300 éve Rákóczi csatája Romhányban
-
Igen nagy csata volt Romhányban és környékén. No a település lakói nem estek egymásnak, sem huszárosan, sem afféle politikai csatározásokban. Ott ez nem szokás. Mostanában nem. Mert bizony volt amikor durrogott az ágyú, csattogott a kard, lovak vágtattak völgyből dombra, ide, oda. Csakhogy ezek az idők elmúltak, ha az emlékezet nem is! Bizony éppen 300 esztendeje, hogy Rákóczi csapatai utolsó nagy harcukat vívták Romhány mellett.
     Gondoljunk csak bele! Micsoda világ? Nem volt még mobiltelefon, de az elöltöltős puskát, pisztolyt már feltalálták, ha nem is hordott túl messzire. Volt ágyú, és tüzér. Nem volt autó, még a gőz és robbanómotorok konstruktőrei se születtek meg. Voltak viszont jó lovak, szekerek, huszárok! Nem volt hangosítás, mégis harsogtak és eljutottak a vezényszavak át a tömegen. Hideg viszont volt akkor, is, ha nem is olyan emberpróbáló, mint a mostani hétvégén. Nem volt Európai Unio, sőt akikkel most szövetségesek, nagy egyesülés részei vagyunk egy megvalósulni látszó álomban, akkor a labanc-kuruc szembenállásként, a legnagyobb ellenségként lépett hazánk földjére. Bár nemzetközi összefogás volt akkor is. Romhány környékén kuruc, svéd, lengyel és francia csapatokból áló sereget vezényelt Rákóczi. (A fejedelem, II. Rákóczi Ferenc, merthogy népes volt a család.) Röviden fogalmazva nem dicsőségre és sikerrel.
      A huszárok hősiessége mégis megindítóan mély érzéseket kavar a helybeliekben és a környékbeliekben egyaránt. A 300 éve történt eseményekre nagyszabású ünnepségen emlékeztek. Három napon keresztül volt gazdag program. Január 22-23-án, pénteken, szombaton Romhányban, 24-én Kétbodonyban vehettek részt a hideg ellenére is kitartók ünnepélyes aktusok egész során. Több tudósítónk is küldött képeket és beszámolót a ritka évfroduló programjairól. Portálunk ezzel tudósít az emlékezésekről. És persze röviden összefoglalva a szemtanúk által leírt történéseket.
      Az semények először "külső helyszíneken" kezdődtek. Megkoszorúzták a Terman Sándor által készített Rákóczi szobrot, és a mellette álló kopjafát. Felszentelték azt az emlékharangot, amelyenek anyagát legfőképp közadakozás teremtette meg. Szó szerint, hiszen az a romhányiak átal összegyűjtött már nem használatos 1 és 2 forintos érmék beolvasztásval nyert anyagból készült. Hagyományápoló viseletben lovas huszárok szinesítették a megemlékezést, és még egy korabelihez nagyon hasonló ágyút is elsötöttek. Sőt a szemben álló dombon - valahol a nevezetes mogyorófa felett - az a tűz is fellobbant, amely a csata során is látható volt.
     A Rákóczi emlékmű koszorúzása után, délután öt órakor, a művelődési házban ünnepi önkormányzati üléssel folytatódott a megemlékezés. A kultúrház nagytermét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődő romhányiak és a vendégek. Terman István, polgármester köszöntőjében elmondta: "2003 óta készülünk ezekre a pillanatokra. Különleges élmény, és kötelezettség adatik annak a generációnak, amelyik megéli a 100 éves évfordulót. Most nekünk a 300. adatott meg."  Gazdag kulturális műsor követte a bevezetőt, melyet jeles, külföldről is érkezett vendégek is megtiszteltek. Becsó Zsolt, az évforduló alkalmából átadta a Nógrád Megyei Közgyűlés oklevelét a község polgármesterének.
      Szombaton rendezett konferencián, Terman István polgármester köszöntője után a Rákóczi kor legjelesebb történész kutatói adtak elő. Romhányba látogatott R. Várkonyi Ágnes professzor asszony, ki nógrádi származású lévén elmondta, hogy mindig szívesen érkezik a megyéjéből szóló meghívásra. A kiváló előadásokat színesítendő Nagy Csaba tárogatóművész, a Magyar Kultúra Lovagja játékában is gyönyörködhettek a jelenlévők. A kuruc dallamok után a kor harcászati eszközeivel is megismerkedhettek, Dr Hidán Csaba bemutatója során.
       Kétbodonyban a jeles évforduló alkalmából a helyiek vasárnap emlékmű állítással adóztak a hős elődök áldozatvállalásának: a faluszéli emlékparkban  II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát avatták fel, méltó ünnepségen. Az eseményen a megye és a környék politikai személyiségei is részt vettek. Holes Imre, polgármester bevezető gondolatait, Koltai László által alkotott lovasszobor leleplezése követte. Többen mondtak beszédet, és a vers, az ének és a tárogató hangjai is az esemény méltóságát emelték. Az eseményről részletesen beszámolt a Nógrád Megyei Hírlap is. A cikk a lap internetes társportálján megnyitható, így a résztvevő személyiségeket itt nem sorolnánk fel és a beszédekből nem idéznénk. Az fellapoztó.
      A három nap gazdag történéseiről álljon itt alább pár képből álló válogatás.     
GiK  
Fotók tudósítóinktól: Lisinszki Judit, V.J. és mások. 

 
www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-