Bár 1990 és 2000 között Magyarország közlekedésbiztonsága – a gépjárművek száma és a forgalom folyamatos növekedése ellenére – európai mértékkel mérve is jelentősen javult, 2001-től kezdődően hazánk közlekedésbiztonságát összességében kedvezőtlen adatok jellemzik. A személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma 2005-ig 18,8%-kal, a halálos áldozatok száma pedig 7%-kal nőtt. Jelentősen, 25%-kal emelkedett az ittasan okozott balesetek száma is.

A statisztikai adatok 2006-ban sem mutattak kedvező irányú elmozdulást. Az ország területén 20.977 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, ami mintegy 1%-kal haladja meg az előző évben regisztrált eseményeket. A halálos kimenetelű balesetek száma 2,9%-kal 1.173-ra nőtt, a súlyos és a könnyű sérüléseseké pedig mintegy 1-1%-kal 7.075-re, illetve 12.729-re növekedett. 

A balesetek során meghalt, megsérült személyek számát értékelve, közel 2%-os növekedés mutatkozik a balesetek halálos áldozatainak (1303) és könnyű sérültjeinek számában (19.547), míg a súlyos sérültek száma (8.431) 1,3%-kal emelkedett. Az ittas állapotban okozott balesetek számánál (2.771) szintén növekedés tapasztalható (13,9%). 

A balesetek fő okai továbbra is a sebességhatár túllépése, illetve a sebesség helytelen megválasztása (5.605 eset), a kanyarodási szabályok megszegése (4.838 eset) és az elsőbbség meg nem adása (4.642 eset).

A kedvezőtlen baleseti adatok hátterének vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a közlekedésbiztonság romlásához nagymértékben hozzájárult a közlekedési morál színvonalának csökkenése. Magyarország közútjain egyre inkább teret nyert a szabályokat tudatosan megszegő magatartás, a kiemelt közlekedésbiztonsági kockázattal járó, agresszív járművezetési stílus.

A járművezetők önkéntes jogkövetés irányába történő eltérítésének egyik hatékony eszköze a rendőri állomány demonstratív közterületi jelenléte, amely egyrészt a közlekedők jogkövető magatartásra való ösztönzésére, másrészt az elkövetett szabálysértések szankcionálásában rejlő visszatartó hatásra irányul, ezáltal közvetve a balesetek számának csökkentését célozza meg. 

Az elmúlt évek során a közlekedőkre hatást gyakorló rendőri jelenlét csupán rövid távú, kampányszerűen szervezett fokozott ellenőrzések alkalmával volt biztosítható. 
A tapasztalatok szerint ezzel a módszerrel azonban nem sikerült tartós eredményt elérni, a közlekedésbiztonság terén a kívánt hatás nem jelentkezett. 

A közlekedéspolitikai célkitűzések teljesítése tehát komoly próbatételt jelent hazánknak. 
A megfelelés érdekében valamennyi közlekedésbiztonsággal kapcsolatos tevékenységet fokozni kell, el kell érni, hogy a rendőri állomány szolgálat ellátásában a közlekedésrendészeti feladatok prioritást élvezzenek.

A közlekedésbiztonsági helyzet javítása érdekében az országos rendőrfőkapitány-helyettes úr 2007. május 1-től 2007. december 31-ig Magyarország közúthálózatán fokozott közúti ellenőrzés végrehajtását rendelte el. 

Cél, hogy a közutak közlekedésbiztonsági jellemzői javuljanak, a közúti közlekedési balesetek száma és súlyossági foka, valamint a meghalt és megsérült személyek száma csökkenjen.

A fokozott ellenőrzés súlyponti feladatai: folyamatos sebességellenőrzés, az agresszív és az ittas járművezetők forgalomból történő kiszűrése, a passzív biztonsági eszközök használatának ellenőrzése, a közlekedésre fokozott veszélyt jelentő, menet közben elkövetett közlekedési szabálysértések kiemelt szankcionálása.

