A Magyar Kultúra Napjához, a Költészet Napjához, a Magyar Sajtó Napjához és más, a kulturális életben meghonosodott jeles napokhoz hasonlóan egy új bevezetését és megünneplését kezdeményezte a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége. Javasolták a kortárs magyar fotográfiai közélet szereplőinek, az alkotócsoportoknak, a különféle szakmai, gazdasági szervezeteknek, közművelődési intézményeknek, állami szervezeteknek, a Magyar Fotográfia Napjának megünneplését.
     Ez a nap, minden évben augusztus 29-e, mert ezen a napon készült Magyarországon először, nyilvános rendezvényen fénykép (dagerrotípia). Minden fotótörténeti forrásmunka egybehangzóan állítja, hogy 1840. augusztus 29-én, a Magyar Tudós Társaság ülésén, Vállas Antal (1809-1869) bemutatta, miként lehet képet alkotni a fénysugarak segítségével, fényérzékeny nyersanyagon. Ehhez hasonló nyilvános esemény korábban hazánkban nem volt.
     Ugyanezt a nyilvános bemutatót Párizsban egy évvel korábban rendezték meg - 1839. augusztus 19-én - de hozzánk az ehhez szükséges eszközök és konkrét leírások csak egy évvel később érkeztek el. Hírlapi tudósítások persze korábban is napvilágot láttak, de ezek alapján még nem lehetett elkészíteni a fényképeket. Ezért volt és van különös jelentősége Vállas Antal előadásának és gyakorlati bemutatójának. Ő ugyanis nem kívánta üzleti okokból eltitkolni a módszert, amellyel megörökíthetjük a számunkra fontos pillanatokat és vizuális látványokat.
     Intézményünk három évvel ezelőtt kapcsolódott bele a kezdeményezésbe, így ez már a negyedik alkalom, hogy kiállítást rendezünk a Magyar Fotográfia Napján. Három évvel ezelőtt alakult meg a Rétsági Fotókör, mely örömünkre azóta is aktív részese az intézményünk életének. A tagok által készített fotók gazdagítják kiadványainkat, a Rétsági Évkönyvet és a Spangár Kör antológiáját. Egy kicsit azt is saját sikerként könyveljük el, hogy az alkotók önálló kiállításokkal jelentkeztek más településeken, sőt azt is, hogy sikerrel szerepeltek az országos megmérettetéseken is.
     Jó kezdeményezésnek tartjuk, hogy egy-egy alkotó kapjon teret nagyobb önálló bemutatkozásra. Így szerepelt Gubo Zoltán tizenkét hónapköszöntő képpel a 2006. évben megjelent tizedik jubileumi évkönyvünkben. Nevezhetnénk ezt házi pályázatnak is. A Rétsági Fotókör minden tagját arra biztatunk tehát, hogy készítsenek egy olyan - tizenkét képből álló - fotósorozatot, mely hangulatában egy-egy hónapunkhoz kapcsolható. Közösen elbírálnánk aztán a legjobbat, mely talán már a következő évkönyvben szerepelhetne is.
     Ha valaki végignézte ezt a négy kiállítást már felfedezhet alkotói stílusokat, kedvenc témákat, s így talán már fel is ismerheti a képről is az alkotót.
     Gyakorta mondják, hogy a mai digitális technikához nincs szükség fotós tudásra, elegendő mindössze egy jó gép. Ez a kiállítás is igazolja, hogy ez nem így van. A jó fotós legfőbb erénye a kiváló, olykor különleges látásmód, s annak a képessége, hogy már a fényképezés pillanatában megfogalmazódik benne, hogy mit akar láttatni. Ismernie kell a legfőbb alkotóelem, a fény hatásait. Sokkal több kell annál, mintha csupán a pillanat megörökítésére törekednénk. Valószínűleg minden fotós embernek vannak olyan élményei, mikor egy legegyszerűbb géppel is kiváló fényképet készített, s olykor bizony drága masinákkal sem sikerül olyanná a felvétel, mint amilyet szerettünk volna.
     Szándékosan nem írtunk ki tematikát erre a bemutatkozásra, hiszen azt gondoljuk, hogy a tárlat legfőbb erénye sokszínűségében, változatosságában rejlik.