Milyen címere legyen Rétságnak?
-
Valamikor a szocializmus éveiben,
a várossá nyilvánítás körül készült egy címer Rétság Város részére. Ez
akkor nem kapott túl nagy nyilvánosságot, és a helyben lakók véleményét
sem igen kérték ki. Az akkori Városi Tanács elfogadta, bevezette.
Azóta -
bár annak alapkoncepciója már régen elavult - ez a címer használatos. Többször
felvetődött azonban, hogy kellene korszerűbb, heraldikailag is értelmezhető
városcímer, ami a jelenlegi igencsak szimpla, semmiféle címertani elvnek
meg nem felelő jelképet felváltaná. Nyolc éve több képviselő - köztük jómagam
is - szorgalmaztuuk, hogy legyen új címer. A testület fel is kért egy ismert
képzőművészt, hogy készítsen tervet. Ez elkészült és bemutatásra került.
Közben egy lelkes képviselő is felkérte képzőművész bartátját, hogy csináljon
terveket a városnak. Ilyen tervek is készültek, de ezt a testület nem láthatta.
A másikat is hiába, mert akkor is takarékossági okokra hivatkozva végülis
nem választott a városhoz méltó jelképet, maradt a régi címer.
A napokban
felhívott Both József, hogy fel kellene éleszteni a címerről szóló vitát,
és a képviselők figyelmébe ajánlani a lehetőségeket. Magam is úgy gondolom
- a kezdeményezővel összhangban - hogy a város jelképéről szóló vita a
civil lakosság jogos igénye, az erről való gondolkodás a képviselő-testület
feladata. Ugyanakkor egy megfelelő címer elkészítése, a városlakók véleményének
kikérése, új címer bevezetése minden lakó iránt vállalt kötelesség is. |
1
|
Ezért előkerestük
a fiók mélyéről a régi iratokat, terveket, és itt alább bemutatjuk. Előbb
a város által felkért képzűművész alkotását, és mellékeljük a heraldikai
ismertetést. Majd Both Jószef által készíttetett címerterveket. Ahhoz pedig
saját véleményét bocsátjuk vitaindítónak a köz véleménye elé.
Vitaindítónak,
mert ezzel együtt új topicit is nyitunk honlapunk fórumán, ahová véleményüket
is leírhatják a felvetéssel, a váltás szükségességével, illetve a bemutatott
változatokkal kapcsolatban.
GiK
Készül Rétság új címere (Hangadó
cikke 1998 szeptember)
Már egy évvel ezelőtt felvetődött
egy képviselőtestületi ülésen, hogy városunk jelenleg használt címere,
szimbolikáját tekintve elavult, s emiatt szükség lenne egy új megalkotására.
A rétsági
címerben látható háromkaréjú juharlevél az egykoron összetartozó három
település - Rétság, Tolmács és Bánk - együttesét volt hivatva jelképezni.
Ekkor vetődött fel, hogy fel kellene kutatni valamennyi olyan pecsétnyomatot
és címerábrázolást, amelynek valamilyen módon az elmúlt századok folyamán
köze volt településünk történetéhez. Ezekből ugyanis megalkotható lenne
egy olyan, mai korunkat is jelképező címer, amely ugyanakkor a gyökereinket
is bemutatja. Felvetődött az is, hogy ha már valamennyi elképzelhető
levéltári forrást át kell böngészni a pecsétnyomatok érdekében, akkor már
ragadjuk meg az alkalmat arra nézve is, hogy készüljön egy településtörténeti
munka is, amely alapja lehet egy, a városunk történetét bemutató könyvnek
is.
A kutatómunka
megtörtént, feltárásra kerültek a pecsétnyomatok, s elkészült a helytörténeti
munka kézirata is.
A címer
ügyében létrehozott bizottság a képviselőtestület egyetértésével felkereste
a településünkhöz is kötődő Németh Árpád festőművészt, s
felkérte őt a címerterv megalkotására. Németh Árpád már több hasonló munkát
végzett el. A tervezeteket július 31-ig el is készítette több változatban,
s mellékelte hozzá a szükséges heraldikai szakvéleményt is.
Bár a címer
ügyében létrehozott ad hoc bizottság, az önkormányzat kultúrális bizottsága,
és a képviselőtestület is alkalmasnak tartotta e terveket arra, hogy ezek
közül válasszuk ki településünk új címerét, oly határozat született, hogy
a rendelet megalkotását megelőzően széles körben kell közvéleménykutatást
végezni annak fogadását illetően. Ezért mutatjuk be őket előzetesen a Hangadó
hasábjain, de miután itt csak fekete-fehér változatban tehetjük közzé,
meg kell keresnünk annak lehetőségét, hogy a forgalmasabb helyeken színes
változatban is megtekinthessék azt az érdeklődők.
