Helyi népszerűségi lista - 2007 márciusi elemzés
-
Március elején olvasói javaslatra indítottunk szavazást a helyi közszereplők népszerűségéről. Az ötlet életképesnek bizonyult, sok szavazat érkezett és városszerte beszédtáma, hogy éppen hogyan áll a táblázat, ki vezet, kinek változott a megitélése. Bár a táblákat nyomon követő olvasó levonhat bizonyos következtetések, elemzőnk segítségével teljesebb kép alakulhat ki. A szavazást újraindítottuk, és a mostanihoz hasonlóan hó végén zárjuk. Azt követően egy hétre publikáljuk az elemzéseket.

Módszertani kérdések
     Foglalkozzunk kicsit a módszertani kérdésekkel. A szokásos közvéleménykutatások nem a rétságihoz hasonló módon készülnek. Egy egy szereplővel kapcsolatban több kérdéset tesznek fel, és a személyt 1-5, 1-10 fokozatú skálán kell értékelni. Tény, hogy az internetes szavazásoknál ennek megoldása szinte lehetetlen. A szoftver jellegzetessége miatt egy személy csak egy szavazatot adhatott le naponta. Az jó megoldásnak látszik, hogy legalább két dimenzióra lehetett bővíteni a választható lehetőségeket, és a legnépszerűbb és a legnépszerűtlenebb közszereplőre voksolni.
    Megállapítható, hogy nem volt jó a kérdésfeltevés. Ezen kutatásoknak egyértelmű célja, hogy a válaszadó véleményét rögzítse. A kérdés ilyen feltevése viszont sugallja, hogy arra szavazzon, aki a többség szerint - és nem az ő véleménye szerint - népszerű, vagy népszerűtlen. Az új lapon ennek megfelelően módosításra kerültek a kérdések. A kutató arra kiváncsi, hogy a szavazó maga hogyan itéli meg a helyi közszereplőket.
     Az alapsokaságról. A szavazás március 6-án indult tehát nem lehet egész hónapról beszélni. A 26 szavazási napon beérkezett 796, ill 877 szavazat napi átlagban 31 illetve 34 voksot jelentett táblánként. A hónap napjainak összehasonlításával megállapítható, hogy ez kezdetben elérte az 50-60-at, más napokon - főként hétvégeken - az átlag alatti jelölés történt. Ugyancsak kiugrást jelentettek a közéleti események (Március 15, képviselő-testületi ülés márc 29-én) bár a látható szavazatszám elemkedés még következtetés levonására nem alkalmas.

