Időseket ünnepelték a vöröskeresztesek
-
Minden év novemberében sor kerül
arra a megható és emelkedett ünnepségre, ahol a Vöröskeresztesek szervezésében
a város idős lakóit köszöntik. Az idén talán még a korábbiaknál is sikeresebbnek
mondható a rendezvény, igen sok résztvevővel, bőséges programmal, vendégcsalogató
ellátással.
Vöröskereszteseket
írtam, mert valóban róluk van szó. A városban ugyan jelenleg nem működik
hivatalos csoportja ennek az országos, karitatív tevékenységet folytató
szervezetnek. Azonban akik régebben tagjai, aktívái voltak az egykori csoportnak,
még gyűjtöttek maguk mellé lelkes, vállalkozó segítőket, és évről-évre
jelentős programokat rendeznek. Például évente - már érvizedek óta - a
legnagyobb rétsági farsangi mulatságot. Mivel az jótékony célokat szólgál,
a bevételéből finanszírozzák az idősek őszi köszöntését.
A
művelődési központ minden terme - még a színpad és a nézőtér egyes széksorai
is - megteltek. Egy ilyen rendezvény kiszolgálására kevés a rendelkezésre
álló helyiség. Belegondolni sem érdemes, hogyan lehetne megtartani, ha
kevesebb teremmel rendelkezne a ház. Előkészítő helyek, öltözők szerepét
vették fel a hétközben foglalkozásoknak helyt adó helyiségek. Az előkészítés
pedig már előző nap elkezdődött. Lelkes aktívák ajándékokat csomagoltak,
és más módon is készültek az eseményre. Délelőtt ugyancsak benépesedett
az intézmény. Érdemes lenne olykor arról is riportot készíteni, micsoda
tevékeny sürgés-forgás előz meg egy-egy programot. A technikusok a hangosítást
szerelték össze, a rendezők asztalt terítettek, díszítettek, szendvicseket
készítettek, és előkészítették a kalákában sütött és felajánlott sütemények
fogadására, elosztására a helyszíneket. Csomagolták a jubiláló véradók
ajándékait, áttekintették a tennivalókat, hogy minden időre elkészüljön.
Az érkezőket
több mint 150 ülőhely fogadta az asztaloknál, de majdnem szűknek bizonyult
a programhoz még az intézmény egybenyitott előtere is. Délután 2 óra körül
sorra érkeztek a meghívottak, a város idős lakói. A program mindjárt egy
köszöntéssel kezdődött. Misik Istvánt a város legidősebb férfilakóját
köszöntötte Szlezák Istvánné Eszter, és a város polgármestere
Mezőfi Zoltán.
Ezután
kezdetét vette a szinte végeláthatatlan műsor. Oly sok közreműködő tette
ünnepivé részvételével az eseményt, hogy felsorolni szinte lehetetlen.
Ezért magam sem törekszem a teljes névsor pontos ismertetésére, de akit
nem nevezek meg, a képeken ők is szerepelnek. Kozák Katalin csodálatos
énekével vált
ünnepélyessé az előkészületek zajossága. A csendet parancsoló
gyönyörű dalok után egy fiatal néptáncos pár bemutatója következett, majd
az óvodások műsorösszeállítását követte nagy figyelem és hatalmas taps.
Ezután a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola növendékei és tanárai mutattak
be zenei programokat.
Mezőfi
Zoltán köszöntőjében üdvözölte az időseket, és elismerte a vöröskeresztes
aktávák áldozatos munkáját. Mondandója végeztével a település legidősebb
hölgytagjait köszöntötte szép szóval és virággal. Ez alkalommal kerültek
átadásra a Vöröskereszt elismerő oklevelei is a sokszoros véradóknak. Többen
kaptak díszoklevelet, és ajándékot a szervezettől a 10., 20., 30., 50.
véradásuk köszönetéül, de egyik ünnepelt - aki sajnos személyesen nem tudta
átvenni az elismerést - 112 alkalommal adta vérét a segítségre szoruló
betegek gyógyításához. Itt is köszöntötték a tegnapi napon karitatív segélyszállítmányt
adományozó német vendégeket.
Majd a Rétsági
Dalos Ajkak kórusa adott felejthetetlen kiskoncertet. Az eseménysornak
azonban még koránt sem volt vége, hiszen a szorgos aktívák a pillanatnyi
technikai átállást kihasználva étellel, itallal kínálták a meghívottakat.
Ugyancsak minden résztvevőnek átadták a helyi vöröskeresztes aktívák ajándékcsomagját.
Kisvártatva
Nógrádi
Tóth István - az ismert nóta és dalénekes - műsora biztosított művészi
igényű szórakoztató összeállítást. A jelenlévők hol megkönnyezték a dalokat,
hol együtt énekeltek a művésszel. Majd bekapcsolódtak a nótázásba Nógrádi
Tóth István kollégái is, és így tették teljessé mind dalokat egy csokorba
foglaló fellépést, mind az ünnepi alkalmat. Akit még halhattak a résztvevők:
Csáki Tibor, Fehér Eszter és Blaskó Bernadett. A nézők lelkes
tapsokkal a művészeket alig akarták útjukra bocsátani, de aki tehette még
továbbra is maradt. Baráti beszélgetésekkel, a felkínált étel ital elfogyasztásával
kivánták egymásnak, hogy jövőre újra találkozzanak ezen a gondos munkával
előkészített színvonalas köszöntésen.
Képes összeállításunk
az eseménysor keresztmetszetével mutatja be a jelen nem lévőknek a jó hangulatú
rendezvényt.
GiK
|