Árokásás vagy építés
-
A kérdés
ezennel nem politikai. Vagy nagyon is az, mégha más értelemben is. Felháborodott
lakók hívtak fel a a Szőlő utca első kanyarjának környékéről. A kérés az
volt, hogy intézzem el, hogy ennek az értemetlen maszatolásnak legyen már
vége. A válaszom természetesen az volt, hogy én semmit elintézni nem tudok,
de egy riport erejéig felhívhatom a nyilvánosság - és talán - az illetékesek
figyelmét, mi folyik kisvárosunk közterein.
Mi folyna, mi folyna? Hát víz egészen biztosan nem. Hiába no, hülyeség
ellen nincs orvosság. Az a barom víz meg sehogyse hajlandó felfelé folyni.
Akkor se, ha a pár házzal odébb lakó képviselő hangzatos szavakkal igérte,
hogy "gyerekek, nagyon frankón meg lesz csinálva ..." Mást se tudott elintézni,
hiába igérgetett. Ez az utasarok nagyon rétsági jelenség. Terv nincs, szakember
nincs, irányítás nincs. Hozzánemértő maszatolás, elképesztő nagy baromság
magyarázatok vannak. Hetek óta a betemetetlen lövészárok látszatát kelti
a jobb sorsra itélt, szebb kinézetre vágyó terület. Ez kéremszépen a kitüntetett
"Virágos Rétság" egy vadvirága. Vagy inkább gyomnövény gaza. Igaz messzire
tűnik a köponttól, a kutya nem kiváncsi az itt lakók panaszaira.
Miről van
szó tulajdonképpen?
Van a "város tetején" Rétság "Rózsadombjának" északi peremén egy keskeny
földdarab. Nem út, nem járda, egyszerűen csak van. A volt Ecl féle, később
Havas féle ház mellett lefelé tartó meredek partoldal. Jó pár éve csak
szemétkupacok gyűltek itt, de az előző testület idején ez a panasz orvoslásra
lerült. Szemét nincs. Víz viszont van. A kis kaptató (olyan jó 30 fokos
emelkedővel) kivezet a várost északról kerülő földútra, amelyen egykor
tankok masíroztak. Aztán aki arra jár, szivesen rövidíti le útját, hogy
gyalogosan könnyebben jusson a város szivébe. Igaz gyalogosan is nehéz
mutatvány, hiszen gazzal és kaviccsal teli, alig lehet lépni rajta.
Ezen az úton nem csak emberek járnak, hanem esőzések alkalmával a víz is
lezúdul, igen szép mennyiségben. Aztán folyik, amerre lát, szomszéd portákra,
az aszfaltozott útra. Lehordva törmeléket, kavicsot. Télen pedig olyan
vizet a Szőlő út emelkedő szakaszára, amelyből egyszerre korcsolyapálya
képződik. Pedig az autók itt nagyon nem szeretnek korcsolyázni...
Volt egy kiépített árokszakasz az aszfaltos útnak ebben az irányában. A
mostani lövészároktól kissé az út közepe felé. Járólapokkal kiépítve. Ez
sem oldotta meg a vízelvezetést, mert - mint rámutatunk másutt is így van
ez a városnban - a pereme magasabban volt mint az út széle. Volt felvetés
testületi ülésen, hogy ezt meg kell oldani. No ez szép dolog. Lenne! Aztán
mi történt?
Több mint két hete a régebbi árkot kibontották, betemették, az új meg a
képeken látható rendezetlenséget mutatja. Megáll az eszünk, panaszkodnak
a szomszéd lakók. Nem lehet itt tenni valamit? Hetek óta ezt a felfordulást
kell elviselni. Délelőttönként 2-2 ember megjelenik, valószínűleg közmunkások.
Semmiben nem szakemberek. Áskálnak, rakosgatnak, kicsit pihennek is aztán
elmennek. Ez az ő és a főnökeik dolga, de az árok az nem látszik sem épülni,
sem betemetődni.
Aztán éppen az elmúlt napok mesterremeke az a betonozási technológia, amit
itt próbáltak ki, hátha világhódító útjára indul a felhőkarcolók betonozásához
szabadalmaztatva. Sajnos nem vált be! Az új "eljárás" lényege: a leszórt
sóder tetejére hintenek egy kis cementet, majd meglocsolják vízzel, szép
görbére elsímítják, és kész a beton. (?) Aztán egy gyerek megpiszkálja,
és esik szép az egész. Nevetséges dilettantizmus. Se betonkeverő, sem lapáttal
való keverés látszata. És az sem látszik, mi is épülne itt tulajdonképpen.
Árok-árok, az látszik. Csak az a hülye víz! Az úgysem lesz hajlandó belefolyni,
akkor sem ha jól lenne elkészítve. Mindenütt a vízfolyáshoz képest olyan
emelkedések, padkák vannak, amely egyértelműen eltereli a lezúduló csapadékot.
Esze ágában sem lesz az árokba mászni. Ha folyna sem ez a szakasz oldaná
meg a kérdést. Akkor sem, ha szakszeűen lenne elkészítve. Azt viszont látjuk,
a itt semmi szakszerűség.