Kik szavaztak?
    Tekintve, hogy demográfiai szűrőadatok nem állnak rendelkezésre, csak becslésekre lehet hagyatkozni. A napi átlagból és egyéb adatokból úgy tűnik, hogy voltak rendszeresen szavazók, és alkalomszerűen voksolók. Volt aki naponta behúzta a maga jelét, és voltak akik csak 1-2 szavazatot adtak le egy hónapban. Ezekből - illetve a kiugró szavazatszámú napok adatából is - arra lehet következtetni, hogy megközelítőleg 100 fő vett rész különböző gyakorisággal a véleménynyilvánításban. Ez közel a helyi választójogosultak 5 %-a. Elvileg nem kizárt, hogy nem rétsági látogatók is szavazzanak, de ennek lehetőségét kizárjuk, hiszen itt a konkrét személyek ismerete feltétele a véleménynyilvánításnak. Ez azt is jelenti, hogy személyenként 1-től 20-ig szóródásban adtak le szavazatot. (A maximum eleve 26 lehetett)
     Nincs arra sem adat, hogy kik vehetnek részt a szavazásban. Az internethasználati statisztikák valószínűleg itt is érvényesíthető adatai szerint elsősorban a fiatal és középkorú népességből a foglalkoztatottak és a középfokú, vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. Tájékoztatóként szerepel az adatfelvételnél, hogy nem reprezentatív. Ez valóban így van, mert nagy valószínűséggel igen kis hányadban mondtak véleményt a nyugdíjasok, a munkanélküliek, és a szerényebb jövedelmi viszonyokkal rendelkező személyek. Ez a tény nem kérdőjelezi meg - az eleve nem tudományos célokat szolgáló - felmérés értékelhetőségét, de mindenképpen figyelembeveendő. Azt lehet valószínűsíteni hogy a település véleményhordozói nagyobb arányban voksoltak, tehát véleményükben - már csak a hibás kérdésfelvetés miatt is - más személyek, rétegek véleménye is tükröződik.
     Az a kérdés is feltehető, hogy a város mely politikai irányba tartozó rétegei szavaztak. Ez egyébként nem lehet értékelési szempont, de a honlap üzemeltetője külön kérte, próbáljuk megítélni, hogy csak "az egyik oldal emberei" szavaztak-e? Csupán a táblázat adatait elemezve azt lehet megállapítani, hogy bármilyen felosztást - feltéve de nem megengedve - alapul véve nem lehet a minta torzítását megállapítani egyik irány felé sem. Körülbelül egyenlő szavazatszámot kaptak a - feltételezés szerint - jobb oldali, vagy polgármesterbarát - közszereplők, illetve a baloldali, ellenzékinek megjelölt közszereplők. A különbözőség mindkét táblán a szóródásokban van. (Ezt az elemzésnél részlezetnénk.)
     Azt tehát nem lehet megállapítani, hogy a szavazásban csak a "város egyik fele" vett volna részt, és a "másik oldal" kimaradva torzítja az eredményeket. Jól látható ez hiszen a "nemnépszerű" táblán Szájbelyre, Jávorkára, Véghre, Majnikra leadott mintegy 30%-nyi szavazat valószínűsíthetően nem barátaiktól, támogatóiktól származik. A honlapot és a szavazótáblát nézők tehát - fent már részletezett reprezentációs problémán túl - a város és környéke minden rétegéből körülbelül az országos arányokkal egyező módon képződött létszáma látogatja, és vesz részt a szavazásban.

Kire és hogyan szavaztak?
     A két tábla a város közszereplőit sorolja fel. A képviselő-testlet tagjait, és az intézményvezetőket. Ez eléggé elkülönülő szerepkör, bár kétségtelen, hogy a város életének alakításban mindannyiuknak - más-más módon - meghatározó szerepe van. Az elemzést elvégeztük együttesen, és külön csoportosítva az önkormányzati szereplőket és az intézményvezetőket.
     Feltűnő, hogy a két tábla vonatkozásában eltérő szavazási szokások figyelhetők meg. Már a szavazatszámokban is közel 80-al kevesebb voks szerepel a népszerűbbek tábláján, mint a népszerűtleneknél. Ebből arra lehet következtetni, hogy voltak szavazók, akik népszerűnek nem tüntettek fel senkit, csak népszerűtlen személyek közül tudtak választani. Míg a képviselő-testület tagjai irányában több a negatív szavazat, az intézményvezetők megitélése összességében pozitív.

A teljes tábla elemzése (Az elemzés az ábrák után olvasható)

