Az előző évben új fogalommal ismerkedtek a települések életét irányító vezetők, önkormányzati képviselők. De egyre többször találkozik a lakosság is ezzel az új fogalommal, szervezettel és tevékenységi formával. Ezért kértük a munkaszervezet vezetőjét, mutassa be feladataikat, lehetőségeiket.

1./ Rétság Kistérség Többcélú Társulásának helye és szerepe az önkormányzatok tevékenységében
1./ Mi is az a kistérség? Területfejlesztési, statisztikai – tervezési egység, amely Nógrád megyében és a Rétsági térségben teljes egészsében lefedi a korábbi járások településeit. Egyben alapja a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is. Ma Magyarországon 168 kistérségre, 19 megyére, 7 Régióra épül a területfejlesztés intézményrendszere.
     A kistérség tehát elsősorban a területi, földrajzi behatárolást jelent. Területét a hozzá sorolt települések területe és azok közigazgatási hatása szabja meg. Fontos kritérium, hogy egy település-közigazgatási területe- csak egy kistérségbe tartozhat.
2./ Rétság Kistérség Többcélú Társulása – 25 önkormányzat önkéntes és szabad elhatározásából – 2005. január 27-i ülésén jött létre, ahol a 2004. évi CVII. tv-ből eredő együttműködés szabályait, lehetőségeit közös Megállapodásban rögzítették, abból a célból, hogy:

• a társulás keretében történő együttműködéssel a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá
• forrásaik gazdagításával, célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást és szolgáltatást
• Meghatározó funkciói az önkormányzati közszolgáltatási szerepkörhöz, területfejlesztéshez és magasabb szaktudást igénylő államigazgatási feladatokhoz és hatáskörökhöz kapcsolhatók. Ösztönző támogatásokat nyújtani az együttműködésben vállalt önkormányzati feladatok közös ellátásához.

3./ A Társulási Tanács konkrét ágazati feladatai jelenleg az alábbi területekre terjednek ki:
3.1 Területfejlesztés és turisztika,
3.2 Településfejlesztési és területrendezési,
3.3 Gyermekjóléti alapszolgáltatás,
3.4 Oktatás és nevelés, valamint a társult önkormányzatok és
3.5 Intézményei pénzügyi-gazdasági belsőellenőrzése.
A továbbfejlesztés lehetőségei kínálkoznak:

• a természet- és környezetvédelmi,
• a közlekedés és vízgazdálkodási,
• az egészségügyi és szociális,
• a katasztrófavédelmi,
• állat- és növény egészségügyi, valamint
• a közművelődési és kulturális feladatok területén.

• A Társulási Tanács a Társulás döntést hozó, vezető szerve. Gyakorolja a megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket. Tagjait a társult önkormányzatok mindenkori polgármesterei alkotják. Elnökének a kellő tapasztalattal, szakmai felkészültséggel és vezetői gyakorlattal rendelkező Nagyoroszi Község polgármesterét, Hornyák Endrét választották (2002.XII. hónapban). Szintén akkor helyettesnek Diósjenő polgármesterét Lénárt Jánost, aki – egészségi és túlterhetségi okok miatt – 2006. március 13-i Tanácsülésén lemondott tisztségéről.
• A Társulási Tanács szakmai véleményező, előkészítő és javaslattevő, valamint a döntések végrehajtását segítő szerve: a Jegyzői Kollégium. A Társulás önkormányzatainak jegyzői és körjegyzői a tagjai. Munkáját Rétság Város jegyzője – Kapecska Ferencné – irányítja, aki egyben a Kollégium elnöke. 
• A Társulás tagjai sorából 3 fős Pénzügyi Bizottságot hozott létre, elnökének Pintér Bertalant a nógrádsápi polgármestert választotta.
• A Társulási Tanács a Megállapodásban rögzített közszolgáltatási és területfejlesztési feladatok ellátására egy szakmai munkaszervezetet hozott létre. Önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező, a Tanács gazdálkodásának végrehajtó szerve. Vezetőjének 2005. június 1-től Gresina Istvánt nevezte ki. Főbb feladatait a Társulási Tanács határozza meg, így:
• a Tanács döntéseinek előkészítése, előterjesztések, határozati javaslatok elkészítése, a döntések végrehajtása,
• a Tanács és szervei (Pénzügyi és eseti bizottságok stb.) működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátása,
• A kistérség – közép és hosszútávú fejlesztési programjai, projektjeivel kapcsolatos – gazdasági és társadalmi szervek – javaslatai, észrevételei összegzése, hasznosítása.
• folyamatosan kapcsolatot tart a megyei és az Észak- MO-i fejlesztési tanáccsal és munkaszervezeteivel, a térség közigazgatási szervezeteivel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi és külső források feltárása, mobilizálhatósága érdekében, 
• részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: a fejlesztési tervek, programok egyeztetésében, vállalhatja a kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését.

• az önkéntes társulás nem érinti az alapvető feladatok ellátási felelősségét és kötelezettségét annak ellenére, hogy szervezési, irányítási feladatok átruházásra kerülnek,
• törvényi erővel nem lehet kényszeríteni az önkormányzatokat közös feladat ellátásra, azonban a tényleges anyagi helyzetre alapozott (lakosság csökkenő és elszegényedő települések) ösztönző pénzügyi rendszerrel még irányt lehet változtatni az elszegényedés helyett az összefogással megalapozható hatékonyabb gazdasági körülmények felé. Ez a pénzügyi helyzet és a települések csökkenő lélekszáma teremthet olyan gazdasági helyzetet, amely a kötelező feladatellátással párosulva már nem csak ösztönöz, hanem szinte kényszerít a társulásra, a közös feladatellátásra.
• az önkormányzatoknak – élén a polgármesterrel – úgy kell a település érdekét képviselni, érvényesíteni, hogy munkájukban egyszerre, egyidőben szerezzenek érvényt:
• a szakszerűségnek, a törvényességnek, a demokratikus követelményeknek és gazdaságosságnak, 
• a hatékonysági elemeknek,
• a képviselő-testületeknek gazdasági felelőssége van ezen döntések megalapozottságának alátámasztása, a gazdaságosság és hatékonyság megítélésében. Ezek a fogalmak egyre jobban előtérbe kerülnek az államháztartási – ezen belül az önkormányzati – gazdálkodásban is. 

• az előző előnyökön túl a Többcélú Kistérségi Társulások támogatást igényelhetnek a közszolgáltatások magasabb színvonalon történő hatékonyabb ellátására, vagyis a központi költségvetési forrásból pályázati úton többlettámogatásra jogosultak. 

• bejáró gyermekek, tanulók ellátásához 32 MFt
• tagintézményben tanulók ellátásához 3 MFt
• pedagógiai szakszolgálat ellátásához 5 MFt
• gyermekjólési alapellátásokra 3 MFt
• belső ellenőrzési feladatokra 4 MFt
• közszolgáltatási feladatokra 22 MFt