Jókai Anna mondja:
„Magot nevelni a hervadásban: csak a növénynek egyszerű. Nekünk nagyon nehéz! Mert ez már nem szent automatizmus, hanem személyre szabott önműködés. A fiatal lehet szétszórt és a maga szintjén mégis eredményes – az öregnek azonban szüntelenül összpontosítania kell. Az öregség nem nyugalom, hanem megfeszített akarat. Két mankónk: az önirónia és a bátorság. Energiánk pedig az eszközként használt szenvedés. A hova nem rajtunk áll. A miért az Isten titka. A hogyan a mi szabadságunk.”
     2005. május 31-én, a „Nagy könyv” évében, könyvtárunk író-olvasó találkozóra meghívta Jókai Anna írót, aki a tavalyi év folyamán elnyerte a Prima Primissima díj közönségdíját és a Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója, Végh József adta át az írónőnek a Magyar Kultúra Lovagja Díjat. A találkozón könyveinek dedikálására és megvásárlására is lehetőség van.
     Budapesten született 1932. november 24-én, tanulmányait az ELTE BTK magyar–történelem szakán végezte.

Tanulmányok: 1956-61 ELTE BTK magyar-történelem szak
1951-53 könyvelő, 1953-57 népművelő, művészeti előadó, 1957-61 főkönyvelő, 1961-70 a Jázmin u. általános iskola, 1970-76 a Vörösmarty Gimnázium tanára. 1986-89 az Írószövetség alelnöke, 1989- elnökségi tagja, 1990-92 elnöke. 1992- az Írók Szakszervezetének elnöke. 1992- a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, 1992-2003 között az Artisjus vezetőségi tagja, 1998- a Fészek Klub alelnöke, 1999- a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke, a Klebelsberg Kuno Emlékbizottság elnöke, a Brunszvik Teréz Alapítvány elnöke, a Magyar Kultúra Alapítvány kuratóriumi tagja, 2001- a Magyar Művészeti Akadémia tagja

Díjak, elismerések: József Attila-díj (1970), SZOT-díj (1974), Pietrzak-díj (Lengyelország, 1980),a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1992), Kossuth-díj (1994), Magyar Örökség-díj (1998), Tiszatáj-díj (1999), Magyar Művészetért-díj (2000), a VII. kerület díszpolgára(1999), Az Év Könyve-díj (1999), CET irodalmi díj (1999), a Köztársaság Elnökének Érdemérme (2002), Arany János Nagydíj (2003), a Magyar Kultúra Lovagja (2005).
Főbb művei - regények: 4447 (1968), Tartozik és követel (1970), Napok (1972), Mindhalálig (1974), A feladat (1977), Jákob lajtorjája (1982), Az együttlét (1987), Szegény Sudár Anna (1989), Ne féljetek! (1998), novellák: Kötél nélkül (1969), A labda (1971), Szeretteink, szerelmeink (1973), A reimsi angyal (1975), A panasz leírása (1980), Jöjjön Lilliputba! (1985), Az ifjú halász és a tó (1992), Vörös és vörös (1994), Három (novellák, esszék, 1995), esszék: Mi ez az álom? (1990), A töve és a gallya (1991), Perc-emberkék dáridója (1996), Mennyből az ember (2000), A mérleg nyelve I-II. (2001-2002), versek: Ima Magyarországért (2003), Húsvétvasárnap elhangzón (2004)