Kelle-e kérdőív?
     Azzal, hogy közzétesszük, és mindenkit arra biztatunk, mondjon véleményt, pontosan láttatni akarjuk, nem vagyunk ellene eme kérdőív kitöltésének. Kár, hogy a városi honlapon - több más mellett - ez sem található meg, és semmiféle egyéb felhívás nem tudatja, hogy erre számítson az olvasó. Sem Hangadó - a MOS Bizottság tulajdonképpen ellehetetlenítette - sem más városi nyilvánosság nem tudatta, mi célból, mi is lesz ezzel a kérdőívvel. Igaz, akik figyelték a TV közvetítést, valamikor az éjszakában Mezőfi Zoltán polgármester megemlítette, hogy folyamatban van valamiféle kérdőívek szétosztása, de ezen túl semmi.
     Az pesze nem csak az egyszerű ember óhaja, hogy többet szeretne tudni a közvéleménykutatás céljáról, felhasználási módjáról és a gyűjtött adatok további sorsáról. A tudományos kutatás ugyan szabad, de azért ha egy közhivatal végez ilyet, akkor a vonatkozó törvényeket illik betartani. Abban pedig elő van írva, hogy a kutatás célját nyilvánosságra kell hozni, és az adatfelhasználás módjairól is tájékoztatást kell adni.
     Ettől azonban még lehetne jószándékú a kérdőív kiküldése, ha az kellő körültekintéssel készült volna, és valóságos értelme is lenne, majd feldolgozva valóban értékes adatokat lehetne kapni a fejlesztések eldöntéséhez.

Mit lehet megtudni e kérdőívből, amit egyébként nem tudnánk?
     Ez egy lényegi kérdés. Már évtizedekkel ezelőtt többször megfogalmaztam - népművelőknek és városi tisztségviselőknek egyaránt -, hogy aki egy városban él néhány évet, és kapásból nem tud válaszokat adni a település életét legjobban meghatározó kérdésekre, annak kár bármilyen kérdőívesdibe belemenni, mert akkor sem fog többet megtudni. 
     Ha rendszeresek lennének a lakossági fórumok, és az ott elhangzottakat meg is hallják akikre tartozik, ha a vállalkozókkal, cégekkel, helyi emberekkel folyna tényleges párbeszéd, akkor sokkal árnyaltabb és pontosabb kép alakulhatna ki az itteniek igényeiről, mint egy ilyen látszatkérdőív adataiból.
     A tudott és ismert tények tudományos célú feldolgozására, az ismert tények matamatikai adatokkal való feldolgozható megismerésére lehetne szükség. Csakhogy ez a kérdőív annyira amatőr, hogy éppen erre alkalmatlan. Akkor pedig mi célt is szolgálhat tulajdonképpen? Valamiféle alibitevékenység, amely a lázas munka látszatát kelti, no meg annak a látszatnak a fenntartása, hogy milyen nagyon aggódnak a városvezetők a fejlődés érdekében és milyen nagyon kikérik az ittlakók véleményét. Aztán a papír sokmindent elbír, és nem kér választ. Nem lehet hát tudni, mi lesz a sorsa a leírt javaslatoknak. Egyáltalán semmit nem lehet tudni, azt sem ki, mikor, hogy szemezget ezekből a lapokból.

