81 éve született
Kormos István költő
Kormos
István (Mosonszentmiklós, 1923. okt.28. - Bp. 1977. okt. 6.): költő, műfordító.
1950-ben lett az Ifjúsági, később Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője.
1963-65-ben Párizsban élt, a Seuil és a Gallimard kiadók munkatársa volt.
Szerkesztette a népszerű A magyar irodalom és A világirodalom gyöngyszemei
c. sorozatokat. Sokat tett a fiatal költőnemzedék útrabocsátásáért. 1955-ben
és 1972-ben József Attila-díjat kapott. Korai költészetében a népköltészet
hangját követte, Erdélyi József, Sinka István és Illyés Gyula voltak mesterei.
A falusi valóságot mintázó életképeibe álomszerű elemeket vegyített (Eltűntek
az égen). A népmesék játékosságával szólaltatta meg háborús élményeit (A
jóborivó királylány). Számot tudott adni a szegénység fájdalmáról, a szegények
örömtelen életéről is (Dülöngélünk). Az ötvenes években ő is elhallgatott,
szinte két évtizeden át gyermekverseivel és műfordításaival volt jelen
a költészetben. Költészete időközben átalakult: a népi hagyományokat természetes
módon egészítették ki a modern francia líra vívmányai. Chaucer, Burns,
Puskin, Moliere és André Frénaud műveit, továbbá az orosz népköltészetet
(Ékes, fejér hattyú, 1962, Rab Zsuzsával) tolmácsolta. Népszerűek gyermekversei
és verses meséi. (Új magyar irodalmi lexikon, Akadémiai Kiadó 2000. Második,
bővített, javított kiadás.)
|