Idősek napja és véradók elismerése
-
Amióta az eszemet tudom, november közepetáján Rétságon mindig megtelik a művelődési központ legnagyobb tere. Hogy ez nem elég konkrét? Lehet. De biztosan már több mint három évtizede, amióta a helyi vöröskeresztes aktívák megszervezik az idősek napját. Gazdag programmal, meleg szavakkal vendéglátással, és az ismételt találkozás összetartó erejével.
      Ebben az esztendőben is ez történt. Régen persze a Vöröskeresztnek volt helyi szervezete, sőt hivatásos munkatársa is. Ma már önálló szervezet nincs, de az egykori aktívák összetartó közösséget alkotva továbbra is lelkes vöröskeresztesként dolgoznak tovább. Neveket talán nem szerencsés kiemelni, mert mindenki hozzáad ehhez a munkához amit tud, de leginkább Szlezák Istvánné és Kopcsák Jánosné vállalja fel a szervezés nehezét.
      A szombaton tartott program kora délutáni eseményszorát is Eszter nyitotta meg, és jelentette be egymás után az idősek tiszteletére szórakoztatására hivatott műsorszámokat. A művelődési központ egybenyitott aulája is majdnem szűknek bizonyult a 130 meghívott és a közreműködők számára. Elsőként a helyi óvodások műsora adta meg azt a szeretetteljes alaphangot, ami egy ilyen rendezvényhez kell. Énekes táncos műsorukat az ovónőkkel együtt mutatták be. Következőkben a Zeneiskola helyi tagozata növendékeinek muzsikájában gyönyörködhettünk, Dobai Szabolcs felkészítésével, és kiséretével. Igazán érett előadást hallhattunk több kis zeneművésztől. De hogy ne csak a szólóhangversenyezéből adjanak izelítőt, a műsorblokkot egy vonószenekar zárta, amelyben a fiatal hegedűsök játszottak újabb számokat. Majd egy várva várt meglepetés, a Városi Nyugdíjas Klub énekes táncos csoportja mutatott be jelmezes összeállítást. Mondani sem kell, hogy mindenki legnagyobb örömére.
      Szinte már nincs Rétságon öntevékeny fellépők közreműködésével zajló program ahol városunk néptántanára Kozák Katalin vagy táncos növendékeivel, vagy más módon ne szerepelne. Most énekhangja töltötte be a teret, Majer Szilvia fuvolakiséretével. A  gyönyörű népdalok bizony könnyeket csaltak sok ünnepelt jelenlévő szemébe. És a folytatás is az énekszóé volt. Ezennel nem szólóban, hanem a vöröskeresztes aktívák kórusa vidám programjával. Itt is Majer Szilvia szolgáltatta a zenei kiséretet.
      Az emelkedett, megilletődött hangulat csöppet sem lanyhult, miközben "hivatalosabb" eseményekre is sor került. Mezőfi Zoltán polgármester mondott köszöntőt, és üdvözölte a város legidősebb lakóit (Akik sajnos személyesen nem tudtak megjelenni, de családtagjaik az üdvözlő szép szavakat és a köszöntő virágokat  eljuttatják hozzájuk.)
      Az is hagyomány, hogy ezen nap nem csak az idős emberek köszöntéséről szól, hanem azokról is, akik saját vérükkel szolgálják mások egészségét. Igen a véradók napjaként ezennel kerültek átadásra a többszörös véradóknak szól oklevelek, és ajándékok. A Vöröskereszt területi vezetője, Győri Istvánné mondta el a megyei és országos vezetőség üdvözletét, majd sorra szólította a 10, aztán a húszszoros véradókat. De bizony 25, 30, sőt 40 szeres véradók is akadtak. Ketten pedig ennél is többször jelentek meg a tavaszi és őszi véradásokon. 50 szeres véradóként köszöntötték Sábler Ágnest, és aki pedig 60 alkalommal jelent meg ezen a humanitáius akción, Gácsi Ferenc. (Ne feledjük el, hogy sokkal többen vannak, hiszen most sem 41, 51, 52, 61 szeres véradók nem lettek köszöntve, hiszen ők egy vagy két éve kaptam meghívást az ünnepségre, és ugyanúgy nem akik szintén sokszor, de 39, 49, és hasonló számban voltak, hiszen őket meg jövőre hívják a kerek szám elérése után.
      Időközben a vöröskeresztes aktívák süteményekekel, szendvicsekkel, üdítővel kinálták a meghívott ünnepelteket. No meg a közösség ajándékával átadták minden résztvevőnek. Egy igazán díszenesen elkészített gyertával igyekeztek emléket átnyújtani. Azután kezdetét vette az opeterett-összeállítás, melyben Tóth Boglárka és Tóth Tibor énekhangja szórakoztatta az egybegyűlteket. Tartott is a mulatozás, jó hangulatban, ki meddig birta.
      Még egy dolgot meg kell említeni. A rendezvény költségeit a fabruári vöröskeresztes bál bevétele fedezte legfőképp, de önzetlen támogatókban ezennel sem volt hiány. 
      Képeinken igyekeztünk az emlékezetes esemény minden szereplőjéről és kedves pillanatáról krónikát összeállítani. Reméljük sikerült. És azt is reméljük, hogy a szervezők lelkesedése nem lanyhul és jövőre így november közepetáján ismét sok 65 év feletti helyi lakos számára szereznek egy feledhetetlen délutánt.
GiK 
www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-