Alkalmas-e tudományos igényű feldolgozásra
     Egyértelműen állítható, hogy nem! Már az egyszerű szemlélő számára is nyilvánvaló, ha belegondol, hogy semmire sem jó ez a fajta lekérdezés.
     Egyrészről a megjátszott anonimitás biztosítása címén a kérdőív névtelen. Ez persze csak látszat, mert a tudományos feldolgozás szempontjából teljesen lényegtelen elemet megkérdez. Azt, hogy melyik utcában lakik a válaszadó. Miért is érdekes éppen ez, rejtély. De mivel Rétságon sok párházas utca található, igen könnyen kikövetkeztethető, - no meg a kézírás alapján, mert a gépi kötölést eleve akadályozzák - hogy ki, vagy mely csoportok tölthették ki az ívet.
     Ennél azonban fontosabb, hogy az sem derül ki, hogy fejenként, vagy családonként várnak válaszokat? Lakásonként dobtak be egy ívet, de ez nem derül ki. Nem titok - akár saját példámon is mondhatom - egyes családok tagjai, idősebbek és fiatalok, férfiak és nők nem azonos módon ítélik meg az adott kérdést. Akkor hát ki töltse ki, és a többiek véleménye hogyan jelenik meg?
     A másik nyilvánvaló hiba, amit az amatőr kérdőívkészítők gyakran elkövetnek, hogy nem jelölik meg, hogy adott kérdésre - amelyet felsorolás követ - hány válasz adható. Na mármost két dolog lehetséges. Az emberek mondjuk az 1-es, 2,es, 3-as, 4-es kérdésre természetszerűleg úgy gondolják, hogy a felsoroltak mindegyike fontos, bejelöli az összeset. Vagy nem jelöl be egyet sem. Van a szociológia módszertanában jónéhány megoldás, arra, hogy valóban differenciált képet lehessen kapni. A legegyszerűbbek, hogy meghatározza, hogy 1, kettő, vagy 3 választás jelölhető be, vagy sorszámozással jelölve állítsa sorrendbe, mit tart legfonosabbnak. (esetleg 1-5-ig skálán osztályozza, stb.) Ez ugyanis akár egy Excel táblázatban is feldolgozható. A jelenlegi nem.
     A kapott adatok tehát statisztikai módszerekkel nem dolgozhatók fel. Különösen nem a szabadszöveges rész. Ezen túl akkor csak arra lesz jó, hogy ha a kiküldött 1000 ívből mondjuk visszaérkezik 50-100 (ez jó visszaküldési aránynak számít) akkor abból mindenféle módszer szerint lehet szemezgetni, hogy néhány ember azt mondta, hogy ...  És akkor milyen jók vagyunk... Akik meg mást mondtak, azt senki nem tudja meg, mert sehol nem lesz publikálva, nyilvánosságra hozva a tanulmány, nem követhető és nem ellenőrizhetők az arányok, a megállapítások, az eredméynek. Hová kerülnek azok az ívek, amelyekben esetleg leírják, hogy mondjon le a testület, mondjon le a polgármester, hol vannak a programok, koncepciók? Miért tart itt a város ahol tart, stb. Ezek hogyan kerülnek feldolgozásra. Lehet, hogy még az elemzőhöz sem kerül, beiktatják az iratmegsemmisítőbe.
     Mindezek alapján a tudományos célú feldolgozás teljesen kizárható. Egyszerűen alkalmatlan erre a kérdezés. Ha már energiát fektettek egy ilyen dologba - no nem olyan nagyot, hogy legalább egyszer elolvassák, és a gépelési hibákat kiküszöböljék - akkor már érdemes lett volna hozzáértőt megkérdezni. Kötődík ehhez a városhoz néhány szociológus, aki szivesen segített volna. Meg sem kérdezték. A munka nagyrésze ugyanis nem egy rosszul  elkészített kérdőív leírása, hanem maga az adatgyűjtés és a feldolgozás. Rossz kérdőívtől nem lehet jó adathalmazt kapni. Akkor meg minek? Ennyi munkával, papírral, széthordással, lehetett volna jót, és jól kérdezni.

Ki töltse ki?
     Arról már írtunk, hogy az utcára való rákérdezés felesleges, és adatvédelmi aggályokat is felvet. Azon túl vannak itt más, fontos kérdések. Az anonimitás címszava alatt teljesen ellenőrizhetetlen, hogy ki hány kérdőívet tölt ki és dob be. Ez már eleve manipulálhatóvá teszi az egészet. Mi van akkor, ha akár a lakosságból, akár a hivatal vagy a feldolgozók részéről bedobnak mondjuk olyan íveket jó 50-60-at, amelyen az szerepel, hogy a sport és a kultúra nem kell, viszont a polgármester és a helyi többi szándék nagyon frankó. Mit fog ez bizonyítani? Semmit, ugyanúgy mint a fordítottja sem.

