Milyen címere legyen Rétságnak?
-
Valamikor a szocializmus éveiben, a várossá nyilvánítás körül készült egy címer Rétság Város részére. Ez akkor nem kapott túl nagy nyilvánosságot, és a helyben lakók véleményét sem igen kérték ki. Az akkori Városi Tanács elfogadta, bevezette.
     Azóta - bár annak alapkoncepciója már régen elavult - ez a címer használatos. Többször felvetődött azonban, hogy kellene korszerűbb, heraldikailag is értelmezhető városcímer, ami a jelenlegi igencsak szimpla, semmiféle címertani elvnek meg nem felelő jelképet felváltaná. Nyolc éve több képviselő - köztük jómagam is - szorgalmaztuuk, hogy legyen új címer. A testület fel is kért egy ismert képzőművészt, hogy készítsen tervet. Ez elkészült és bemutatásra került. Közben egy lelkes képviselő is felkérte képzőművész bartátját, hogy csináljon terveket a városnak. Ilyen tervek is készültek, de ezt a testület nem láthatta. A másikat is hiába, mert akkor is takarékossági okokra hivatkozva végülis nem választott a városhoz méltó jelképet, maradt a régi címer.
     A napokban felhívott Both József, hogy fel kellene éleszteni a címerről szóló vitát, és a képviselők figyelmébe ajánlani a lehetőségeket. Magam is úgy gondolom - a kezdeményezővel összhangban - hogy a város jelképéről szóló vita a civil lakosság jogos igénye, az erről való gondolkodás a képviselő-testület feladata. Ugyanakkor egy megfelelő címer elkészítése, a városlakók véleményének kikérése, új címer bevezetése minden lakó iránt vállalt kötelesség is.

1
     Ezért előkerestük a fiók mélyéről a régi iratokat, terveket, és itt alább bemutatjuk. Előbb a város által felkért képzűművész alkotását, és mellékeljük a heraldikai ismertetést. Majd Both Jószef által készíttetett címerterveket. Ahhoz pedig saját véleményét bocsátjuk vitaindítónak a köz véleménye elé.
     Vitaindítónak, mert ezzel együtt új topicit is nyitunk honlapunk fórumán, ahová véleményüket is leírhatják a felvetéssel, a váltás szükségességével, illetve a bemutatott változatokkal kapcsolatban.
GiK


Készül Rétság új címere (Hangadó cikke 1998 szeptember)

