A szabadságharc mártírjaira emlékeztek
-
Október hatodika a magyar történelem egyik legszomorúbb napja. Éppen 160 esztendeje Aradon kivégezték a szabadásgharc 13 főtisztjét. Egy ezredest és 12 tábornokot. A szörnyű megtorlásnak azonban ez csak egy momentuma, mert mások is vértanúhalált haltak. Szokás beszélni aradi 15-ről, persze nem csak erre gondolunk. Ugyanezen a napon, de nem Aradon, hanem Pesten végezték ki első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost.
      Több éves hagyomány - és iskolai tantervben megtervezett iskolai rendezvény - hogy ezen a napon a tanulóifjúság ünnepséggel tiszteleg a hős vértanúk emléke előtt. 10 órakor a tempolomkertben álló kopjafánál a Himnusz hangjaival kezdődött az ünnepség. Majd az általános iskola tanulóinak az eseményt felidőző irodalmi összeállítása következett. Immár az ünnepség résztvevői a rétsági középiskola tanulói is. Így ők is emlékező műsorral készültek, és azt be is mutatták. Kossuth szavai csengenek a fülembe a délelőtti műsor óta "Arad a magyar Golgota". Igen a fülembe, mert elhangzott idézetként, de a technika jóvoltából ez a hang a múltból és átkiállt hozzánk, és meghallgatható. >>>
      Majd Végh József művelődési központ igazgató szólította a koszorúzókat. Elsőként Mezőfi Zoltán polgármester - Gál Gábor képviselővel - a város koszorúját helyezte el a millenium alkalmával emelt fából faragott emlékoszlopnál. Majd az intézmények nevében koszorúzott Holman Herenc, Gyurcsikné Fekete Magdolna és Miklián Enikő. Mielőtt az iskolai ünnepség keretében az alsótagozatosok csoportosan, a többi iskolai osztályok együttesen vagy egyenként elhelyezték a magukkal hozott virágokat a Fidesz helyi szervezete nevében Szcasznyi Ivánné helyezett el koszorút. Az ünnepség a Szózat hangjaival zárult, majd az iskolai csoportok a döbbenet kézzelfogható emlékéhez, az ünnep méltóságához híven, csendben elvonultak iskoláikba.
      Képeink a rendezvény pillanataot örökítik meg, ezzel is tisztelegve a vértanúk emléke előtt.

Pár gondolat a tudósításon túl
     Elgondolkodtam, miért is viseli a park a Templomkert elnevezést. Talán valamiféle hagyomány és a katolikus templom közelsége okán. Pedig tény, hogy a terület a város közterülete, és hivatalos közterületi névvel nincs ellátva. A templom telke egyébként kerítéssel határolt. No ezen gondolatok kapcsán vetődött fel bennem, hogy lehetne méltó, és helyi rendeletben is rögített közterületi nevet adni a parknak, hiszen ott jelenleg a Szentháromság szobor mellett 3 műtárgy is a hősök emlékének ápolását szolgálja. Az első világháborús obeliszk, és a Millenium tiszteletére állított kopjafa mellett még egy fából faragott emlékoszlop áll. Ezeknél a történelmi események, vagy más aktualitások alkalmával tartanak megemlékezéseket hivatalos szervek és civil szervezetek. Lehetne hát a park nevét a valódi funkciójához igazítani, ezzel is megemlékezve a különböző korok vértanúiról. Mondjuk lehetne "Hősök kertje", vagy az "Emkézezés parkja" esetleg egyszerűen "Történelmi emlékpark". Meggondolásra ajánlom az illetékeseknek.
      A másik gondolat, hogy Görgey Artúr márványtáblája miért is maradt egyetlen koszorú nélkül? Mert igaz, hogy nem végezték ki, és halála sem ehhez a naphoz kapcsolódik, de mégiscsak legmeghatározóbb egyénisége volt a szabadságharcnak. Sokáig azért mellőzték, mert a fegyverletételt árulásnak magyarázta nem egy kor történetírása. Ezen szerintem már túl vagyunk. Mert pontosan tudva a fegyverletétel minden felelőségét, maga írta Rüdiger orosz tábornoknak: "„Elég volna talán, ha mint áldozat, egyedül én hullanék el!” Tény, hogy hős volt annak ellenére, hogy a megtorlás megkímélte, bár 1867-ig az ausztriai Klagenfurtba internálták. Mivel más konkrét alkalom nemigen adódik, talán méltó lett volna most egy szál virágot, vagy az egyik koszorút a pár méterre lévő emléktáblához is elhelyezni.
      A haramdik évek óta visszatérő gondolat. Nem is tudom, hogy illik-e ünneprontás nélkül erről beszélni, pedig szükséges. Tekintve, hogy ez a rendezvény az iskolai tanterv szerint megtervezett, és iskolai rendben megtartott ünnep a tanulóifjúságnak, itt semmiféle politikai cselkedetnek nincs helye. Pedig évek óta azt látjuk, hogy az egyik politikai párt rendszeresen ezt az ünnepet használja fel koszorúzásra. Baj ez? Úgy gondolom, ha városi ünnep lenne - mint március 15 -, és más pártok is meghívást kapnának, semmi észrevétel nem lenne jogos. Csakhogy más pártok, társadalmi csoportok éppen az iskolai jelleg miatt nem koszorúzhatnak. Furcsa, hogy akkor az egyik párt rendre sérti ezt a jogszabályt. Igaz mára egyedül maradt képviselője egyszemélyben koszorúzott. Nincs persze semmi bajom, ha valamely politikai erő úgy gondolja, hogy illene a megemlékezés virágait elhelyezni a kopjafánál. Szabadon megteheti, csak nem egy iskolai ünnepség keretében! Volt már nemegyszer arra példa, hogy akár ezt, akár a másik kopjafát koszorúzták civil szervezetek, saját tervük, belátásuk szerint. Igenis lenne arra mód, hogy a délután folyamán, akár más szervezetekkel összefogva legyen egy olyan ünnep, ahol felnőttek, politikai pártok, civil szervezetek emlékeznek, koszorúznak. Ez szép lenne és dicséretes. De az iskolai ünnep keretében ilyen egyoldalúra sikeredő pártmegjelenés nem kívánatos.

www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-