A szabadságharc mártírjaira emlékeztek
-
Október
hatodika a magyar történelem egyik legszomorúbb napja. Éppen 160 esztendeje
Aradon kivégezték a szabadásgharc 13 főtisztjét. Egy ezredest és 12 tábornokot.
A szörnyű megtorlásnak azonban ez csak egy momentuma, mert mások is vértanúhalált
haltak. Szokás beszélni aradi 15-ről, persze nem csak erre gondolunk. Ugyanezen
a napon, de nem Aradon, hanem Pesten végezték ki első felelős magyar miniszterelnököt,
Batthyány Lajost.
Több éves hagyomány - és iskolai tantervben megtervezett iskolai rendezvény
- hogy ezen a napon a tanulóifjúság ünnepséggel tiszteleg a hős vértanúk
emléke előtt. 10 órakor a tempolomkertben álló kopjafánál a Himnusz hangjaival
kezdődött az ünnepség. Majd az általános iskola tanulóinak az eseményt
felidőző irodalmi összeállítása következett. Immár az ünnepség résztvevői
a rétsági középiskola tanulói is. Így ők is emlékező műsorral készültek,
és azt be is mutatták. Kossuth szavai csengenek a fülembe a délelőtti műsor
óta "Arad a magyar Golgota". Igen a fülembe, mert elhangzott idézetként,
de a technika jóvoltából ez a hang a múltból és átkiállt hozzánk, és meghallgatható.
>>>
Majd Végh József művelődési központ igazgató szólította a koszorúzókat.
Elsőként Mezőfi Zoltán polgármester - Gál Gábor képviselővel - a város
koszorúját helyezte el a millenium alkalmával emelt fából faragott emlékoszlopnál.
Majd az intézmények nevében koszorúzott Holman Herenc, Gyurcsikné Fekete
Magdolna és Miklián Enikő. Mielőtt az iskolai ünnepség keretében az alsótagozatosok
csoportosan, a többi iskolai osztályok együttesen vagy egyenként elhelyezték
a magukkal hozott virágokat a Fidesz helyi szervezete nevében Szcasznyi
Ivánné helyezett el koszorút. Az ünnepség a Szózat hangjaival zárult, majd
az iskolai csoportok a döbbenet kézzelfogható emlékéhez, az ünnep méltóságához
híven, csendben elvonultak iskoláikba.
Képeink a rendezvény pillanataot örökítik meg, ezzel is tisztelegve a vértanúk
emléke előtt.
Pár gondolat
a tudósításon túl
Elgondolkodtam, miért is viseli a park a Templomkert elnevezést. Talán
valamiféle hagyomány és a katolikus templom közelsége okán. Pedig tény,
hogy a terület a város közterülete, és hivatalos közterületi névvel nincs
ellátva. A templom telke egyébként kerítéssel határolt. No ezen gondolatok
kapcsán vetődött fel bennem, hogy lehetne méltó, és helyi rendeletben is
rögített közterületi nevet adni a parknak, hiszen ott jelenleg a Szentháromság
szobor mellett 3 műtárgy is a hősök emlékének ápolását szolgálja. Az első
világháborús obeliszk, és a Millenium tiszteletére állított kopjafa mellett
még egy fából faragott emlékoszlop áll. Ezeknél a történelmi események,
vagy más aktualitások alkalmával tartanak megemlékezéseket hivatalos szervek
és civil szervezetek. Lehetne hát a park nevét a valódi funkciójához igazítani,
ezzel is megemlékezve a különböző korok vértanúiról. Mondjuk lehetne "Hősök
kertje", vagy az "Emkézezés parkja" esetleg egyszerűen "Történelmi emlékpark".
Meggondolásra ajánlom az illetékeseknek.
A másik gondolat, hogy Görgey Artúr márványtáblája miért is maradt egyetlen
koszorú nélkül? Mert igaz, hogy nem végezték ki, és halála sem ehhez a
naphoz kapcsolódik, de mégiscsak legmeghatározóbb egyénisége volt a szabadságharcnak.
Sokáig azért mellőzték, mert a fegyverletételt árulásnak magyarázta nem
egy kor történetírása. Ezen szerintem már túl vagyunk. Mert pontosan tudva
a fegyverletétel minden felelőségét, maga írta Rüdiger orosz tábornoknak:
"„Elég volna talán, ha mint áldozat, egyedül én hullanék el!” Tény, hogy
hős volt annak ellenére, hogy a megtorlás megkímélte, bár 1867-ig az ausztriai
Klagenfurtba internálták. Mivel más konkrét alkalom nemigen adódik, talán
méltó lett volna most egy szál virágot, vagy az egyik koszorút a pár méterre
lévő emléktáblához is elhelyezni.
A haramdik évek óta visszatérő gondolat. Nem is tudom, hogy illik-e ünneprontás
nélkül erről beszélni, pedig szükséges. Tekintve, hogy ez a rendezvény
az iskolai tanterv szerint megtervezett, és iskolai rendben megtartott
ünnep a tanulóifjúságnak, itt semmiféle politikai cselkedetnek nincs helye.
Pedig évek óta azt látjuk, hogy az egyik politikai párt rendszeresen ezt
az ünnepet használja fel koszorúzásra. Baj ez? Úgy gondolom, ha városi
ünnep lenne - mint március 15 -, és más pártok is meghívást kapnának, semmi
észrevétel nem lenne jogos. Csakhogy más pártok, társadalmi csoportok éppen
az iskolai jelleg miatt nem koszorúzhatnak. Furcsa, hogy akkor az egyik
párt rendre sérti ezt a jogszabályt. Igaz mára egyedül maradt képviselője
egyszemélyben koszorúzott. Nincs persze semmi bajom, ha valamely politikai
erő úgy gondolja, hogy illene a megemlékezés virágait elhelyezni a kopjafánál.
Szabadon megteheti, csak nem egy iskolai ünnepség keretében! Volt már nemegyszer
arra példa, hogy akár ezt, akár a másik kopjafát koszorúzták civil szervezetek,
saját tervük, belátásuk szerint. Igenis lenne arra mód, hogy a délután
folyamán, akár más szervezetekkel összefogva legyen egy olyan ünnep, ahol
felnőttek, politikai pártok, civil szervezetek emlékeznek, koszorúznak.
Ez szép lenne és dicséretes. De az iskolai ünnep keretében ilyen egyoldalúra
sikeredő pártmegjelenés nem kívánatos.
|