|
|
|
|
|
 |
|
|
Ötven éve indította országos mozgalmát A népművelő rétsági főszolgabíró Hetényi Rezső Érsekvadkerten született 1899-ben. A feljegyzések szerint Balassagyarmaton végezte az egyetemet, ahol 1922-ben avatták doktorrá. Mint közigazgatási gyakornok, Rétságon kezdte pályáját, de már 1921-ben szolgabíró, rá három évre pedig tiszteletbeli főszolgabíró lett. 1933-ban a vármegye közgyűlése egyhangúlag megválasztotta a rétsági székhelyű - akkor nógrádi járásnak nevezett - térség főszolgabírájává. Hetényi nagy lelkesedéssel látott munkához. A húszas évek elején megdöbbenve látta, hogy falvaink sorra elhagyják ősi viseleteiket, szokásaikat, s egyre inkább a városias tömegkultúra hatása alá kerülnek. Ugyanakkor azt is érzékelte, hogy a gyöngyösbokrétás mozgalom nem szolgálja teljes mélységében a népi kultúra ápolását, színpadi attrakció, idegenforgalmi propagandaeszköz csupán, mely megteremti a "falusi primadonnakultuszt". E felismerések után szervezte meg az ország első falunapját Diósjenőn. A helyi viselet megőrzése, a tűnő hagyományok felelevenítése volt az elsődleges cél, de a rendezvény a falu igazi ünnepévé kerekedett. Volt néprajzi kiállítás, kézműves bemutató, de könyvárusítás és gyermekek versengése is. 1933-tól aztán évente rendeztek hasonlót a járás minden községében. Fennmaradt az 1936. évi nógrádi - országzászló szentelésével egybekötött - falunap programja. A színes kavalkádban volt diósjenői gyermeklakodalom, a nógrádi aratók felvonulása, a járás falvai bemutatták szép népviseleteiket, versengtek a dalárdák, kanásznóták és dudaszó hangzott, de fellépett a diósjenői Falevélzenekar, volt amatőr füttyművész és sikere volt a töktárogatónak is. Hetényi később Bars-Hont vármegyék vezetését vette át, s ott is eredménnyel vezette be módszereit. Még a filmhíradó és a rádió is beszámolt rendezvényeiről. Kiemelkedő munkája elismeréseként a Népművelők Tudományos Társasága országos szervezetének tagjává választották. Itt indítványozta 1946 áprilisában, hogy a falunapok szervezését országos méretű mozgalommá bővítsék. Elképzelése szerint négy-öt falunként összefogva, a helyszínt váltva versenyezhetnének egymással a szomszédos települések. A legjobbak pedig aztán megyei nagyrendezvényeken büszkélkedhetnének szép hagyományaikkal, táncoslábú, szépen éneklő fiataljaikkal. "Ez lenne a magyar falvak legnagyobb ünnepe, az önbecsülés, a föld, a táj és hazaszeretet büszke kifejezője, az elpusztíthatatlan ősi kultúra, népi erő és magyar tehetség bizonyságtétele." A javaslat egyhangúlag elfogadva ment tovább a vallás- és közoktatásügyi miniszter asztalára, ki ez alapján szinte azonnal elrendelte az évenként tartandó falunapok rendezését, s a rendeletet valamennyi vármegyei szabadművelődési felügyelőnek megküldte. Már 1946 júniusából ismerünk visszajelzéseket az ország különböző területein megrendezett falunapok sikeréről. A rendelet szerint is, de a hagyományoknak is megfelelően délelőtti istentisztelettel kezdődő rendezvények sorát néhány év múltán elmosta a történelmi változások árja. Amikor már a nemzeti sajátosságaink megőrzésénél fontosabb volt az idegen, másolt kép. Végh
|
|
|
|
|
|
|
|
|