Ballagás az Óvodában
-
Bizony az
óvodások is felnőnek egyszer, és akármennyire is jól érezték magukat a
dalos játékos, mesés, mosolygós ovódai életben, eljön a pillanat, amikor
szülők és gyermekek is rádöbbennek: Már 6 évesek lettek, és ősztől az iskola
következik. A ballagási szokások szerint ilyenkor minden intézményben,
így az óvodában is elbúcsúznak társaiktól, az intézménytől, az ovónőktől
és az óvoda dolgozóitól.
Két csoportban is vannak búcsúzó "diákok". A Napocska csoport minden tagja
ballagott, a Katica csoportban pedig a nagyobb gyermekek. Az ünnepségsorozat
2 részletben zajlott, bár inkább három egységre oszthatjuk az egész nap
izgalmakat, örömöket, meghatódottságot hozó eseménysorát.
Délelőtt a bensőségesebb percek voltak, amikor a gyermekek szülők, nagyszülők,
ismerősök nélkül, egymástól búcsúztak. Szokásos játokos, verses foglalkozásuk
ezúttal már ennek a gondolatnak a jegyében zajlott. Ballagó dalokra végígjárták
az épületet, felkeresték a kisebb csoportosokat, és elbúcsúztak tőlük.
Majd az udvar ezernyi rejtekétől, játékától vettek búcsút. Igaz jelképesen
a teraszon, mert hát a bőséges égi áldást osztó május elkedvetlenített
a vizes füvön való játéktól.
Délután a Napocska csoport tartotta utolsó foglalkozását ünnepi keretek
között. Az intézmény egybenyitott két termének egyikében anyukák, apukák,
nagymamák, rokonok ismerősök foglaltak helyet, a másik teremben pedig a
Napocska csoport tagjai, és az óvoda dolgozói. Kedves műsorukban felelevenítették
az előző években tanult dalokat, verseket, és egy nemrégen tanult népi
játékot, egy lakodalmast is bemutattak. Ebben mindenki szerepet kapott,
élvezettel és sikerrel adták elő. Előkerültek a ballagó tarisznyák, és
mindenki vállára akasztotta. Az ovónők énekekkel búcsúztak az évekig nevelt,
megszeretett gyermekektől. Szép szokás, hogy a szülői közösség is megköszöni
a pedagógusok, az itt dolgozók munkáját. Szép szóval, és apró figyelmességekkel,
virágcsokorral köszöntve a gyermekekre 2-3 évig vigyázókat, a nevelés,
az élet tanulás legfontosabb szakaszában a kicsiket segítőket.
A Katica csoport szűknek érezte a teret, ezért a művelődési központba várták
az ünnepség vendégeit. A virágokkal gazdagon díszített teremben elsőként
két oldalon vonultak be az óvodások. A csoportot vezető ovónő köszöntötte
a megjelenteket és a meghívott vendégeket. Itt is a gyermekek vidám műsorában
gyönyörködve tapsolhattak szülők, ismerősök, érdeklődők. A műsorban itt
sem maradhatott el a népi lakodalmas felidézése. Majd a közös táncjelenet
után csak azok a kicsik maradtak a színpadon, akik ugyancsak vállukra vették
a következő hosszú utat legálább emlékekkel segítő vándortarisznyát. Verssel,
az ovónőkkel közös kórussal, dallal köszöntek el társaiktól.
Az óvodapedagógusokat, segítőket köszöntő megható pillanatok itt sem maradhattak
el. A szülők virággal, a gyermekek egy-egy rajzuk átadásával tették emlékezetessé
a napot.
A gyermekek ősztől az iskola padjaiban már komolyabban foglalkoznak majd
az ismeretek elsajátításával. Komolyabb dolgokkal, de remélhetőleg vidámságukat,
járékosságukat nem feledve.
És hát ki-ki a maga módján igyekszik emléket őrizni ezekről az évekről
és az ünnepélyes elköszönésről. Mi saját műfajunk szerint fényképes összefoglalóval,
no meg az évek során megrendezett eseményekről archívumunkban őrzött képekkel,
tudósításokkal, amelyen kikereshetők a kicsik, amikor még valóban kicsik
voltak. Ősztől meg már nagyok és iskolások ...
GiK
- Foto: Gik, szülők és tudósítónk
|