Egy vidám nap a Vöröskeresztnél
-
Köztudott, hogy a Vöröskereszt helyi szervezete nem csak akkor tart össze, ha tennivaló, feladat van, hanem szivesen töltenek néhány kellemes órát saját tagtársaik körében. Nemrégen adtunk hírt a farsangi mulatságról, most viszont egy egészen különleges alkalomra jött össze az aktívák csoportja szinte teljes létszámban.
     A művelődési központban tartott rendezvény apropóját az adta, hogy 2 évvel ezelőtt - március 15-én - kapott a csoport Pro Urbe elismerő címet közösségi és karitatív tevékenységéért a város képviselő-testületétől. A kitüntetéssel egy bronzplakett és oklevél járt. Ilymódon a díj a közös "múzeumba" került elhelyezésre, és egyik tag sem tudhatta teljesen magáénak. Azután született egy ötlet a tűzzománc körban is tag aktivistáktól, hogy készítsenek másolatot a plakettből. Így is történt. A Dovák B. József művésztanár által vezett kör kidolgozott egy eljárást, amelynek segítségével nagatívot, majd pozitív hasonmást lehetett készíteni a plakettről. A másolat persze nem bronz, hanem gipsz vagy terakotta, de ügyeskezű szakkörösök erre alkalmas festékkel antikizálták. Így már-már megszólalásig hasonlít az eredetihez. De nem is egy példány készült, hanem legalább 40, hiszen éppen az volt a cél, hogy a szervezet minden tagja otthonában is őrizhessen egy példányt a 2 éve kiérdemelt díj másolatából.
     A vidám ünneplés már délután kezdődött. A vendéglátás - már más szervezetnél is megszokott módon - részben kaláka alapon történt. Nyüzsgő sokaság hozta tányérjain az otthon készített süteményeket, pogácsákat, amelyekkel aztán meg is kínálták a többieket. A férfiak inkább itallal érkeztek, azt könnyebb volt "kisütni".
     Szlezák Istvánné, Eszter szólt a két évvel ezelőtti eseményről, megköszönte a plakettet készítőknek a lelkes és ötletes munkát, majd névsor szerint átadta az akkori csoporttagoknak a példányokat. Minden átadást taps követett. Már úgy tűnt egyedül a "szóvivő", Eszter nem kapott az emléktárgyból, mert saját magának nem adhatta át. Szruhár Istvánné sietett a csoport segítségére, és átadta a szavaitól meghatott "főszervezőnek, a szervezet egyik motorjának" a "kitüntetést". A hangulatból arra lehetett következtetni, hogy ugyanolyan élménnyel fogadta mindenki a kedves ajándékot, mint egykor a színpadon tartott díszünnepségen.
     Ezzel persze koránt sem ért véget a nap, mert a szórakozás, a kötetlen együttlét most kezdődött csak igazán. Mezőfi Zoltán polgármester pohárköszöntője után tálalták fel Jávoska János által főzött ízletes gulyást, melyet tálalni ugyancsak a tagok segédkeztek. Az ízletes estebéd még el sem fogyott, újabb meglepetés következett. Levetítették a 3 év óta összegyűjtött filmekből összeállított emlékeztetőket. Volt ám derültség bőven. Se vége, se hossza nem volt a kacagásnak a filmvásznon megjelenő farsangi jelenetek kapcsán.
     És ha a tudósító el nem jött volna, megírni eme képes beszámolót - a népmesei fordulattal éve - az én mesém is tovább tartott volna. Mert hogy a vigalom, a klubest, az együttlét öröme napnyugta után sőt estébe fordulóan is, szinte vég nélkül folyt tovább.
 GiK 
www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-