Hol vannak a fontos szűrőkérdések
     Ha viszont valamilyen szinten ténylegesen kiváncsiak a kitöltőkre, néhány demográfiai szűrőkérdés kívánkozna ide. Nem véletlen, hogy ezt a legegyszerűbb kérdőívek is tartalmazzák. (Főiskolán, egyetemen e nélkül elkészytett kérdőív eleve 1-es.) Péládul fontos lenne tudni, hogy a kitöltő rétsági lakos, vagy nem? Mert nem kizárható, hogy kerül olyan kitöltőtöl is válasz, aki nem is itt lakik. Vagy ugyan itt lakik, de nincs bejelentkezve, csak ideiglenes lakó, aki ma itt, holnap ott lakik. Vagy olyanok töltik ki, akik itt dolgoznak ugyan - kerülhet a kezükbe, és lényeges is lenne a véleményük - de nem itt laknak. Ugyanakkor ezen vélemények külön elemzése indokolt. Ugyancsak fontos lenne tudni, hogy milyen a korosztályok szerinti megoszlás. Mert nem mindegy, hogy a kitöltő mondjuk a még nem nagykorú, de - nem is szavazó - de a jövő reménye érdekében nyilvánít véleményt, az adózó középosztály, az aktív cselekvő középkorúak, vagy nyugdíjasok véleménye jelenik meg. Legalább ez a három korosztályi sáv a differenciált véleményalkoáshoz szükséges lenne. Azt már ezek után túlzás lenne elvárni, hogy foglalkoztatási csoportok szerint is kellene differencia. Nos ezek fontosak lennének, az utca nem. Mindezek pedig befértek volna egy-egy sorba, x-elhető kis ablakokba, és pillanatok alatt feldolgozhatók, lekérdezhetők egy egyszerű számítógépes programban is.

Komolyság és határidő
    Az is igen-igen komolytalannak tűnik, hogy 7-én (biztosan lesz aki még akkor sem) megkapott kérdőíveket 10-éig kérik benyújtani. Teljes képtelenség. Vannak ugyanis akik hétfőn elutaznak, és hét végén jönnek vissza. Vagy akik naponta sokat vannak távol, és az estéikből éppen azt a kettőt, háromat már másra tervezték. Nincs egy nyugodt hétvége leülni és kitölteni az ívet. Így eleve a legtevékenyebb, legaktívabb emberek szűrődnek ki, ílymódon torzul a minta.

Integrált városfejlesztés. Mi is az?
     A fentiek után persze tartalmi kérdésekről szinte felesleges beszélni, de tételezzük fel, hogy az eddigiekben megfogalmazott aggályok alaptalanok, és a lényegi kérdésekre igenis megfelelő választ fog adni a kutatás. (Kutatás persze kutató nélkül nehéz, mert ha nincs hozzáértő aki elkészíti az ívet, hogyan lesz, aki hozzáértéssel elemzi is azt.)
     Integrált városfejlesztés. Egyrészt egy szépen hangzó cím, amit sokan nem értenek, hiszen a fogalom használata a pályázati rendszerben ismert. Nos ezen címen azokat a városfejlesztési törekvéseket és terveket értik, ahol hátrányos helyzetű, kisebbségi lakosság él, és azok városba integrálására kell megalkotni egy tervet. Például amely településen meghatározó a roma kisebbség egy városrészben való léte, avagy nemzetiségi, vagy vallási kisebbség elkülönülése, elkülönítettsége. Nyugodtan mondhatom, városunkban nincs ilyen probléma. Ilyen integrált tervet egyébként csak a 10000 fő feletti városknak kell készíteni - még pályázathoz is - azoknak is csak akkor, ha a KSH adatai szerint meghatározó létszámok mutathatók ki, egy-egy területen. Nos Rétságon a roma lakosság a legutóbbi érvényes népszavazás szerint e feladatterv elkészítése értelmében meghatározott 50 fő alatt van. 48-at rögzít a statisztika. Ők sem egy területen, kolóniaszerűen élnek. Így tehát nincs mit, és nincs kit integrálni. A kérdésekből egyébként sem derül ki semmi, ami ilyen célt elősegyítene.
     Attól még városfejlesztési terv lehet. Ez igaz, de akkor nem kell integráltnak nevezni.
     Az is egy további érdés - a fórumban máris felvetették - hogy ez valamlyen pályázathoz kell. Én úgy gondolom, hogy terveket, városfejlesztésit és bárakármilyet nem csak pályázathoz szabad készíteni, hanem az előrelátó gondolkodás, a városfejlesztés hosszútávú céljainak meghatározása érdekében azok nélkül is kell. De jelenleg nincs olyan pályázat, amelyhez ez kellene. Ugyan a polgármester ismét kalandorkodik, hogy látszon ő mennyire akar pályázgatni, de - mint arra egy előző kommentárban rámutattunk - az a pályázat, amelyen városközpont rehabilitácós tervek megvalósítására lehet pályázni, csak 5000 fő feletti településeknek nyitott. Más nem pályázhat. Félrevezetni lehetne a lakosságot, hogy ez ehhez kell, csak nem igaz. Akkor mi a célja a kérdéseknek - nem tudni.