     Az eredményeknél három jól elkülönülő értéket lehet meghatározni. Az elfogadottak, a közömbösök, és az elutasítottak. Ez a teljes tábla esetében majdnem pontosan harmadonkénti határok mentén húzható törésvonal.
     Az első táblán - Kit tart népszerűnek? - azt lehet megállapítani, hogy a listavezető két személy Szájbely és Jávorka együttesen a szavazatok több mint 51%-át kapták meg. A többi voks a további 13 személy között oszlik meg. Az elutasítottak tábláján - Kit nem tart népszerűnek? - közel azonos szavazatszámmal emelkedik ki - a szavazatok összesen több mint 83 %-át teszik ki - 5 főre adott voksok száma. Tóth, Hegedűs, Szájbely, Gál, Mezőfi. A napi időadatokat is elemezve erős verseny folyt, hogy ki legyen a legelutasítottabb. Tehát míg a "Népszerűek" tábláját folyamatosan és egyértelműen vezette Szajbely és Jávorka, addig ezen a lapon a jelenlegi listavezetők felváltva voltak 1-5. helyezettek. Azt lehet mondani, hogy a további 10 fő, az összes szavazat 10%-át el nem érő elutasítása már nem alapoz meg komoly elhatárolódást.
     A törésvonalak mentén kialakuló értékek legjobban az összesített táblán láthatók. Kiemelt elfogadottságot jelent Szajbely, Jávorka, Fodor, és Végh számára. A - többi táblán is - a közömbösnek nevezett választói kategóriájába sorolhatók Majnik, Holman, Kapecskáné, Kotroczóné, Katona, Dobos. Ez elutasítottak, akiket - mindkét tábla összevetésével - nem tart elfogadhatónak, nem tart népszerűnek a válaszadók többsége: Hegedűs, Mezőfi, Gál, és legjobban Tóth.
     Azt természetesnek tartjuk, hogy az intézményvezetők mindkét táblán lényegesen kevesebb szavazatot kaptak, hiszen ők - noha a város életének meghatározó személyiségei - nem folytatnak aktív politikai tevékenységet, és az utóbbi hónap eseményeiben sem vettek részt aktív módon. Külön meglepetés, hogy kiemelkedő preferenciával rendelkezik Szájbely, és az összes listán vezető helyet foglal el. Nem igazán tudni, hogy egy jelenleg aktív közéleti tevékenységet nem folytató orvos miért kap az aktív politikusat lényegesen meghaladó elismerést a városi szavazók többségétől.
     Tulajdonképpen 3 személy esetében figyelhető meg az igen nagy szavazatszám, mindkét oldalon. Velük foglalkozik a közvélemény, munkájukat megitélik, míg másokkal közömbösek, nem tartják értékelhetőnek közéleti szerepüket. A kiemeltek: Szajbely, Hegedűs és Jávorka. Úgy tűnik személyük, tevékenységük foglalkoztatja a helyi közvéleményt, és szerepük megosztja a lakosság megítélését. E 3 fő közül 2 - lényegesen több támogató szavazatot kapott mint elutasítót - Szájbely és Jávorka összességében elfogadottabb, míg Hegedűs az elutasítottak oldalán 47 szavazattal többet kapott, mint az elfogadottakon.
     Az öszesen 1673 szavazatból - összeszámítva az elfogadott és elutasított jelöléseket is - Szajbely kapott 538-at, Jávorka 284-et, Hededűs 216-ot. A következő e rangsorban Végh, aki intézményvezetőként kiérdemelt 160 szavazatásval besorakozott azon személyek közé, akikkel a közvélemény kiemelten foglalkozik.

Nézzük a táblát csak a képviselők feltüntetésével
     Indokolt külön elemezni csak a képviselőket és az intézményvezetőket. Az előbbi megállapítások még markánsabban jelennek meg ezen táblákon, ha az intézményvezetőktől elkülönülten vizsgáljuk a helyi politikusokat.
     Összességében mindössze 3 képviselő mondhatja elfogadottnak magát. A Népszerűségi listát vezető Jávorka, továbbá Fodor és Majnik képviselők. Itt is markánsan megmutatkozik, hogy Kotroczóné, Katona és Dobos megitélése semleges. Sem népszerűnek, sem népszerűtlennek nem tartják őket a válaszadók. 
     Úgy tűnik, hogy akik a testületi ülésen és a közéletben többet szerepelnek, ők mindkét oldalon kiváltják a véleménnyilvánítást, míg az észrevehetően keveset szereplők sem elismerést sem elutasítást nem kapnak a szavazóktól.
     Az összesítésben egyértelműen népszerűtlennek tartott képviselők Hegedűs, Mezőfi, Gál és a lista végén Tóth.

Az intézmények vezetői

Az intézményvezetők hasonló elemzésétől eltekintünk. A táblák alapján azt bárki megteheti. Az azonban megjegyzendő, hogy a város kulturális és egészségügyi szervezeteinek vezetői összességében pozitív megitélés alá esnek a szavazóknál. Itt tulajdonképpen teljesen semlegesnek tekinthetők Holman, és Kapecskáné, akik egyik oldalon sem kaptak meghatározó szavazatot, de összességében - a hibahatár közelében - pozitív megitélést értek el. A két legelfogadottabb intézményvezető Szajbely és Végh.

A jövő elemzései
     Hasonló módon vesszük górcső alá a következő hónapok tábláit. Azzal a további előnnyel, hogy akkor lehetőség lesz a megitélések időbeli változásának elemzésére, ami lényegesebb, mint az egyszeri felvétel. Tehát, hogy ki kapott több és kevesebb szavazatot az előző hónapokhoz képest.

Elemző
www.retsag.net
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-