-
A Rétsági Árpád Egylet minden évben megrendezi azt a hetes rendezvényét, amelyet Történelmi Militari Tábornak nevez. Az évek folyamán kialaultak a szervezési módok, a foglalkozásformák, így nem kell csodálkozni, hogy a tábor sikeres. Sokan évek óta alig várják, hogy újra jöhessenek, és új résztvevők is jelentleznek. Az együttlétnek különöshangulatot ad, hogy itt a katonai élet rendjébe, szakmai vonatkozásaiba kapnak betekintést a résztvevők. 
     A honlapunkon is közzétett jelentkezési lapok alapján 82 fő kezdte meg a táborozást. Nem biztos, hogy ennyien lesznek a végére. Nem, dehogy fogynak! Inkább lehet, hogy még érkeznek 2-en. Aztán a jelezkezést minden valószínűség szerint az is megkönnyítette, hogy a tábor teljes idejére szinte perces beosztású program már hónapokkal előbb rendelkezésre állt. Nem volt hát lutri, hogy tulajdonképpen mi is lesz a tábori program, kik vezetik a foglalkozásokat. Így aztán a jelentkezőkkel együtt ott tartózkodó és szorgoskodó hozzátartozókkal, segítőkkel több mint 100 fős valóságos kis falu épült - és majd épül - a Kenyeres forrásnál még egyszer.
     A nyitónapon a lőtérre kilátogató tudósítót már a bejáratnál fegyveresnek látszó őrség fogadja. Jelszót! hangzott a parancsoló felhívás. RétságNet! No ez egy jó jelszó, mehettem. Mindenkit megnyugtatok a fegyverekben nemcsak hogy lőszer nem volt, hanem ha lenne valakinek a zsebében egy becsempészett darab, azzal sem tudna lőni, mert ezek hatástalanított - mondjuk úgy - demo fegyverek. Már dél körül látható a felépült sátorfalu, igaz a táborlakók málhájának egy része csak a megnyitót követően kerül a sártakba. No nem azokba, ami campingalkalmatosságként az első képeken látható, mert azok a hozzátartozók, együtt táborozó vendégek saját szálláshelyei. Belül komoly parancsnoki sátorban kerülnek elszállásolásra a táborlakók.
     A megnyitón Fodor László táborvezető (Az Egylet elnöke) köszöntötte a megjelenteket, röviden ismertette a tábori célkitűzéseket a programot, és felhívta a figyelmet a balesetmentes ténykedésre. Itt komolyan vett katonai fegyelem eljátszása folyik, mert persze van sorakozó, igazodj, balra át, jobbra át, jelentés, és egyebek, de aki valamely szabályzatot megsérti nem kerül a fogdába, mert olyan nincs is. A segítő felnőttek mindent megtesznek a tökéletes illúzió fenntartásához, és láthatóan sikeres ez a katonai világ. Nem nyűg a felszólítások, parancsok végrehajtása. Márpedig egy ekkora létszámú táborban nem is lehetne másként.
     Időközben a résztvevők is készülődnek az ebédhez, legalább is a később jó szolgálatot nyújtó kulacsok, csajkák kimosásával. A konyhán pedig Jávorka János és Havas Jenő "mesterszakácsok" készítik az étkeket. Aztán kezdetét veszi a tábori rend szerinti bőséges program amelynek minden elemét még felsorolni is nehéz lenne. Csak kiemelnénk néhányat. A tábor hagyománya, hogy a Templomkertben és a temetőben található hősöknek emléket állító kopjafákat katonás ceremónia szerint megkoszorúzzák. Erre ebben az évben is sor került. Este pedig vacsora után egyfajta forgószínpadszerű akadályversenyt szerveztek a rajoknak. Több helyszíinen különböző feladatokat kellett megoldani a betegszállítástól az íjászaton, a csatacsillagdobáson át a fegyver szét és összeszerelésg, no meg szellemi totóig. Aztán volt még néhány állomás, majd az elért pontszámok szerint értékelték a versenyt.
      A tábor harmadnapján aztán szedték a sátorfájukat - bocsánat - femálháztak az egész táborfalut, mert átteték székhelyüket a Börzsönyben meghúzódó romantikus, természetközeli Kenyeres Forráshoz. Ott aztán a városi zajoktól tényleg elszakítva élik önálló tábori életüket.
      Mostani képeink az első két nap eseményeit örökítik meg, de amint a csapat hazatér, és a tudósítók képanyaga összegyűlik, egy teljes hetet átölelő összefoglalót fogunk készíteni. Akinek pedig ez is kevés azok részére elmondjuk, hogy rövidesen felkerül a Rétsági Árpád Egylet honlapjára egy bőséges válogatás minden nap eseményeiről. No meg a korábbi képanygok is elérhetők lesznek.