Ki kérdez?
    Ez sem közömbös ám! Nem a képviselő-testület, mert erről nem döntöttek. Nem egy kutatóintézet, vagy felkészült kutató, mert akkor az megjelölésre kerülne az íven. Maga a polgármester - persze csak sk., pedig már feltatálták a fénbymásolót, amin megjelenhetne az aláírása - és ezek szerint csak mint magánember kérdez. Bár az is lehet, valaki a nevével visszaélve provokálja a lakosságot és kamu az egész. Ha megfelelő nyilvánosság nincs a téma körül, semmit nem lehet tudni. Nos a polgármester meg miért is kérdezne? Neki már a megválasztása után - ettől már 6 év eltelt - tudni kellene, milyen fejlődést vár el a lakosság. Sőt elvárta volna, hogy ezt ne csak választási programokba való pufogtatásokban - együttműködés mindekivel, híd a generációk között, mindennek nyilvánosságot, együtt muzsikálunk, aluljáról, főiskolát építünk, stb - hanem valóban megvalósítható tervekkel álljon a város nyilvánoosága alé. Neki 6 év után nem kérdeznie kellene, hanem cselekedne. Azt lehet hát mondani, hogy ezzel elkésett.

Mit is kérdeznek?
      Aztán nagyon érdekesek ezek a kérdések. Minden ami igazán érdekes lehet, az kimaradt. Még ellenőrző kérdés sem került megfogalmazásra, ami a tudományos igényű munka alapeleme.
      Az egyes kérdéscsoport csak üres jelszavakat pufogtat. Hogyan is lehetne felelősen válaszolni ezekre, konkrét tartalmuk ismerete nélkül. De mondjuk a környezetvédelem, mint fontos startégiai feladat, vagy a lakóterületbővítés (34 hektár) már kimaradt.
      Egyetlen kérdés sem vonatkozik például a közélet gondjaira. Pedig akárhogyan vesszük egyedül ez a város legnagyobb problémája. Ezt a 2. kérdés között illett volna legalább érintőlegesen megemlíteni. Pedig a 2-es kérdéscsoportba ezek mind belatartoznának. Akár az is - mint probléma - hogy nincs elegendő pénz a város fejelsztésére, ha igaz lenne. Vagy az, hogy nincsenek semmiféle fejlesztésre tervek. Mert ez igaz. Ez ma a város legnagyobb problémája. Ezt nem kérdezik.
     A 4-es kérdéscsoport: Mire költene többet? Azt nem kérdezik, mire költene kevesebbet, de bárhogyan is van, ez felesleges kérdés. Egyrészt senki nem tudja, mennyit költöttek eddig, és az elegendő volt-e. A nyilvéánooság elől szinte minden el van zárva, még a költségvetési beszámoló sem jelenik meg a város honlapján, pedig az kötelező lenne. Akkor hát miből is lehet tudni, hogy a meghatározatlan valamennyi az elég, vagy sok, vagy kevés? És persze azt sem kérdezi ha pl, többet költene a sportra, a kultúrára, akár a városüzemeltetésre, azt miből is fedezné a város, ha megfogadná a véleményezők tanácsát? Miből venne el, vagy miből biztosítaná arra a pénzt. Ja, ez nem is érdekes, csak pufogtassunk szépen hangzó, de amúgy megvalósíthatatlan kérdéseket. Akkor meg minek?

Röviden
     No mivel többen megrónak, hogy hosszú cikkeket írok, ezt a érdést nem ragozom tovább. Bár lenne mit elemezni, és természetesen ha lenne valamiféle összefoglaló eredménye ezen kutatásnak - mivel az is közérdekű adat és tartozik a lakosságra - szivesen közzétenném. Sajnos előre borítékolható, hogy ilyen anyag nem fog készülni, az nem kerül a képviselők elő, így sem ezen, sem más honlapon nem lesz olvasható. Akkor hát röviden valóban az a kérdés, hogy akkor minek is az egész, ki és mit tud meg belőle, és vajon fejlődik-e aváros a vállalt költségek, és néhány lelkes válaszoló munkája során?
     No igen Röviden ez a érdés. Vagy inkább az mitől fejlődne inkább, ha mondjuk lennenek kész programok, pezsgő munka, jó szakemberek, működő intézmények és hivatal, stb. De ezek más cikkre tartozó kérdések.