Már egy évvel ezelőtt felvetődött egy képviselőtestületi ülésen, hogy városunk jelenleg használt címere, szimbolikáját tekintve elavult, s emiatt szükség lenne egy új megalkotására.
     A rétsági címerben látható háromkaréjú juharlevél az egykoron összetartozó három település - Rétság, Tolmács és Bánk - együttesét volt hivatva jelképezni. Ekkor vetődött fel, hogy fel kellene kutatni valamennyi olyan pecsétnyomatot és címerábrázolást, amelynek valamilyen módon az elmúlt századok folyamán köze volt településünk történetéhez. Ezekből ugyanis megalkotható lenne egy olyan, mai korunkat is jelképező címer, amely ugyanakkor a gyökereinket is bemutatja. Felvetődött  az is, hogy ha már valamennyi elképzelhető levéltári forrást át kell böngészni a pecsétnyomatok érdekében, akkor már ragadjuk meg az alkalmat arra nézve is,  hogy készüljön egy településtörténeti munka is, amely alapja lehet egy, a városunk történetét bemutató könyvnek is.
     A kutatómunka megtörtént, feltárásra kerültek a pecsétnyomatok, s elkészült a helytörténeti munka kézirata is.
     A címer ügyében létrehozott bizottság a képviselőtestület egyetértésével felkereste a településünkhöz is kötődő Németh Árpád festőművészt, s felkérte őt a címerterv megalkotására. Németh Árpád már több hasonló munkát végzett el. A tervezeteket július 31-ig el is készítette több változatban, s mellékelte hozzá a szükséges heraldikai szakvéleményt is.
     Bár a címer ügyében létrehozott ad hoc bizottság, az önkormányzat kultúrális bizottsága, és a képviselőtestület is alkalmasnak tartotta e terveket arra, hogy ezek közül válasszuk ki településünk új címerét, oly határozat született, hogy a rendelet megalkotását megelőzően széles körben kell közvéleménykutatást végezni annak fogadását illetően. Ezért mutatjuk be őket előzetesen a Hangadó hasábjain, de miután itt csak fekete-fehér változatban tehetjük közzé, meg kell keresnünk annak lehetőségét, hogy a forgalmasabb helyeken színes változatban is megtekinthessék azt az érdeklődők.
     A címertan (heraldika) alapszabályai közé tartozik, hogy lehetőleg a legrégebbi pecsétnyomatot használjuk fel. Egy szerencsés véletlen folytán a legelső ismert pecsétnyomatokban (1710-ből és 1830-ból) található egy olyan szimbólum, mely alkalmas a mai címerben való szerepeltetésre is, ugyanis a pecsétnyomat pajzsmezejében egy postacsengő szerepel a településünkön fekvését jelképező két domb fölött. A századfordulót megelőzően tudniillik egyetlen hivatalos funkciója volt Rétságnak, az akkori aprócska településnek, nevezetesen az, hogy poskakocsik állomása volt itt. A korabeli levéltári források is szinte csak ezzel kapcsolatban említik. A postacsengő szerepe az volt, hogy ezzel jelezték a járat érkezését és indulását, s menet közben pedig ez szolgált arra, hogy felszólítsa a többi közlekedőt arra, hogy adja meg elsőbbségét a postakocsinak. Ez a jelkép mai korunkat is jól jellemzi, hiszen a postastáció is azért került ide, mert Rétság fontos közlekedési útvonal mentén feküdt, s napjainkban is ez a legfőbb erénye.
     A tervezet három változatát mutatjuk be. Tulajdonképpen csak a külsőségekben van különbség köztük, mert a szakemberek szerint is, ha komolyan vesszük a címertani  szabályokat, szinte nem is lehetséges mást elképzelni. Az első a legegyszerűbb változat, mely  a fentiekben leírtakat  tartalmazza.  Alapszíne a dombok esetében zöld, míg a pajzsmező kék. Ebben is az ég és föld természetes színét követi. A csengő sárga, a fogója pedig barna. A pajzstetőn ülő szintén sárga korona szerepel az eredeti pecsétnyomatokon is.
    A második változat a címertartó pajzs kecses, barokkos szimbólumú indáival tűnik ki. Ezek ábrázolásai szintén felfedezhetők az eredeti pecsétnyomatokon.
    A harmadik változat némileg díszesebb, ugyanis a címerpajzsot, a mögüle előbukkanó sallangok díszítik, melyek színe megegyezik a címerábrázolás színeivel, jobbfelől kék-sárga, balfelől pedig zöld-sárga. Az ilyen díszítésnek is vannak heraldikai hagyományai.
    Kérjük tehát Önöket, hogy amennyiben az új címerterveket illetően véleményük van, úgy juttassák el azokat a művelődési központba!

 V.J.
2
3
4

1998 év végén, amikor már a Mezőfi is tagja volt az akkori testületnek, de már a mi időnkben - 1994-98 között - is felmerült a képviselőtestületi ülésen, hogy városunk jelenleg is használt címere, szimbólikáját tekintve elavult, szükség lenne egy új címer elkészítésére. Ekkor gondoltuk azt is, hogy fel kellene kutatni valamilyen módon településünk történetét. Így jött a képbe Pécsi L. Dániel jelképtervező, aki mellesleg alkotója és kivitelezője a mostmár több mint egy évtizede használt és idáig csak egy személynek - Gresina - Rétság Város Díszpolgára címer és a számos Pro- Urbe díjazottaknak, valamint a Vállalkozók a Városért átadott emlékplaketteknek.
     Pécsi L. Dániel a kutatómunkát befejezve elkészítette Rétság város címerét öt változatban. 
Mint ahogy írtam Pécsi L. Dániel a címertervezetek alkotója közös ismerősünk, akinek tevékenységét több magyarországi, erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai és más települések is elismerték.
Rétság címere elkészítésénél figyelembe vette:
1/. Nógrád megye egykori és jelenleg is használatban lévő címerpajzsát és benne a hangsúlyosan szereplő magyar címer elemeit, melyek a pajzsban láthatók.
2/. Rétság történelméhez kapcsolódó három féle jelenséget:
    - az egykori postaállomásra és lóváltásra utaló Postakürtöt.
    - az akkori vezetők észrevételeként a Szőlőfürtöt
    - a Börzsöny és a Cserhát hegységekre jellemző cser illetve tölgy piktokrammot.
Többek között ezek alapján készült el az öt féle változat a Címertan szabályai szerint.
A "változást és megújulást" Rétság életében, akár ezek a jelképek is elhozhatnák!
Pécsi L. Dániel szavait idézve: A megkülönböztethetőség és egy közösség összetartozásának eszköze a címer, mely ma csalhatatlan bizonyítéka múltunknak...

BoJo

5

6

7

8

9
www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-