Az ellenőrzések végrehajtására minden nap, napi négy órában, a balesetveszélyes időszakokkal összhangban kerül sor. Az ellenőrzések elsősorban a gyorsforgalmi, a főközlekedési, az idegenforgalommal érintett, továbbá a közlekedésbiztonsági szempontból meghatározó, illetve balesetveszélyes utakat, útszakaszokat, területeket érintik. 

Az időpontok és a konkrét helyszínek kiválasztása fenti szempontok figyelembevételével az illetékes területi rendőri szervek feladata. 

A korábbi években végrehajtott ellenőrzések kedvezőtlen tapasztalata volt, hogy a bevetett erők és eszközök szétforgácsolódtak, kedvezőtlenül befolyásolva az ellenőrzések hatékonyságát. Ennek kiküszöbölésére a 2007. évi ellenőrzés-sorozatban nagy hangsúlyt fektetünk a rendelkezésre álló erők és eszközök koncentrált alkalmazására. Ennek érdekében 3-3 megyei rendőr-főkapitányság szoros együttműködésben, egy-egy irányító központ alá rendelve hajtja végre a fokozott ellenőrzésből fakadó feladatokat. 

Illetékességi területük speciális közlekedésföldrajzi adottságai alapján a Budapesti és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, valamint az REBISZ Autópálya Rendőrség önállóan hajtja végre feladatait. Ezen túlmenően az AR Útellenőrző Alosztálya a REBISZ bevetési osztályainak támogatásával, „közlekedési kommandó”-ként, az országos főútvonalakon, gyorsforgalmi utakon, és Budapest területén látja el szolgálatát.

A végrehajtásban a közlekedésrendészeti és a közrendvédelmi szolgálati ágak jelentős erői vesznek részt. Az igazgatásrendészeti szolgálati ág a gyorsított szabálysértési eljárások lefolytatása érdekében a helyszínekre kitelepült szabálysértési előadókat biztosít. 

Az ellenőrzés-sorozatban valamennyi rendelkezésre álló sebességellenőrző berendezés alkalmazásra kerül egy-egy területre vagy útvonalra koncentrálva. Egyes útvonalszakaszokon ismételt sebességellenőrzésekre, a készülékek sorozatos alkalmazására is számítani kell. Szabálysértés észlelése esetén az intézkedő állomány az elkövető kilétének megállapítása érdekében lehetőség szerint megállítja a járműveket. Abban az esetben, ha a leállítás biztonságosan nem hajtható végre, a szabálysértés képi dokumentálása során a technikai eszközökkel olyan felvételt is készítenek, amely alkalmas a gépjárművezető azonosítására.

A szabálysértőkkel szembeni intézkedések során az intézkedés formáját, továbbá helyszíni bírság alkalmazása esetén annak összegét úgy választják meg, hogy az az elkövetett cselekmény közlekedésbiztonsági kockázatával arányos legyen, és kellő visszatartó hatást gyakoroljon az elkövetőre.

A fokozott ellenőrzéssel összefüggésben a Légirendészeti Parancsnokság szolgálati helikoptereinek bevetésére is sor kerül, elsősorban péntek és vasárnap délutánonként azon autópályaszakaszok felett, melyeken a forgalom áramlásának elősegítése ezt indokolttá teszi.

A BRFK a fokozott ellenőrzés végrehajtásán túlmenően munkanapokon a reggeli és délutáni csúcsforgalmi időszakokban, továbbá a hétvégi időszakokban – szükség esetén a forgalomirányításba való beavatkozással is – biztosítja a fővárosból ki-, illetve befelé tartó járművek közlekedését.

Az ellenőrzések végrehajtásába a rendőri szervek lehetőség szerint bevonják a társhatóságokat (NKH, VPOP, Katasztrófavédelem, Határőrség), valamint a polgárőrséget.