagjainak, a felnőtt táncosoknak, a táncoslábú leányok-fiúk szüleinek, az egysület barátainak. Ezen kör számára valóban zártkörű esemény jött létre, amelyet nem is szerettünk volna a fotózással megzavarni. Mindössze pár kép erejéig kéredzkedtünk be, hogy be tudjunk számolni egy újabb hagyomány ébredéséről. Az önellátásról szóltam az előbb, ami méltón folytatódott a vendégek érkeztével. Nem kellett nagy találékonyság felfedezni, hogy az érkezők - kaláka, vagy inkább batyus bál alapon - saját maguk gondoskodtak saját "vendéglátásukról". Ki-ki kosarakkal, szatrokkal, tálcákkal érkezvén hozta asztalára az otthon készített ételeket a vacsorához, italokat az időtöltséhez, és a jó hangulathoz. Aztán a kialakult asztaltársaságok egymást kínálva érezték jól magukat. Valóban szép gondolat, és nem csak a gazdasági vonatkozások okán érdemes követésre. (Merthogy lehet így is!) Amikor az aula már megtelt, mindenki megtalálta asztalát, a most ballagó középiskolás fiatalok vonultak a "parkettre" és mintegy nyitótáncként bemutatták azt a koreográfiát, amelyet Kozák Katalin tanított számukra a közelmúltban rendezett szalagavatóra. A középiskolások tánca után rövidesen kitört a mulatság de előtte még az egyesület elnöke köszöntötte ennek az egész közösségnek a motorját, működtetőjét, Kozák Katit. Azután elszabadult a jókedv, és ez így is van jól. Szórakoztak, táncoltak, jól érezték magukat. Ki tudja meddig ... Akár hajnalhasadtáig ... Pár képünk az esemény kezdetéről és a nyitótánc körüli pillanatról tudósít. GiK.
|
