HANGADÓ
2006. JÚNIUS 

Pillanatkép a Fejlesztő Szakmai Műhely életéből

"A múlt tisztelete az a vallás,
mely az új nemzedék köteléke,
Ne veszítsünk semmit a múltból
Mert csakis a múlttal alkotjuk a jövendőt.”
(Anatole France)

A Fejlesztő Szakmai Műhely szervezésében különleges élményt nyújtó kézműves-délutánon vettünk részt!
     A tagokon kívül óvodás és iskolás gyermekek is bekapcsolódtak a munkába, hiszen Lami Annamária olyan technikát mutatott be, és tanított meg számunkra, amely a hagyományok ápolásához, továbbadásához szükséges ismeretekre és technikákra épül: a nemezelést. A nemezeléssel különböző játékok, ajándéktárgyak, használati tárgyak készültek régen is és ma is.
Röviden tekintsük át a nemezelés történeti hátterét.
     A nemezelés abban az időben alakult ki, amikor az állatbőrt- és szőrt, ruhák készítésére kezdték használni.
     Az ázsiai és európai nomád népek életének szerves része, létszükséglete volt a kínaiak és a görögök, indiaiak az ázsiai néptől hallották először ezt a szót és sajátították el az eljárást.
     A nomád népek legfontosabb nemezből készült tárgya a nemez sátor volt, amit az asszonyok készítettek. Ilyenek voltak például a süveg, a nemezköpeny, a harisnya, cipő, erszény, tarisznya, kalap, stb., de készítettek szőnyeget és takarót is.
Mi is az a nemez és miből készül?
     Gyapjúból készül mely nedvesség és nyomkodás hatására, minden kötőanyag nélkül összeáll. A gyapjút a lenyírt juh gyapjából készítik, melyet felhasználás előtt válogatni, tisztítani, szárítani és szaggatni kellett.
Mi is készíthetünk nemezt
     Most már óvodai és iskolai felhasználásra egyszerűbb módon is hozzá lehet jutni a gyapjúhoz: a gyapjú feldolgozóból lehet beszerezni a mosott gyapjút, színes formában is.
     Óvodában – iskolában a tárgyakat két féle technikával készíthetjük el:
   - szappanos – melegvizes gyúrással, mely módszer Észak-Európában jellemző vagy
   - a forró vízzel való hengerléssel, ami Közép-Ázsiában, Törökországban és Mongóliában honos.
Mi a Fejlesztő Szakmai Műhely szakmai délutánján a nemezelés újabb technikáját sajátíthattuk el: a száraz nemezelést.
     Először a kézműves foglalkozásokon jó kézügyességű gyerekek által készült nemez játékokat, állatokat, türelmes, kitartó munkával készítettek. Annamária a kézműves műhely mentora, bemutatta számunkra is a nemezelést.
Mi is az a száraz nemezelés?
     Száraz nemezeléskor a két tenyerünk között golyóvá gömbölyített gyapjút nemeztűvel szurkáljuk. Szurkálás hatására a levegő a gyapjúból eltávozik és gyapjút, a kívánt formára tudjuk a tű segítségével alakítani. Színes gyapjú hozzáadásával, szurkálásával díszíthetjük is a formát. A tűvel való bánásmód nagy figyelmet, gondosságot, vizuomotoros koordinációt fejlesztő tevékenység, türelmet, kitartást, kreatív fantáziát igényel.
A Fejlesztő Szakmai Műhely délutánja
     Mindannyian nagy izgalommal fogtunk hozzá és vártuk mi alakul ki kreatív fantáziánk nyomán. A tevékenység nagyon lekötötte a gyerekek figyelmét és aktívan, kitartóan dolgoztak. A felnőttek és a gyerekek is sikerélményhez jutottak, amit az alábbi fényképek bizonyítanak is.
     A gyapjúval és a technikával való ismerkedésben, az elkészült munkákban való gyönyörködésen kívül a tevékenység nevelő-fejlesztő hatásáról is szólni kell.  A Fejlesztő Szakmai Műhely szakemberei számára azért is fontosak a kézműves-vizuális tevékenységek, mert sokféle információt adnak a gyerekekről. 
     Metakommunikációs jelzést kapunk, amelyek utalhatnak negatív vagy pozitív érzelmekre, kezdeményezőkészségre, magabiztosságra, bizonytalanságra, a pszichikus funkciók fejlettségére.
     Sokat tehetünk a gyermekek fejlesztésének folyamatában a népi hagyományokat őrző és éltető nevelői szemlélettel, a gyermekekhez érzelmileg közel álló technikák alkalmazásával., ha megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek a nevelő-fejlesztő munkához szükségesek.
Gabnai Katalin szavaival élve
     „Ezt a kincset nem lehet médiára, könyvre, kazettára bízni. Véren át és lelken át, tenyérből, tenyéren, testtel a testhez érve, zöldellő búzacsíra fölé hajolva, vagy éppen az ünnepi gyertyát gyújtva csak az együttes élmény során adható át a hagyomány. Itt és most mutasd meg neki, tedd meg vele, amikor annak a tettnek ideje van.”
      Az óvoda, az iskola bátran nyúlhat azokhoz az eszközökhöz, amely a gyermekek érzelmi, értelmi fogékonyságára alapozva közel hozza a múlt értékeit, a derűs együttléteket, meglapozza a közös tevékenykedések igényét. Az együttmunkálkodásnak, az egymásra odafigyelés örömének, a fejlesztési lehetőségek kihasználásának szép példája volt ez a késődélutáni, koraestébe nyúló műhelyfoglalkozás.

Sztruhár Istvánné óvodavezető
Gyurcsikné Fekete Magdolna
A Fejlesztő Szakmai Műhely oldala portálunkon >>>

www.retsag.hu
©Copyright
E-mail
Webmester
<vissza
^fel-