Átadták Nagyorosziban
a felújított gyermekjóléti intézményt
Egy jeles
eseményre került sor Nagyoroszoban az elmúlt napokban. Egyébként is szivesen
tudósítunk kistérségünk történéseiről, amiről képes-szöveges tudósítást
kapunk. Itt azonban egy olyan intézmény felújításáról van szó, amelynek
alapítója és a társulás tagja Rétság város is. Tehát a felújított épületben
dolgozó munkatársak tevékenysége a rétsági emberek komfortérzetét is javítják.
A történet szálai 2000-ig nyúlnak vissza. A nyugat-nógrádi térség önkormányzatai
létrehozták – köztük városunk is - Nagyoroszi község gesztorságával a Nyugat-Nógrád
Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatot a kötelező önkormányzati feladatok
ellátásának megoldása érdekében. A kezdeményezés jelenleg harmincegy településen
társulási formában látja el feladatát. E tekintetben jelentősége, és működési
területe túlmutat a térség határain, hiszen több csatlakozó falu már a
balassagyarmati kistérséghez tartozik. A munkakörülmények és működési feltételek
kialakítása érdekében a Nagyoroszi község értékesítette a tulajdonát képező
volt bölcsőde épületét és a közvetlen hozzá tartozó területet a szolgálat
részére. Az épület átalakítására európai uniós pályázatot nyújtottak be
a szervezet elhelyezésének és az alapvető szolgáltatásoknak biztosítása
érdekében. A pályázat sikeres volt: az elnyert támogatás összege: 41.633.546
Ft volt. Ehhez járul az a 4.625.950 Ft önrész, melyet a Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti
és Családsegítő Szolgálat költségvetéséből biztosítottak. A munkálatok
befejeződtek. Kialakításra kerültek a szolgálat működéséhez nélkülözhetetlen
irodák, tárgyalók, foglalkoztató és váró helyiségek és beszerzésre kerülnek
speciális terápiás készségfejlesztő eszközök. Az épületet a korszerű, energiatakarékos
szabványoknak megfelelő módon újították fel, külső homlokzatában és teljes
belsőjében is. Mellette egy új játszótér is épült, illetve parkolókat is
kialakítottak. Az épület és környezete megfelel a ma már nélkülözhetetlen
komplex akadálymentesítés követelményeinek is.
Az átadási ünnepség díszvendége Lombos István országgyűlési képviselő
volt. Köszöntőjében kiemelte, hogy értékelnünk kell azt a szándékot és
erőfeszítést, amelynek révén az itt elvégzett munkával korszerű körülményeit
sikerült megteremteni a szociális ellátó rendszerben ma már egy alapvető
kérdésnek számító feladathoz. A gyermekjóléti intézmények működtetése,
a családsegítő szolgálat mind-mind olyan feladat, amely a térségben élőknek
a lehetőségeit bővítik. Az ilyen és ehhez hasonló intézmények infrastruktúrájának
a fejlesztésével, a munkakörülmények javítása révén a feladatvégzés mind
a harmincegy települési önkormányzatnál korszerűbbé válik. A korszerű intézményi
feladatellátás egyik alapja az infrastruktúra. Ezt oldotta meg ez a közel
50 millió forintos beruházás.
Megvalósulásához szükség volt az Észak-Magyarországi Operatív Program,
az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatására, de szükség volt Hornyák
Endre polgármester úr kitartó munkájára, aki ha kellett rendszeresen tett
azért, hogy megvalósuljon ez a beruházás.
Az avató szalag ünnepélyes átvágását követően egy meglepetésprogram következett.
A szolgálat munkatársai és vendégei adtak ünnepi műsort.
Két apró
megjegyzés
Egy ilyen jeles esemény előtt ugyan ünneprontás lenne kritikus észrevételeket
megfogalmazni. Mivel a tudósítás pár nappal az esemény után jelenik meg,
mégis szükséges pár szomorú szót ejteni.
Mindkettő tulajdonképpen Rétság hozzáállása a "szomszéd vár" kezdeményezéséhez,
és pályázati sikereihez. Régebben történt még, amikor a városnak - mint
alapító tagnak, és tulajdonosnak - csak a hozzájárulása kellett a pályázat
benyújtásához. Még önrészhez sem kértek egy fillért sem azon intézmény
felújításához, amely jelentős részben (létszámarányosan) Rétság tulajdonosa,
és számára kötelező feladatot lát el társulási formában. Az első ilyen
témájú testületi ülésen érthetetlen módon nem szavazták meg a hozzájárulást.
Azt nem, hogy helyettünk még az önrészt is kifizeti Nagyoroszi az érdekünkben,
csak pályázhassanak Rétság helyett is.. Ismét vissza kellett hozni, amikor
már sikerült elegendő szavazatot kapni, hiszen elengedhetetlen a pályázat
benyújtásához minden tulajdonos hozzájárulása, amelyhez akkor már csak
Rétságé hiányzott. Nem tudhatjuk mi volt az oka az első körben való elhárító
magatartásnak. (Az csak egy lehetőség, hogy az előterjesztés szokásosan
alkalmatlan volt érdemi döntésre.) Féltékenység, mert Oroszi működteti
a szolgálatot, és esélyes pályázat nyerésre? Lehetett volna Rétság is a
központ, de annak idején nem kapacitálta magát egy ilyen intézmény idetelepítésére.
Oroszi lépett, fejlesztette, bővízette a csatlakozók körét és jól működteti
is a szolgálatot.
Ezzel függ össze a következő zsörtölődés is. Találós kérdés következik.
Mit gondolnak, Rétság intézményének (is) az avatásán ki képviselte a várost?
Az nyert aki voksát arra tette, hogy senki. Szomorú igazság, de így van.
Érthetetlen! A kistérség eddigi legnagyobb közberuházásának átadásán, az
egyik legkiemeledőbb tulajdonos nem volt ott. Mi lehet az ok nem tudjuk.
Nagyoroszi nem barát? A település polgármestere nem barát? A szalagot ávtágó
országgyűlési képviselő nem barát? Ezek csak kérdések, amit nem kívánunk
megválaszolni, de felfoghatatlan mi más oka lehetne. Egy ilyen alkalommal
akkor is kialakult illem szerint megjelennek a szomszédos települések polgármesterei,
ha amúgy nem sok közük van a dologhoz. (Mint ahogyan itt voltak a járóbeteges
alapkőletételénél, és más eseményeknél is.) De - muszály ismételni - itt
Rétság város alapításával létrejött, Rétság tulajdonrészét képező, és a
rétsági gyermekek szolgálatát szolgáló intézményről beszélünk.
Persze volt ott olyan ember, aki akár pár mondatos köszöntővel elvihette
volna a távolmaradó városvezetők üdvözletét, ha valami súlyos oka lett
volna a távolmaradásnak. Végh József intézményvezető, aki riportot forgatni
volt ott az Rtv műsorába, és Kozák Katalin, aki művészi közreműködésével
növelte az esemény színvonalát. Valamelyiküket csak-csak el lehetett volna
látni egy megbízólevéllel, mert mindkettőjük méltón képviselték volna a
várost.
GiK
- Foto: Záhorszky M.
|