A címertan
(heraldika) alapszabályai közé tartozik, hogy lehetőleg a legrégebbi pecsétnyomatot
használjuk fel. Egy szerencsés véletlen folytán a legelső ismert pecsétnyomatokban
(1710-ből és 1830-ból) található egy olyan szimbólum, mely alkalmas a mai
címerben való szerepeltetésre is, ugyanis a pecsétnyomat pajzsmezejében
egy postacsengő szerepel a településünkön fekvését jelképező két domb fölött.
A századfordulót megelőzően tudniillik egyetlen hivatalos funkciója volt
Rétságnak, az akkori aprócska településnek, nevezetesen az, hogy poskakocsik
állomása volt itt. A korabeli levéltári források is szinte csak ezzel kapcsolatban
említik. A postacsengő szerepe az volt, hogy ezzel jelezték a járat érkezését
és indulását, s menet közben pedig ez szolgált arra, hogy felszólítsa a
többi közlekedőt arra, hogy adja meg elsőbbségét a postakocsinak. Ez a
jelkép mai korunkat is jól jellemzi, hiszen a postastáció is azért került
ide, mert Rétság fontos közlekedési útvonal mentén feküdt, s napjainkban
is ez a legfőbb erénye.
A tervezet
három változatát mutatjuk be. Tulajdonképpen csak a külsőségekben van különbség
köztük, mert a szakemberek szerint is, ha komolyan vesszük a címertani
szabályokat, szinte nem is lehetséges mást elképzelni. Az első a legegyszerűbb
változat, mely a fentiekben leírtakat tartalmazza. Alapszíne
a dombok esetében zöld, míg a pajzsmező kék. Ebben is az ég és föld természetes
színét követi. A csengő sárga, a fogója pedig barna. A pajzstetőn ülő szintén
sárga korona szerepel az eredeti pecsétnyomatokon is.
A második változat
a címertartó pajzs kecses, barokkos szimbólumú indáival tűnik ki. Ezek
ábrázolásai szintén felfedezhetők az eredeti pecsétnyomatokon.
A harmadik változat
némileg díszesebb, ugyanis a címerpajzsot, a mögüle előbukkanó sallangok
díszítik, melyek színe megegyezik a címerábrázolás színeivel, jobbfelől
kék-sárga, balfelől pedig zöld-sárga. Az ilyen díszítésnek is vannak heraldikai
hagyományai.
Kérjük tehát Önöket,
hogy amennyiben az új címerterveket illetően véleményük van, úgy juttassák
el azokat a művelődési központba!
V.J.
1998 év végén, amikor már a Mezőfi
is tagja volt az akkori testületnek, de már a mi időnkben - 1994-98 között
- is felmerült a képviselőtestületi ülésen, hogy városunk jelenleg is használt
címere, szimbólikáját tekintve elavult, szükség lenne egy új címer elkészítésére.
Ekkor gondoltuk azt is, hogy fel kellene kutatni valamilyen módon településünk
történetét. Így jött a képbe Pécsi L. Dániel jelképtervező,
aki mellesleg alkotója és kivitelezője a mostmár több mint egy évtizede
használt és idáig csak egy személynek - Gresina - Rétság Város Díszpolgára
címer és a számos Pro- Urbe díjazottaknak, valamint a Vállalkozók a Városért
átadott emlékplaketteknek.
Pécsi L.
Dániel a kutatómunkát befejezve elkészítette Rétság város címerét öt változatban.
Mint ahogy írtam Pécsi L. Dániel
a címertervezetek alkotója közös ismerősünk, akinek tevékenységét több
magyarországi, erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai és más települések
is elismerték.
Rétság címere elkészítésénél figyelembe
vette:
1/. Nógrád megye egykori és jelenleg
is használatban lévő címerpajzsát és benne a hangsúlyosan szereplő magyar
címer elemeit, melyek a pajzsban láthatók.
2/. Rétság történelméhez kapcsolódó
három féle jelenséget:
- az egykori postaállomásra
és lóváltásra utaló Postakürtöt.
- az akkori vezetők
észrevételeként a Szőlőfürtöt
- a Börzsöny és
a Cserhát hegységekre jellemző cser illetve tölgy piktokrammot.
Többek között ezek alapján készült
el az öt féle változat a Címertan szabályai szerint.
A "változást és megújulást" Rétság
életében, akár ezek a jelképek is elhozhatnák!
Pécsi L. Dániel szavait idézve: A
megkülönböztethetőség és egy közösség összetartozásának eszköze a címer,
mely ma csalhatatlan bizonyítéka múltunknak...
BoJo
8
|
9
|
|