A földbe akarják rakni a lapokat? Minek? Meddig maradna az ott? Senki nem
tud semmi választ. Aztán naponta kilapátolják az előző nap óta beomlott
árokfalat, és ennyi. Ha jönne egy őszi eső, az egészet belemosná az út
alatt kiépített, a másik oldalra vezető vízelvezető csatornába és a szomszédos
árkokba, jól telerakva homokkal törmelékkel.
Látva ezt a tesze-toszaságot a szomszédok többször szóvátették, hogy ez
egy felesleges idő és pénzpocsékolás. Semmi értelme. Annak lenne, hogy
a lejtő alján keresztben lenne egy vízfogó árok, szépen kibetonozva,
a tetején egy ráccsal. Aztán abból egy egyszerűen építhető betonátereszekből
álló - egyébként betemetett - csatorna elvezetné a vizet a meglévő árokba.
Az út szélét járdaszegéllyel lehetne alkalmassá tenni, hogy a lefolyó víz
hová tartson.
Miért is
így és milyen megodlások lehetnek?
Válaszok: Nem lehet, mert a lejövő autók, beleszaladnak az árokba ... Nem
lehet, mert gyerekek bicikliznek, és a rácsba beszorul a kerekük... Hasonló
nagyívű szövegek voltak. Ugyan kérem? Mióta járhat itt autó? Ez nem út,
nem is közterület! Egy önkormányzati tulajdonú telekrész, de nem közterület.
Ne járjanak ott autók! Autóval körbe lehet jönni a város felé. Egyszerűen
le kell tenni 2-2 "Demszky oszlopot", és nem járnak ott autók. Vagy! meg
kell tervezni és útnak megépíteni! Valamelyik lehet, a kettő között nemigen
van biztonságos megoldás. Mert amint látható, ha sötétedés táján lejönne
ott egy akármilyen autó, éppen a most épülő csatorna fogná a kerekét ...
A biciklis gyerekek. Eleve életveszélyes itt biciklizni, már feljebb is.
De ha mégis van olyan elvetemült lurkó, aki itt edz triál versenyekre,
ám védjük meg a bajtól. Nem annyira nehéz feladvány ám! Olyan ráccsal kellene
lefedni a vízgyűjtőt, ami keresztberácsos laposvasakból van összehegesztve.
Nem tudnak ilyet csinálni? Hát ingyen semmi nincs de már készen lehet ilyen
elemeket kapni a legtöbb építőipari hipermarketben. A 200 ezer forintos
virágos város kitüntetés pénzéből futná is.
Látható a tanácstalanság, a tervszerűtlenség. Az idő meg telik, és még
mindig nem tudni, mi is lesz ennek a munkának a vége. Az biztosan nem,
hogy a víz belefolyik a mostani árokba, akkor se ha szépen elkészülne.
Mert az útpadka magasabb mint az árok széle. Sajnos van ilyen helyzet Rétságon
elég sok. Vagy éppen csak ilyen helyzet van! Mindenütt rendbe kellene tartani
az útpadkákat, hogy a víz, télen a hólé lefolyhasson. (Odafelé menet a
kreszpark mellett is készítettünk fotót, amelyen az árnyék által szépen
kirajzolva jól látszik, hogy az útszegély szinte gátat emel. Nehogy lefolyhasson
a víz, meg a hólé. Tegye tönkre az utat, aztán lehet sopánkodni, hogy a
kormány nem ad pénzt ...! Sajnos így van ez közútjaink nagyrészénél,
és ez senkinek nem fontos a szakszerű karbantartás. Ha meg úgy jár mint
a Zrínyi, a Kossuth és a többi, csak csodálkoznak.
Mit lehetne
tenni?
Hát ami történik azt minden bizonnyal azonnal abba kellene hagyni!. A szomszédban
lakók elmondták, hogy ők felajánlották: ha anyagot kapnak és megengednék,
szakszerűen, társadalmi munkában is megcsinálnák a vízelvezetést. Nem engedik
meg, nem kapnak anyagot. Pedig elég egy pillantást vetni a túloldali árokra,
autóbejárókra, amit saját munkával építettek. Szépen szakszerűen.
Megtudtam, hogy ezt a levezető utat és az alul lévő utcaszegélyt először
le kellene gyalulni egy arra alkalmas géppel. Beállítani a kívánt lejtéseket.
Majd a betonkockákat habarcsba állítva behelyezni, különben semmi értelme.
Szakember mondta, hogy nem kell túl erős beton, kevés cementes habarcs
is elég, de az kell. Különben semmi nem tartja, beomlik, szétesik. Ennél
persze egyszerűbb a fenti, vízgyűjtőárkos, rácsos, fedett elvezetéses megoldás.
Leginkább azt lehetne tenni, hogy szakember venné kézbe ezen műtárgy ügyét.
Az alkalmatlan munka - tudjuk jól - sokkal többe kerül, mintha megfelelő
képzettségű, tapasztalatú emberek megcsinálnák ezt a sarkot. Igen, meg
kellene nézni, tervezni, és alkalmas gépekkel megoldani. Mert ez minden,
csak nem munka. Közröhely! És a szomszédok bosszantása. Nem gondolom, hogy
ez lenne a cél. Másra, vízelvezetésre ez a grandiózus terv meg nem alkalmas.
Szemben lévő útszéli műtárgyak,
amit a lakók maguk építettek
|