Vadászatról a Föld napján
-
Április 22-én sűrű programja volt nem csak a tudósítónak, hanem a művelődési központnak is. Délelőtt telt hát, több teremben rendezvény. Este kiállításmegnyitó, majd az intézmény kiállítótermében került sor a Föld Naja alkalmából szervezett programra. Az előző mondat két oknál fogva tartozik ide. Az első kicsinyesebb: ezért késik a tudósítás. Ami fontosabb, hogy délelőtt a színházteremben volt általános iskolás korosztály számára előadás az emléknaphoz kapcsolódóan.
      Magyarországon 1990 óta ünneplik a Föld Napját. Különféle programokkal hívják fel a figyelmet bolygónk sérülékenységére, a környezettudatos magatartásra, természeti értékeink védelmére. Van ahol rajzversenyt, van ahol sportprogramot szerveznek. És van ahol az előadásos formát választják. Mint ahogyan történt ez Rétságon is. Sőt a témaválasztás sem véletlen. Beleillik abba a sorozatba, amit Balog Istvántól hallottunk az utóbbi negyedévben. Csak emlékeztetően: igen színvonlas és sok információt nyújtó programon vehettünk részt a Víz világnapján. Az ott elmondottak itt is megállják a helyüket. Ismétlés helyett inkább más témát választott. “A vadászat aktív természatvédelem” címűt. Ez volt a bevezető előadás, és a vita tárgya.
      Az intézmény kiállítótermében - őszintén meg kell mondani - nem túl nagyszámú, de lelkesen érdeklődő és kitartó közönséget először Végh József igazgató köszöntötte. Majd Balog István előadása hangzott el. Nem megismételve az általa mondottakat, csak pár gondolatot emelnénk ki. 
      Ahogy mondta, a vadászat sokak szemében egy agresszív, visszataszító, természetkárosíó tevékenység. Különösen, akik nem tudják, hogy az igazi vadász nem a gyilkolás szándékával megy az erdőbe, hanem nagyon sokat tesz a vadállomány szaporításáért, télen-nyáron az etetésért, a szaporulat megőrzéséért. Elsősorban tehát óvja a természetet, és igyekszik az ökológiai egyensúly megbomlásának hatásait semlegesíteni. Mert bizony ilyenekkel is találkozunk. Így hát egyes fajok túlzott elszaporodása sem kívánatos, hiszen a természetben is kárt okoz, vagy lakott területek közelében akár az emberek tulajdonát is sérelem érheti. (Hallunk gyakorta nyulak, rókák, vaddsiznók kártételéről) Aztán az is fontos, hogy az egészséges egyedek maradjanak fenn, és szaporodjanak. No mindezekért szükéges az állomány tudatos, és tervszerű ritkítása, ami nem valósítható meg másként, csak vadászattal. Itt éppen a természeti értékek megóvása, a terület eltartóképességének megfelelő állomány beállítása okán szükséges egyes állatok kilövése, vadászása. Van persze a közvéleményben egyfajta képmutatás is, hiszen az üzletek polcain sorakozó húskészítmények - és gyakorta vadhúskészítmények - is csak úgy kerülhetnek oda, ha az állatokat megölik. Lehet ezen szomorkodni, de tény. (Igaz, nem mindegy, ez hogyan történik.)
      Elhangzott az is hogy a vadászat egy igen jelentős üzletág. Így bizony megjelennek a szakma művelői előtt nem kívánatos jelenségek. Ahogy az előadó mondta, ma Magyarországon 60 ezer puskás ember van, (vadászpuskás) de ezek közül nem több mint 5-6 ezer az akit Vadásznak, így nagybetűvel vadásznak lehet tekinteni. Aki nem csak lőni akar, hanem a vadászat szabályait betartva dolgozik, védi a természetet. Többet gondozza a vadon élő állatokat, mint ahányat kilő.
     No a téma érdekes, a megitélés is többoldalú. Volt is vita az elhangzottakkal kapcsolatban. Valahol mégis tisztább képet kaptunk a természet az állatvilág és az ember harmonikus öszhangjáról, vagy legalábbis kívánatos öszzhangjáról. 
GiK 
www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-