HANGADÓ |
2005.
AUGUSZTUS ..
|
Görgey
Artúrra emlékeztünk
Emléktáblát avattunk Rétságon a
római katolikus templom falán. Az 1848/49-es szabadságharc során a fontos
hadiút mentén fekvő településünket számos alkalommal érintették a rajta
átvonuló osztrák, magyar és orosz cári seregek.
Már március
végén a nagyobb városokban megalakultak a nemzetőrségek. Nagyon nagy gondot
okozott azonban a kezdeti fegyverhiány. A május 2-án tartott vármegyei
közgyűlés intézkedett Nógrád vármegyének választókerületekre történő felosztásáról,
s ezek székhelyéül Balassagyarmatot, Rétságot, Szécsényt, Szirákot, Losoncot
és Füleket jelölte ki.
Szeptember
8-án már 1100 ember állott Nógrádban útra készen, de csak 304 volt puskákkal
ellátva, száznak vadászpuskája volt, míg 400-an kaszával voltak felfegyverezve.
A nemzetőri csapat zászlajának felszentelése szeptember 11-én Vadkerten
volt, ahonnan a nemzetőr-ség szeptember 12-én Rétságra és Tolmácsra, majd
onnan Vácra vo-nult. Vácott az egész csapatot ellátták szuronyos puskákkal.
Görgey Artúr,
a feldunai sereg vezére a móri vereség után 1849 ja-nuár 4-én átkelvén
hadaival a befagyott Dunán, Vácra vonult, ahol 5-én kibocsátotta nevezetes
szózatát a hadsereghez. A haditerv értelmé-ben - Lipótvárat felmentendő
- két irányban indult el a váci táborból. A balszárnya Duna mentén Verőcén
át Szob fe1é vette útját, míg maga Görgey, a többi dandárral Rétságon át
Nagyoroszi felé vonult, hogy onnan Ipolyság felé nyomuljon tovább. A mozdulatot
a Komárom előtt álló osztrákokkal szemben a Piller-hadosztálynak kellett
fedeznie. Görgey, a Mészáros Lázár hadügyminiszterrel való összeköttetés
céljából január 8-án egy osztagot rendelt ki, amelynek Rétságon, Balassagyarmaton
és Losoncon keresztül kellett a Hernád felé nyomulnia. Görgey a január
7-ről 8-ra virradó éjjelen a rétsági plébánián szállt meg, s 10-én követték
őket a császáriak 40 000 emberrel.
Windischgrätz
attól félt, hogy a feldunai sereg Bécs ellen fordul, ezért Csorich altábornagyot
bízta meg Görgey üldözésével. Csorich 9 gyalogzászlóaljból, 8 lovas századból
és 46 ágyúból álló hadával in-dult Rétságon keresztül Görgey nyomába, kinek
utóhadát Nagyoro-szinál utolérve Ipolyságig űzte, hol azonban a Guyon honvédezredes
parancsnoksága alatt álló csapatok 11-12-én visszaverték őket. A vis-szavonulás
során császáriak vették be magukat Rétságra, kik a lakos-ságnak sok kellemetlenséget
okoztak.
1849 márciusában
több alkalommal is érintették a fontos hadiút mentén lévő Rétságot a császári
seregek. Ezek közül az egyik alkalom az volt, mikor egy - Beniczky Lajos
vezette - 500 fős portyázó csapat megugrasztotta a császáriakat. Az Almásy
ezredes által vezetett sereg Losonctól Vácig szaladt, s önmagát igazolandó
egy 6000 fős ellenség-nek mesélte a kormánybiztos kis csapatát.
Április
10-én Damjanich győzelmet aratott Vácnál Christian Götz tábornok csapatai
felett, s a honvédsereg ezután Rétságon át Ipolysá-gig vonult. 11-én Klapka
jött 8 000 emberrel, másnap, 12-én Nagysán-dor József és Damjanich János
tábornokok vonultak végig seregeikkel községünkön.
A szabadságharc
legjelentősebb rétsági eseményére 1849. július 17-én került sor, mikor
kisebb ütközet zajlott a településnél.
A sikertelen
váci ütközet után Görgey már az előző nap délutánján elhatározta, hogy
az éjjel Rétságon át Gyarmatig nyomul. A menekülő váci lakosság többezres
szekérhada azonban fölborítva a terveket hátráltatta a csapatmozgást, így
csak 27-én indulhattak. A korábban szerzett fejlövése miatt lázzal küszködő
Görgey a Váctól Rétságig tartó harcot személyesen irányította testvérbátyja,
Görgey Ármin segítségével. Rüdiger orosz tábornok a harmadik hadtesttel
nagy erőket vetett be, s a magyar honvédsereg kénytelen volt szüntelenül
harcolva egészen Rétságig hátrálni. Leiningen Károly honvédtábornok, Poeltenberg
Ernő honvédtábornok hadával egyesülve Rétságnál visszaszorították az oroszokat.
Az ellenség a III. hadtestnek azt a felét, mely őt még Rétság előtt feltartóztatta,
üldözőbe vette és azzal kezdte meg a következő támadást, hogy hevesen ágyúzta
a falut, mely ennek következtében több helyen kigyulladt. A rétsági csatában
részt vett a későbbi aradi vértanúk közül még Nagysándor József tábornok
is, aki a Lókosnál lezajlott összecsapás után vette át csapattestével az
utóvéd feladatát. A rétsági helytállásnak volt köszönhető, hogy a fősereg
zavartalanul vonulhatott tovább Balassagyarmat felé.
A rétsági emléktáblát a Kultúra Lovagrendje
adományozta a városnak. A rajta látható – Görgeyt ábrázoló – domborművet
Rosengart Béla szobrászművész készítette. A vasárnapi mise keretébe illesztett
rövid ünnepségen Bencsik Tibor plébános úr megáldotta városunk új látnivalóját.
Úgy fogalmazott, hogy gazdagodott általa a templomkert, mely méltó helyszínéül
szolgál más hasonló sorsfordító események emlékezetének is.
V.J.
|