Honismereti akadémia - Kámor
-
Régebben volt a művelődési központban egy igen népszerű és értékes sorozat Honismereti Akadémia címmel. Jeles, tudós személyiségek tartottak előadást különféle térségünket is érintő témákban. A teljességre való tekintet nélkül párat érdemes megemlíteni. Tyekvicska Árpád, Hála József, Limbacher Gábor, Kapros Márta, vagy éppen az ismert televíziós személysiég Ráday Mihály. Nagy kár, hogy csupán azért kénytelen a város és a környék érdeklődő lakossága nélkülözni az értékes alkalmakat, és az abból fakadó kapcsolatrendszert, mert az előadóknak szükséges pénzek elvonásra kerültek.
      Most mégis új útjára indult a sorozat, mert a mai előadó tiszteletdíj nélkül is vállalta, hogy érdekes, izgalmas témákkal szolgál a közönségnek. Apropója több is van annak, hogy most került előtérbe a Kámor. Egyik mindjárt, hogy a legenda szerint hatalmas kincseket rejt a hegy gyomra, amelynek töredékével is - bizton állíthatjuk - helyre lehetne billenteni a város lyukas kasszáját. Van persze egy baj! A legenda szerint csak virágvasárnap nyílik meg a mesebeli csapóajtó, és akkor is addig, ameddig az istentiszteleten a pap predikál. Ha valaki nagyon kapzsi és a beszédnek vége ... neki is. Rácsukódik az ajtó. Azt még csak el lehetne intézni, hogy hosszasan beszéljen, de van ám más feltétel is. Nevezetesen, hogy csak olyannak nyílik meg az ajtó, aki hetedik gyermekként és fiúként született a családba. No akárhogyan is próbáltam utánajárni, hogy környékünkön ki lehet ilyen személy, egyetlen egyről tudok csak. Nevezetesen Végh József helytörténeti kutató aki 7.-ként született a 9 gyermeket felnevelő családba. Érdemes (lenne) hát vele jóba lenni, nem csak ezért persze, de más dolgokban is kincset ér mindaz amit felgyűjtött, megőrzött a régmúlt időkből az utókor számára.
     Amit áldozatos kutatómunkája révén megtudott őseink történeteiből, meséjéből és tényszerű adatokból, azokat ahogyan ideje engedi rendezi sajtó alá, és egy része könyv alakban is megjelenik. No így van ez a Kámor című kötettel is, aminek talán éppen ez az esemény volt a bemutatója. A helyi közönség számára mindenképpen. Azért is különleges ez a kötet, mert már második kiadást ért meg. Az előző óta annyi történettel gyarapodott az ismeret, hogy ki kellett bővíteni, de a korábbi összes példányát el is kapkodták. Úgyhogy mindenképpen pótolni kellett a hiányt.
     A könyvbemutató kapcsán aztán szó esett a Kámor sok-sok legendájáról, a fent idézett mellett még másokról is. Aztán a beszélgetés sodra szélesebb medret választott magának, Könyves kálmán boszorkányüldözési tilalmától egészen Sisa Pistáig, Marcus Aurélius római hadseregének Disójenőre "látogatásától" egészen napjainkig szövődtek a történetek és a legendák. Mert ezek persze mind-mind valahogyan összefüggésbe hozhatók Disójenővel, a Börzsöny különlegességével és a Kámor egykori várának maradványaival. No hát ezeket nem tudván részletesen felidézni arra biztatunk mindenkit, hogy addig vásárolja meg a könyvet, amíg a második kiadásból van, hiszen abban számtalan olvasásra méltó és érdekes történet található. Olyanok, amelyek ismerete nélkül nem lehet megérteni akár napjaink néprajzát, a települési közösségeket összetartó erőket, és sokminden mást.
     Egy hozzászólás erejéig szóba került az is, hogy Diósjenőn anno megszüntették a művelődési házat. Igény pedig van a hagyományápolásra a kulturális alkalmakra. Jeles civil kezdeményezés próbálja - és kiválóan próbálja - betölteni azt a hiányt, amit a kulturális igények terén megkövetel a település lakossága. A Civildió Egyesület találta ki és valósítja meg a "Légy része a történetnek" című sorozatot, amelynek keretében a következő szombaton Jankovics Marcel - ismert jelképkutató, rajzfilrendező, művészember - látogat Diósjenőre. Érdemes hát ellátogatni, mi pedig szivesen adunk erről is tájékozatást.
     Végh József Kámor című kötete megvásárolható - többek között - a Városi Könyvtárban is.
GiK -
www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-